A sajtó nemcsak híreket közvetít, hanem össze is köti a magyarokat, bárhol éljenek a világban. A nemzetileg elkötelezett tájékoztatás erősíti az önazonosságot és segít megőrizni a közösségi értékeket, miközben a mesterséges intelligencia korában új feladatokat és felelősséget is ró az újságírókra. Arról, miként maradhat hiteles és emberközeli a magyar média a technológiai változások közepette, az október 10-e és 12-e között Balatonalmádiban megrendezett IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón is szó esett.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2019-ben rendezte meg először a Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozót, melyet 2022 óta a Magyar Nemzeti Médiaszövetséggel közösen szervez. A rendezvénysorozat célja, hogy erősítse azt a kapcsolatrendszert, amely a vállalkozóktól és pedagógusoktól kezdve a történelmi egyházakon át a médiáig átszövi a Kárpát-medencét.
Fotó: Ótos András
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár a megnyitón hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségek ereje az összetartozásban rejlik. A 2010-ben elindított nemzetpolitika célja, hogy minden magyar érezze, bárhol is él a világban, ugyanannak a nemzeti vérkeringésnek a része. A Kárpát-medencét átszövő programok és személyes kapcsolatok erősítik azt a hálót, amely megtart és véd. Ennek fontos része a média is, mely hidat épít a magyarok között, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki otthon érezze magát a szülőföldjén. Az államtitkár számszerűsítette az eddigi eredményeket is, jelezve, hogy a nemzetpolitika konkrét közösségi élményekben mérhető siker. Az elmúlt tizenöt évben 43 000 külhoni közösségi program, tábor és zarándoklat valósult meg a kormány támogatásával, több mint 1100 testvértelepülési kapcsolat jött létre, és 600 000 magyar diák jutott el a Határtalanul program keretében a Kárpát-medence magyarok lakta területeire. A jövő kihívásairól szólva figyelmeztetett, hogy a nemzetpolitika egyre gyakrabban célpontja támadásoknak, különösen a külhoni magyarok állampolgársága és szavazati joga miatt. „Ismét olyan időket élünk, amikor 2004. december 5-ének szelleme visszakúszik a magyar belpolitikába” — fogalmazott. Hangsúlyozta: a támadásokra az összefogás, a közösségek megerősítése és a jövőbe vetett hit a válasz. „Van mire büszkének lennünk, van miért harcolnunk, van mit vesztenünk és van mit közösen terveznünk. Ebben a külhoni magyar média kiemelt partnerünk, mert segít megőrizni közösségeinket és a nemzeti jövőt” — zárta gondolatait.
Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: az anyanyelvű tájékoztatás az anyaország határain túl élő magyar közösségek számára nemcsak hírforrás, hanem a közösségi megmaradás egyik legfontosabb pillére is. Hangsúlyozta, hogy a kormány feladata minden szükséges feltétel megteremtése Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, a Drávaszögben és a Muravidéken a magyar sajtó működéséhez.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese a megnyitón a nemzeti összetartozás békés újraegyesítését nevezte a kormány elmúlt másfél évtizede egyik legnagyobb eredményének. Rámutatott, hogy ma már természetes a Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó és a Nemzetpolitikai Államtitkárság léte. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika nem irányul senki ellen, éppen ellenkezőleg, szövetséget és együttműködési lehetőséget kínál a térség nemzeteinek, melyek közül ma már Szerbia és Szlovákia is partnerként tekint Magyarországra. Kiemelte: különösen a választások közeledtével értékelődik fel a hiteles, igényes magyar újságírás szerepe, hiszen a Kárpát-medence magyarsága számára a tájékozódás alapja a megbízható, anyanyelvű média.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke a szakmai kihívásokra fókuszált, különösen azokra, amelyek alapjaiban formálják át a médiavilág működését. Rámutatott: az újságírók és a médiavállalatok ma két új ellenféllel néznek szembe — a mesterséges intelligenciával és az influencerek világával. A digitális térben gyengül az olvasói márkahűség, miközben az algoritmusok és a közösségi hírfolyamok határozzák meg, milyen tartalmak jutnak el az emberekhez. Különösen aggasztónak nevezte a zero click search jelenséget, amikor a Google a találati lista tetején mesterséges intelligencia segítségével már a cikkek rövid összegzését is megjeleníti. „Ott vannak a mi írásaink, amelyekbe szívünket-lelkünket beletesszük, de az olvasó már csak egy AI által készített kivonatot lát” — fogalmazott.
A szakmai előadások a digitális média kihívásaira és lehetőségeire fókuszáltak: Bohár Dániel, a Megafon riportere a közösségi médiában zajló, figyelemért folytatott harcról beszélt, Pósa Árpád, az Origo főszerkesztője az online újságírás gyorsaságának és hitelességének egyensúlyát elemezte, Door Tamás, a Mediaworks MI-transzformációért felelős projektvezetője az MI által kínált új eszközöket és etikai kérdéseket mutatta be.
A IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón az idén ismét átadták a Kosztolányi-díjat, mellyel a külhoni magyar újságírók kiemelkedő munkáját ismerik el. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a díjátadón hangsúlyozta, hogy az újságírók nemcsak hivatást, hanem szolgálatot teljesítenek, mert minden igaz szóra épülő cikk egy újabb tégla abban a hídépítésben, amely összeköti a magyarságot.
Az idei elismerést Mező Gábor, a Magyar Nemzet és a Pestisrácok.hu korábbi munkatársa, valamint Rostás Szabolcs, az erdélyi Krónika főszerkesztője vehette át. Előbbi oknyomozó újságíróként és történészként is ismert, egyebek között A népirtás csöndje — Rekviem a délvidéki magyarokért című kötet szerzője, utóbbi pedig több mint két évtizede szolgálja a határon túli magyar sajtót.
Fotók: Kartali Róbert
Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte Balatonalmádiban a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közössége (KMÚEK). A jubileumi tanácskozást a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó első napján, annak kísérőrendezvényeként tartották meg. Az ünnepséget Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó nyitotta meg, majd Sorskérdéseink címmel tartott előadást. Az alapítók közül Ambrus Attila, Klemm József és Léphaft Pál idézte fel a kezdeteket, míg a régiók — Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, Drávaszög és Muravidék — képviselői a sajtóhelyzetükről és tapasztalataikról számoltak be.
A KMÚEK 2005-ben jött létre, akkor még Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója néven, válaszul a 2004. évi, a határon túli magyarság számára megalázó népszavazásra. Az alapítók célja a nemzeti öntudat és az anyanyelvű tájékoztatás megerősítése volt, határokon átívelő szakmai és érdekvédelmi közösségben. A rendezvény zárónyilatkozata egyebek között hangsúlyozza, hogy a KMÚEK az elmúlt húsz évben nemcsak szakmai, hanem emberi kapcsolatok hálóját is megteremtette, és a jövőben a hivatalos bejegyzés révén kívánja megteremteni működésének jogi és anyagi hátterét. Döntés született egy újságírói mentorprogram elindításáról is, mely a fiatal pályakezdők szakmai támogatását szolgálja, és a nemrég elhunyt Havasi János nevét viseli majd. Az ünnepi ülés végén a tagszervezetek képviselői oklevélben részesültek az elmúlt húsz év munkájáért. A jövő évi házigazda a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete lesz.
Fényképezte: Kartali Róbert
