A selejtezők folyamán az akkori magyar válogatott könnyűszerrel lelépte Hollandiát, előkészületi mérkőzésen pedig többek között a brazil válogatott is lehajtott fővel hagyta el a Népstadion gyepét. Nem véletlen, hogy a Détári Lajos nevével fémjelzett nemzeti tizenegyet a világbajnokság egyik esélyesének kiáltották ki a szakemberek. Már az első, a Szovjetunió elleni meccsen azonban 6:0-ás vereségbe szaladt bele a válogatott. Azóta hiába vártunk rá, hogy egy világversenyen szoríthassunk a nemzeti színekben játszó focistákért. 1997-ben sikerült ugyan kivívni a pótselejtezős helyet, de a jugoszlávok a két meccs után 12:1-es eredménnyel tiporták el a magyar reményeket. Újabb tizennyolc szűk esztendő következett, majd végre vasárnap este megtörtént az, amire minden magyar érzelmű ember harminc éve várt: a magyar labdarúgó-válogatott kijutott egy nagy tornára, a 2016. évi franciaországi Európa-bajnokságra.

Örülni szabad és kell is, de senki se gondolja, hogy ezzel egy csapásra megoldódtak a magyar futballt kínzó gondok. Ez egy hatalmas előrelépés volt a válogatott részéről, de a magyar futballközeg ugyanolyan zavaros, mint korábban: az NB I. továbbra is a nézhetetlenség határát súrolja, a magyar kupacsapatok csak elvétve érik meg az őszt, úgyhogy a stadionok nem fognak hirtelen megtelítődni. De ne legyünk ünneprontók, a válogatott eddig ritkán látott harciassággal, fegyelemmel, már-már önmagát felülmúlva, teljesen megérdemelten jutott ki a kontinensviadalra. A focisták sikeresen vizsgáztak, most rajtunk a sor. Reméljük, hogy legalább az Eb alatt összefog a magyarság, mind az anyaországban, mind szerte a Kárpát-medencében, és minden magyar érzelmű polgár egyként sorakozik fel a válogatott mögé. A csapatnak MINDENKIRE nagy szüksége lesz: tanárra, orvosra, mérnökre, nyugdíjasra, politikusra, lakatosra, földművesre, egyetemistára, hajléktalanra, rendőrre, sofőrre... Mindenkire, akinek a szíve nagyobbat dobban a nemzeti színekben játszó csapat láttán, mindenkire, akinek könnycsepp szökött a szemébe a vasárnap esti mérkőzés lefújása után.

Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor