A képviselők elfogadták az alkotmánymódosítás tervezetét, de a polgároknak is jóvá kell hagyniuk, ezért szükséges a népszavazás. A tervezett módosítás az igazságügyi rendszert érinti, amelynek a működése hatékonyabb és függetlenebb lesz ezáltal - hangzott el a parlamentben.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője felszólalásában hangsúlyozta, alkotmánymódosításokra általában ritkán kerül sor. Mint mondta, Szerbiában jelenleg a 16. alkotmány van érvényben. Hozzátette: nagy eredmény, hogy az Európai Bizottság jogi fórumaként működő Velencei Bizottság is pozitív elbírálásban részesítette az alkotmánymódosítás tervezetét, ami különösen fontos egy olyan, társadalmi átmenetben lévő ország számára, mint Szerbia.

Miről szavazunk januárban?

Az alkotmánymódosítások, amelyekről Szerbia polgárai a január 16-ai népszavazáson szavaznak, az igazságszolgáltatást érintik – a bírák és ügyészek megválasztását, aminek biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A Szerb Köztársaság alkotmányának megváltoztatásáról szóló most elfogadott törvény szerint a bírákat ezentúl nem az Országgyűlés választja, hanem a Bírósági Főtanács, tehát sem az igazságügyi miniszter, sem az Igazságügyi Bizottság elnöke, de a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke sem vesz részt a választási folyamatban. A Legfelsőbb Bírósági Tanács 11 tagból áll majd, eltörlik a bírák hároméves próbaidejét, amit a jelenlegi alkotmány egyik legnagyobb hiányosságaként tartottak számon. Az ügyészséget illetően két változás van: megszűnnek a helyettes ügyészek. Az ügyészeket pedig az Ügyészek Főtanácsa választja majd, amelynek 11 tagja lesz.

Egy kérdés lesz a referendumon, amely így szól: Támogatja-e a Szerb Köztársaság alkotmányának megváltoztatásáról szóló törvény megerősítését? Januárban a polgárok a szokásos igennel vagy nemmel válaszolhatnak.

Forrás: Pannon RTV, Szerbiai RTV