home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Kicsinyítés
Brasnyó Zoltán
2018.04.10.
LXXIII. évf. 14. szám
Kicsinyítés

Legyünk őszinték: az ember nem ülhet be óriási elvárásokkal egy Kicsinyítés című filmre,

melynek előzeteséből néhány hónapja csak annyi derült ki, hogy Matt Damont és még néhány ismert vagy kevésbé ismert színészt egy kísérleti eljárás során lekicsinyítenek, hogy apró termetű emberekként éljenek tovább valamilyen mikroutópiában.

A bohókás trailer persze nem ígért egzisztencialista drámát vagy formabontó újdonságokat, de az, amit az egyszeri néző végül a moziban kap, némelyeket garantáltan arra ítél majd, hogy saját egzisztencialista válságukba süllyedjenek. A Kicsinyítéssel az a legnagyobb baj, hogy az előzetesben látott izgalmas koncepció körülbelül a film első fél órájában kimerül — ez valóban az az alkotás, amelyből már az előzetes is bőven elég lenne.

De lássuk, mi is valójában a 2017-ben kiadott Downsizing, azaz a Kicsinyítés, Alexander Payne rendező munkája, melyben az egyébként zseniális Christoph Waltz is szerepet kapott. Rejtély, hogy miért vállalta el, de gyanítom, hogy a jövőben nem ezt a munkáját emeli majd ki az a szerző, aki Waltz filmográfiájának elemzését állítja össze.

Norvég tudósok felfedezik, hogyan lehetne miniatürizálni a humanoidokat, amivel megoldást kínálnak a Föld túlnépesedésére. Paul Safranek (Matt Damon) és felesége, Audrey (Kristen Wig) önként jelentkeznek a norvégok kísérletére, hogy kilábaljanak a pénzügyi gondjukból. A folyamat persze visszafordíthatatlan, ezzel pedig ők maguk is tisztában vannak. Mintha egy Disney-féle animációs filmbe csöppentünk volna, a koncepció gond nélkül megállná a helyét ebben a műfajban is.

A rendező, Payne kínosan ügyelt rá, hogy patikamérlegen mérje ki a politikát, valamint azokat a kulturális és társadalmi változásokat, amelyek egy apró emberek által benépesített közösségben gyorsan előkerülnek. A repülés, a virágok, az alkoholos italok, a normális méretű ember számára normális méretű tárgyak most egytől egyig óriásiak — egy kis lakásban például egy „óriásrózsa” a központi díszítőelem.

Vizuálisan mindenképp nagy dobás ez a film, a nézőknek pedig különösen érdekesek lehetnek ezek a részletek — az első fél órában. Aztán ugyanis minden elkezd valahogy egyre ízetlenebb, sótlanabb lenni. A Kicsinyítés a film felénél egy identitászavaros, változó korba lépő felnőttekről szóló, szomorkodós történetbe csap át. Mintha az alkotók kifogytak volna az ötletekből, vagy megunták volna az egészet.

Matt Damon szerethető, viszont keserű figura, akinek egyszerre homályosítja el elméjét a depresszió és a magány, miközben kezd benne felizzani a tenni akarás forradalmi lángja. Több furcsa emberrel is összehozza a sors új közösségében, köztük a hedonista Christoph Waltz karakterével, illetve egy vietnami szabadságharcos lánnyal, akiből cseléd és takarító lett új közegében, akarata ellenére. Az egyetlen szokatlan dolog a Kicsinyítésben, hogy az embereket lekicsinyítik — ennek azonban vajmi kevés jelentősége van.

Alexander Payne rendező arról híres, hogy úgy képes amerikai történeteket vászonra vinni, hogy azok szinte minden ízükben antitézisei legyenek az amerikai világszemléletnek. A Kerülőutak, a Nebraska és a Schmidt története olyan road movie-k, amelyek bárhol játszódhatnának a világon. A szereplők egyedi karakterépítésétől az öniróniával átitatott ügyetlenkedésig, az amerikai klisékkel való leszámolástól a felső középosztály szobapapucsos idilljéig Payne minden eszközt felvonultat, hogy a kulcslyuk, melyen át belátunk ezekbe a világokba, a legkevésbé se legyen tipikusan amerikai.

A Kicsinyítés nem túl drámai, illetve még kevésbé vicces. Pozitívuma, hogy a világvégére készülő társadalom szokásaihoz kellő iróniával és kritikával igyekszik hozzáállni, sőt, az intelligensnek nevezhető forgatókönyv sem mondható egyértelműen rossznak. Mindehhez azonban talán mégsem lett volna szükség végtelennek tűnő, vontatott, több mint két és fél órás játékidőre. Tipikus vasárnap délutáni mozi lesz majd belőle, ha a televíziók is vetíteni kezdik. Az első fél óra után ugyanis már horkolva alszunk bele az egészbe.


Nyitókép: Npr.org

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..