home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Kinevezések
Talpai Lóránt
2010.08.25.
LXV. évf. 34. szám

Két kinevezés, illetve két pozíció borzolta fel a kedélyeket az utóbbi időszakban Magyarországon. Az egyik Schmitt Pál köztársasági elnökké választása, a másik pedig Szalai Annamária médiahatósági elnökké választása. Mindkét esetben borítékolni lehetett a végeredményt, tehát várható, kiszámítható lé...

Két kinevezés, illetve két pozíció borzolta fel a kedélyeket az utóbbi időszakban Magyarországon. Az egyik Schmitt Pál köztársasági elnökké választása, a másik pedig Szalai Annamária médiahatósági elnökké választása. Mindkét esetben borítékolni lehetett a végeredményt, tehát várható, kiszámítható lépések történtek a kormány részéről. Mégis a politikai uborkaszezonban bármilyen ügyet megpróbál felfújni a sajtó vagy az ellenzék. Ha egyáltalán nincsenek ügyek, akkor csinálni, kreálni kell néhányat, mondja a politikai háttérstratégia.
De vajon mi is a probléma a két fent említett személlyel? Schmitt Pál kétségtelenül egy kissé sokat vállal, sokat szerepel az utóbbi években. Folyamatosan vándorolt az egyik magas pozícióból vagy az egyik ranglétráról a másikra. A Fidesz alelnöksége, az Európai Parlament alelnöksége, a Fidesz EP-frakciójának vezetése és most a köztársasági elnökség mind-mind jelentős politikai funkció, amelyek még négy ember számára is soknak tűnhetnek, nem csoda, ha egy ember számára egyrészt jelentős kihívás, másrészt az ellenzék szemében szálka. A szocialisták, illetve a Lehet Más Politika nemcsak a címek sokasodását kéri számon, vagy tartja problematikusnak, hanem azt, hogy a jelenlegi köztársasági elnök túlságosan közel áll Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Meghosszabbított karjának tartják, amellyel szinte egy személyben összpontosíthatja a két legjelentősebb politikai funkciót, avagy a miniszterelnöki és köztársasági elnöki posztot. Habár a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az államfőt a parlament választja, az országgyűlés összetétele pedig a nép akaratát tükrözi, tehát ő nem Orbán embere. Ezenkívül pedig szerinte az Országgyűlés 386 képviselője a nép szuverén hatalmát testesíti meg, közöttük vannak kormánypártiak és ellenzékiek. Az utóbbiak kell hogy betöltsék az ellensúly szerepét, és habár jelenleg csekély felhatalmazással bírnak, a hangjukat hallathatják, módosító indítványokat terjeszthetnek elő, a választásokon pedig artikulálhatják a véleményüket. Azt azonban már túl soknak tartják az ellenzék részéről, hogy kormányüléseken is részt fog venni a köztársasági elnök félévenként. Persze ha nem látogatna el kormányülésekre, ugyanúgy támadnák és vádolnák elfogultsággal.
Ehhez hasonló megítélésben részesül Szalai Annamária is, akit kilenc évre neveztek ki az újonnan létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé. Az igaz, hogy kissé szokatlan a mandátum hosszúságának az ideje, hiszen kormányzati cikluson is átnyúlik, de ha esetleg más kormánya lesz négy év múlva az országnak, jó szokás szerint úgyis megszünteti majd az új testületet. Az egyébként nehezen kifogásolható, hogy a magyar médiának ne lenne szüksége ilyen testületre, hiszen nagyon ''elszaladt a ló” egyes médiumoknál, rengeteg a visszaélés, elképesztő a színvonal mélyrepülése, azaz a kereskedelmi televízióknak sikerült befejezniük mindazt az agymosást, butítást, amellyel a kommunista rendszer is évtizedekig próbálkozott.
Hogy egy szigorúbb média-felügyelet mit eredményez, az a jövő titka. Szalai Annamária szerint a médiahatóság feladata a közösség érdekeinek védelme, s munkáját is ez a szándék fogja meghatározni. Gyors és határozott szervezet-átalakítást tervez. A közmédiumok megőrzik szakmai önállóságukat, a nonprofit részvénytársaságok vezérigazgatóit ősszel nevezik ki -- tette még hozzá.
A kinevezés kapcsán a szocialista, illetve liberálisabb körök farkast kiáltottak, '' a cenzúrázási szándék” híre pedig a szokásoknak megfelelően gyorsan elterjedt a ''mindig jól tájékozott” európai körökben. A külföld a túlságos hatalomkoncentrációban látja a problémát. Szalai Annamária ezzel szemben kijelentette, hogy a szabályozásnak nincs olyan eleme, amely centralizálná a hatalmat, a médiahatóság elnökét pedig számos európai országban a miniszterelnök vagy a szakminiszter nevezi ki. Továbbá véleménye szerint az offenzívát sértett, a változásokkal elégedetlen emberek szervezik külföldön.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..