Úgy tetszett, hogy viszonylag rövid ideig tart majd az az ideális vagy optimális állapot, amely a szlovák választási siker után alakult ki a nyertes pártok (közöttük a részben magyarok alkotta Híd párt) között. Mint általában, ez alkalommal is vélhetően a kisebbségi párt húzza majd a rövidebbet. A tárgyalások alapján legalábbis arra lehet következtetni, hogy az SDKU (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió) lesz a kormányalakítás nyertese, a Híd pedig a vesztese. A Keresztény Unió 2002 után ismét kormányfőt, pénzügyminisztert és külügyminisztert jelölhet, ezenkívül az igazságügyi tárca is az övé, így ez a párt kapta a legtöbbet a kormányzás szempontjából. Egy elemző szerint a Híd ezzel ellentétben nemcsak az MKP egykori posztjait örökölte meg, hanem vele együtt azt a stigmát is, amely a pártot a hatalommegosztás során az egyenlők közt az utolsóvá teszi.
A Híd három bársonyszéket kap az új kormányban: a kormányfő-helyettesi tisztséget, valamint a környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszteri posztot. Ez utóbbival kapcsolatban csak Simon Zsolt neve hangzott el, ő tűnik a legbiztosabb befutónak. A sajtó szerint Solymos László lehet a környezetvédelmi tárca vezetője, Rudolf Chmel volt diplomata pedig a kisebbségekért is felelős kormányfő-helyettesi megbízatást kapja.
Bugár Béla arra a kérdésre, hogy elégedett-e a kiosztott helyekkel, azt felelte, hogy mindenkinek engedményeket kellett tennie. ''Megyünk tovább, remélem, mindennel megbirkózunk. Sokkal jobb posztokat is el tudok képelni, de ahol négyen vannak, ott meg kell tudni egyezni.”
E nyilatkozatát azonban néhány nap után újabbal toldotta meg, kritikusabb hangnemben, miután kissé megfeneklettek az egyeztetések: ,,A koalíciós partnerek megpróbálták eljátszani azt, amit már számtalanszor -- megegyeztünk és a megegyezés valódi tartalmáról fél év múlva vitatkozunk majd. Paragrafusokra kidolgozott változatban tettük le a követeléseinket az asztalra. Ezen meglepődtek. Addig nincs koalíciós szerződés aláírása, amíg nem egyeztünk meg ebben a témában" -- jelentette ki a Híd elnöke, aki szerint szlovák partnereit ,,kisebbségi kérdésekben mintha fal választaná el a 21. század európai normáitól".
,,Elmondtuk: a legnagyobb probléma, hogy egyik pártnak sincs kisebbségi programja. Nem érzik fontosnak, hogy van itt 15 százaléknyi kisebbséget alkotó szlovák állampolgár. Nem érdekli őket az az identitás, amely a kisebbségi magyaroknak nagyon fontos. Fontosak a gazdasági kérdések, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nemzetiség nem okozhat hátrányt" -- vélekedett a politikus, aki szerint pártja másféle tárgyalási stratégiát alkalmaz, mint korábban: a kisebbségeket érintő témákat megpróbálja a lehető legjobban pontosítani, nemcsak általánosságokat elfogadni. ,,Egy kis politikai akarattal leküzdhetőek az ellentétek, bízom benne, hogy a partnereink ma egy elfogadható javaslattal állnak elő. Sok mindenben meg kell még egyeznünk" -- jelentette ki Bugár Béla.
Peter Morvay elemző szerint az új szlovák kormány sem fogja túlságosan jóhiszeműen kezelni a kisebbségek, közöttük a magyarok ügyét. Az alakuló kormány kisebbségeket érintő programtézisei csupán annyit jeleznek, hogy az új kabinet elődjével ellentétben nem akarja molesztálni a szlovákiai magyarokat, de attól már fél, hogy bármit tegyen is értük. Az alakuló kormány nyilvánosságra hozott programtéziseiben nem kapott külön fejezetet a kisebbségeket és a szlovák--magyar viszonyt érintő téma. Ezekkel a kérdésekkel csak más fejezeteken belül foglalkoznak elvétve, és a lehető legáltalánosabban fogalmaznak, a legkevésbé konkrét elképzeléseknek számítanak, gyakran a Fico-kormány hasonló, semmitmondó kijelentéseire hasonlítanak.
Végül is (talán mégis ez a lényeg), ha nehezen is, de megállapodott a koalíciós szerződésről a négy, közös erővel kormányalakításra törekvő szlovák jobbközép párt -- jelentette be Iveta Radicová kijelölt kormányfő a koalíciós tárgyalások után. Radicová szerint végleges megállapodás született mind a kormányzati tárcák, mind a parlamenti tisztségek elosztásáról.