Kultúránk ünnepe elé
2005.01.19.
LX. évf. 3. szám

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jogelődje, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség több mint fél évszázaddal ezelőtt szervezte meg Palicson a vajdasági magyar művelődési egyesületek és intézmények, kulturális és művészeti alkotók első találkozóját -- egyetlenegyszer, mert nemcsak az ünnepi játéko...

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jogelődje, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség több mint fél évszázaddal ezelőtt szervezte meg Palicson a vajdasági magyar művelődési egyesületek és intézmények, kulturális és művészeti alkotók első találkozóját -- egyetlenegyszer, mert nemcsak az ünnepi játékokat, hanem a Kultúrszövetséget is felszámolta a magyarság kulturális erejétől megrémült rezsim. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség megalapításától, 1992-től kezdve az ünnepi játékok újraélesztésén munkálkodott, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és kulturális körülményekhez. Közösségünk csatlakozott a kezdeményezéshez, így az idén már 18. alkalommal nyílik meg ez a tömeges, változatos és színvonalas rendezvénysorozat -- a délvidéki magyar kultúra ünnepe.
A megnyitóünnepséget mindig valamely jeles történelmi vagy művelődéstörténeti eseményhez vagy helyszínhez kötöttük; ezúttal a legmagyarabb bánsági település Kanizsamonostor -- az idén ötvenéves -- temploma a megnyitóünnepség színhelye.
Kanizsamonostor Csókától, a község központjától, tizenkét, a vele egy helyi közösséget alkotó Feketetótól pedig alig egy kilométernyire fekszik. Az Aranka is itt folydogál a falu közelében, rajta a folyócska legnagyobb átkelőhelyével a Kilenclyukú híddal. A falunak 1948-ban 460 magyar lakosa volt, de 128 magyar, 6 szerb és egy horvát lakosával még ma is Kanizsamonostor a Bánság legmagyarabb települése.
Csöndes, fogyatkozó település, az iskoláját 1956-ban becsukták, a csárdáját lebontották. 2000 nyarán a hatvan háznak száznegyvenegy lakosa volt -- olvashatjuk Cs. Simon István feljegyzéseiben. Már akkor is sok volt az üres épület, de mára az itt élők száma legalább ötvennel lett kevesebb. Ami egy ilyen kis közösség esetében nagyon elszomorító. Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy kiszámolhassuk: hány évtized alatt néptelenedhet el a három utca, melyek közül a leghosszabbat Petőfi Sándorról nevezték el, a legrövidebb az Ifjúság utca nevet viseli. -- Hacsak nem történik valami... -- írta a Hét Napban Tóth Lívia.
A Katolikus lexikon szerint a kanizsamonostori apátság a csanádi egyházmegyében ösmeretlen rendé volt. Kenáznak vagy Kenőzőmonostorának nevezték. A Csanád nemzetség valamelyik tagja alapította. A Csanád nemzetség őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, akit Szent István király állított a Marosvárott székelő Ajtony vezér hatalmának megtörésére küldött sereg élére. Csanád 1028-ban legyőzte Ajtonyt, győzelme után jutalmul megkapta Ajtony területét, és Marosvár ispánja lett. A győzelem után a vár neve is Csanádvár lett, egyben a csanádi püspökség székhelye is.
A középkorban Kanizsamonostornak azt a részét, amely a király birtokában volt, Királymonostornak nevezték. A XVI. században ez a rész önálló faluként szerepel, de később pusztulásnak indult. 1557-58-ban a falu már a török hódoltság alá tartozott, 15 házból állt, s lakosai mind szerbek voltak, akik a török hadak nyomában lopakodtak a lakatlanná vált vidékre. 1582-ben már csak öt szerb pásztor lakott itt, a község rövid idő múlva teljesen elnéptelenedett, s pusztaként szerepelt még 1723-ban is.
1782-ban Marcibányi Lajos Szeged vidékéről magyar kertészeket telepített ide, s az új település számára az Aranka-csatorna közelében, a korábbitól keletre jelölt ki helyet. Népnyelve, hagyományvilága máig archaikus szegedi elemeket őriz.
Cs. Simon István, e táj krónikása, egyik írásában említi, hogy Rózsa Sándornak rokonsága volt a faluban és egy látogatás alatt a zsandárok majdnem megszorították, de az Aranka hídjáról a vízbe ugratott, és elszökött. Ez a híd, mely ugyanolyan, mint a jóval nagyobb hírű hortobágyi Kilenclyukú híd, ma is áll -- pár évvel ezelőtt fel is újították.
A mi hidunk mintegy száz évvel idősebb a hortobágyinál -- a szájhagyomány török híd néven (is) emlegeti --, de valójában semmi köze a törökökhöz. Kalapis Zoltán szerint a Szeged--Temesvár postaút megnyitása idején készült, vele hidalták át az Aranka szittyós-lápos árterületét.
Kálmány Lajos, vidékünk első tudatos néprajzi gyűjtője, csókai káplánkodása alatt többször járt Kanizsamonostoron is, és több balladát is lejegyzett.
A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az évente ismétlődő gyermek-néptánctáborokkal írta fel nevét a Délvidék művelődési térképére, tavaly ünnepelte alapításának 60. évfordulóját.
Az ünnepi megnyitónak otthont adó, Szent Illés tiszteletére emelt római katolikus templom ötven évvel ezelőtt épült; addig az iskola tanterme szolgált alkalmi imaházként.

A megnyitóünnepség programja:

Augusztus 28., vasárnap 11 órától

Harangszó
A csókai és szabadkai búcsújárók érkezése,
a Szent György-lovagok és a lelkészek bevonulása
Horgosi búcsújáró Mária-ének
Kölcsey Ferenc--Erkel Ferenc: Himnusz
Köszöntő
Barna Károly, a szervezőbizottság elnöke,
Templom és iskola
Reményik Sándor versét Rókus Zoltán mondja
Lányi Ernő: Ave Maria
Isten igéje
Igét hirdet mgr. th. Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens
Rákóczi imája
Isten igéje
Igét hirdet: nt. Keresztényi Klára missziói munkatárs, a sárospataki RTA esküdt felügyelője,
(Dr. Csete Szemesi István ref. püspök felhatalmazottjaként)
Liszt Ferenc: Ave Maria
Isten igéje
Igét hirdet: ft. Hajdú Sándor római katolikus plébános
Miatyánk
Az Úr áldása
Lelkészek
Ünnepi köszöntő:
Pásztor István, a TVT alelnöke, a VMSZ elnöke
Az Anyaország üzenete
Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára
Az Ünnepi Játékok megnyitása
Dudás Károly író, a VMMSZ elnöke
Vörösmarty Mihály--Egressy Béni: Szózat
Énekes áhítat: Vallásos népénekek

Közreműködik:
A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Csalogány asszonykórusa és Rákóczi férfikara,
A nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus, Konrád Emma vezényletével,
A szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Veronika népdalköre
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..