Mottó: ''Ha nem tudsz mást, mint eldalolni / saját fájdalmad s örömed: nincs rád szüksége a világnak, / s azért a szent fát félretedd.”
(Petőfi Sándor: A XIX. század költői)
Fennállásának hatvanötödik esztendejét ünnepli június 11-én a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület. A 16 órakor kezdődő ünnepi programban kerül sor a tematikus kézimunka- és képkiállításokra a városi művelődési kulturális központban, és ugyanitt tartják a jubileumi művelődési műsort is. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület székházának előcsarnokában (Lázár cár utca 19.) leleplezik azt az emléktáblát is, amelynek őse anno a Magyar Királyi Törvényszék, a mai Városi Múzeum épületének falán állt - büszkén vállalva a múltat, mégis körültekintően lépve tovább a jelenből a jövőbe. Az ünnepséget állófogadás, illetve díjkiosztás és vacsorával egybekötött zenés társas est zárja.
A pancsovai művelődési egyesület egyébként a néhai KIE jogutódja (Keresztyén Ifjúsági Egyesület), illetve még a KIE előtt működő Gromon Dezső magyarnyelv-terjesztő egyesületé. Ez utóbbinak megalakulását 1886. május 23-án jegyezték be a Temes-parti kisváros kulturális almanachjában. De ha a szálakat a Pancsovai Magyar Dalkör 1881. évi színre lépéséig vezetjük vissza, akkor Pancsova magyarságának művelődési élete kereken 130 éves folytonosságot mutat.
Vajszkai és bogyáni báró Gromon Dezső (Vajszka, 1838. február 2.- Budapest, 1912. július 25.) 1882 őszén küldetett ki Pancsovára kormánybiztosi minőségben a csángók visszatelepítésének vezetésére, őfelsége I. Ferencz József osztrák császár és magyar király pedig a pancsova-kubini ármentesítési és vízszabályozási társulat kormánybiztosi teendőivel is megbízta. Korabeli okiratokkal bizonyítható, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia országgyűlési képviselője, majd később honvédelmi államtitkár a védnöksége alatt álló pancsovai magyar kultúregyesület alapszabályaiba tömör egyszerűséggel az alábbiakat iktatta be: legyen a hazának minden lakosa a magyar államiság híve, s tudjon magyarul!
Emlékét és terveit napjainkra csupán a megsárgult emlékkönyvek lapjai őrizték meg, illetve annak ritka szerelmesei, vallatói. Ez utóbbiak sorából való Erdei Ernő bácsi, a pancsovai Petőfi Sándor MME mindenese, aki - a trianoni határmódosítások után - egy mandátum erejéig az első magyar polgármestere volt választott városának a múlt század nyolcvanas éveiben. Ő kezdeményezte egy esztendővel ezelőtt a szóban forgó ősegyesület által hazafias kegyelettel 1887-ben IV. Béla magyar király emlékére emeltetett, majd 1919-ben eltüntetett emléktábla újraavatását is. Második honalapítónak tisztelt királyunk ugyanis 1243 táján építtette újra és erősíttette meg Pancsova várát a tatárok ellen.