home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Leraktuk a kulturált kereskedelmi televíziózás alapjait
Talpai Lóránt
2011.03.02.
LXVI. évf. 9. szám

* Önt határon túl és az anyaországban is a kereskedelmi televíziózás, azon belül pedig a Tv2 csatorna ikonikus alakjaként ismerik. Kétségtelen, hogy Magyarországon a kereskedelmi televíziós híradózás önnel indult. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Milyen pozitív vagy negatív hozadéka volt i...

* Önt határon túl és az anyaországban is a kereskedelmi televíziózás, azon belül pedig a Tv2 csatorna ikonikus alakjaként ismerik. Kétségtelen, hogy Magyarországon a kereskedelmi televíziós híradózás önnel indult. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Milyen pozitív vagy negatív hozadéka volt ilyen szempontból a múltnak?
- Jó a kérdés, hiszen valóban van pozitív és van negatív hozadéka is a televíziózásnak. Talán abból érdemes kiindulni, hogy kinek mit jelent, és kinek - mármint a közösségnek és nekem - milyen hasznot hozott a televízió. Úgy gondolom, hogy a közösség számára (legalábbis kezdetekben) sikerült megvalósítani egy értékelvű, ugyanakkor informatikai és szórakoztató családi televíziót, melynek működését az első három évben mindenképpen ez a szándék vezértelte. Megteremtettük a lehetőségét a kulturált kereskedelmi televíziózásnak Magyarországon, és ez a példa mind a mai napig minta lehet másoknak. Sajnos azonban 2000 környékén irányt változtattak a magyar kereskedelmi csatornák, és olyan kommerciális trendek váltak uralkodóvá bennük, amelyek a múltba taszították az értékelvű műsorpolitikát. Ma már egyértelműen a profitorientált bulvármédia tombol Magyarországon, és ennek következményei naponta érzékelhetők. Ez tehát a kereskedelmi televíziózás negatív hozadéka a közösség szempontjából. Sajnos az egyensúly felborult, s a mérleg nem az ő javukra billent, de talán még minden helyrehozható. Erre törekszik most a jelenlegi kormány - és én is ezen fáradozom egy hatékony felügyelettel működő média kialakításának létrehozásával. És hogy számomra mit jelent a televízió? Talán azt, hogy sikerült egy olyan stílust, hírnyelvet és audiovizuális kultúrát felmutatnunk, amely a kereskedelmi televíziózás kezdeti szakaszában mértékadó volt. Nagyon fontosnak tartom, hogy ott voltunk a kezdetekkor, és sikerült leraknunk a kereskedelmi televíziózás alapjait. Ebből a munkából sokat merítettem, sikerült belőle építkeznem.
* Be kell vallanom, hogy számomra az utóbbi évtized egyik legnagyobb talánya az ön politikai szerepvállalása volt. Tudvalevő ugyanis, hogy a kereskedelmi csatornák inkább a baloldal holdudvarába tartoznak, ön pedig a politikai pályán az ellenkező irányba indult el, azaz a kereszténydemokraták sorába zárkózott fel. Kérem, mondja el röviden ennek az ellentmondásnak a lényegét, és ismertesse pár szóban politikusi pályafutása kezdetét!
- Én nem látok ebben ellentmondást, a kérdés ugyanis egy baloldali csatornára és egy jobboldali politikusra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy nem egy baloldali csatorna van jelenleg a parlamentben, és az is nyilvánvaló, hogy nem a jobboldali politikus volt baloldali ember. Én egyébként mindig is a nemzeti hagyományokat követő, keresztény, katolikus ember voltam. A politikai pályán való tevékenységem voltaképpen szövetség azokkal a régi barátokkal, hasonló gondolkodású és értékeket valló személyekkel, akikkel már jó ideje együttműködöm.
* A KDNP büszkén vállalja, hogy az egyetlen olyan párt a magyar parlamentben, amelynek valós ideológiája és állandó értékrendje van. Feltételezem azonban, hogy ez az értékrend nemcsak szimbolikus jellegű, hanem feladatokkal, kötelességekkel, célokkal és bizonyos életmóddal jár együtt, vagy bizonyos életmódot feltételez. Beszélne erről az értékrendről?
- Az értékrend, úgy hiszem, hogy evidencia, az életmódomról azonban szívesen beszélek. Nem akarok a saját értékrendem, életmódom kapcsán nagy szavakat használni. Klasszikus családi közösségben élek, három gyermekem van. Az én családomnak az év minden szakaszában, jobban mondva az év minden egyes napján van egy-egy olyan rítusa, amely a hagyományos, ezeréves európai keresztény kultúrából fakad. Adventtől a karácsonyon és Krisztus megkereszteltetésén vagy a gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén át egészen húsvétig ezeknek az ünnepeknek a szellemében élünk. Rendszeresen részt veszünk a csíksomlyói zarándoklaton is. Az egyik legfontosabb ünnepünk természetesen augusztus 20-a, Szent István napja, mely mellesleg az én névnapom is. Amíg édesapám élt, addig ezen a napon közösen ünnepeltük, mivel az ő születésnapja is ez idő tájt volt. Tehát áthatják életünket ezek az ünnepnapok. A vasárnapi szentmise természetesen kihagyhatatlan számomra: amióta élek, rendszeresen járok templomba. A gyermekeim szintén vallásosak, egyik buzgóbban, a másik kevésbé buzgóan vallásos, de a keresztény értékek szerint élnek. Én minden reggel megköszönöm a Jóistennek, hogy egy új nap köszöntött rám, és ez vidámsággal és optimizmussal tölt fel. Este pedig értékelem vagy közösen értékeljük a családdal az aznap történteket, és szintén megköszönjük a Gondviselőnek, hogy segített bennünket a nap folyamán.
* Megkerülhetetlen, hogy önnek is feltegyem a kérdést: mi a véleménye a médiatörvény európai és belföldi fogadtatásáról? Jól érzékelhetően jól körülírható körök indították el a lejárató kampányt Európa-szerte. De mintha nem sikerült volna a tervük. Ahogyan mondani szokták, mintha nagyobb lett volna füstje, mint a lángja. Mi a véleménye az új médiatörvényről?
- Nagyon fontos kiemelni, mi is az, ami miatt ilyen szigorú médiatörvényre van szükség. Ez a magyarázat ritkán szokott elhangozni. A televíziós munkámban szerzett tapasztalataimból jól tudom, hogy a tévéműsorok zöme eddig úgy készült, hogy a csekély bírságokat egyszerűen bekalkulálták az intézmények a költségvetésbe. Tudatosan olyan termékeket állítottak elő, amelyek egy igen széles réteg kétes, alacsony színvonalú, igénytelen szórakoztatását szolgálják, és számoltak a büntetéssel. Tehát előre számítottak a hatóság bírságaira. Ám az eddig kiszabható büntetések egyáltalán nem voltak hatásosak. A kereskedelmi televíziók könnyen átléptek az akadályokon, kifizették a kisebb bírságokat, és utána röhögtek a markukba. Ez a profitmaximalizáló üzleti modell lényege. Ezt a gyakorlatot kell tehát megtörni hatékony szankciókkal, szigorú büntetésekkel, hogy ne lehessen tovább folytatni. Hogy ne lehessen beépíteni a költségvetésbe az elenyésző mértékű, s éppen ezért hatástalan bírságokat. Ez az egyik fő célja és feladata az új médiatörvénynek. És ezen az unióval való egyeztetés után sem kell változtatnunk. Tehát a törvény cseppet sem antidemokratikus. Természetesen az is cél, hogy elsősorban magas színvonalú, kiváló minőségű műsorok készülhessenek, ezért az ilyenek előállításának támogatására törekszünk.
* Most azok kiáltanak farkast, akik finoman fogalmazva is meglehetősen furcsán művelték a demokráciát. Ön tagja volt a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány kulturális kormányzatai esetleges visszaéléseivel foglalkozó albizottságnak. Gazdasági és társadalompolitikai területen elképesztő visszaélések történtek az említett kormányfők idején. A kultúra területén milyen visszaélések fordultak elő?
- Számtalan kétes ügy van, jelenleg éppen a filozófusok körüli botrányt vizsgálja Budai Gyula elszámolási kormánybiztos. Az történt ugyanis, hogy néhány filozófus pályázata köré olyan üzleti körök épültek, amelyek rengeteg állami pénzt elszívtak. Ez csak egy a sok ügy közül, de hasonló történt a Magyar Televízió székházának felépítésekor is, gyanús folyamatok zajlottak a Magyar Állami Operaházban, kérdés továbbá, hogy miért nem játszik az Erkel Színház, és a végtelenségig sorolhatnám még az ügyeket. Lesz tehát mivel foglalkozniuk a következő három évben a visszaéléseket vizsgáló bizottságoknak.
* Végezetül Magyarország jövőbe mutató nemzetpolitikáját hogyan képzeli el, mi a véleménye a kettős állampolgárságról, azaz a visszahonosítás lehetőségéről, valamint a szavazati jogról, és mit gondol: van-e esetleg kötődés a határon túli területekhez?
- Ez nagyon komplex kérdés. Azt hiszem, hogy a jelképes, apró intézkedésektől kell elindulnunk, hogy fokozatosan eljussunk a mindennapokban is megjelenő nemzetépítésig. Olyan lépésekkel kell kezdenünk, mint amilyen a nemzeti összetartozás törvénye vagy a magyar állampolgárság gyorsított eljárásban való megadása. Ezt követné a szavazati jog megadása minden magyar állampolgárnak, lakhelytől függetlenül. Én személy szerint támogatom a szavazati jog kiterjesztését is. Persze ezt előbb a választójogi szakembereknek alaposan ki kellene dolgozniuk. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a magyar gazdaság megerősödjön, és erőteljesebb gazdasági együttműködés jöjjön létre a határ menti régiókban. Személyes kötődésemről annyit szeretnék mondani, hogy évekkel ezelőtt elkezdtem egy nagy útikönyvsorozatot írni a magyarlakta területekről. Erdélyt, a Felvidéket, Csehországot, Horvátországot már feldolgoztam, és természetesen szeretném folytatni a Délvidékkel, az årvidékkel vagy Kárpátaljával. Már csak azért is, mert a dédnagymamám is a Délvidékről származik.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..