Rengeteg, ünneplőbe öltöztetett kisgyerek, izgatott szülők és ugyancsak izguló tanító nénik várták a nagy pillanatot Csantavéren. Köztük az előbb idézett Lennert Erik, aki leendő osztálytársaival szépen, gyermeki komolysággal sorakozott a tömegben a jeles esemény előtt. Amikor megszólítottam az ünnepelteket, és megkérdeztem, ki szeretne az újságban szerepelni, illetve az iskoláról velem elbeszélgetni, némelyek megszeppenve néztek rám, mások láthatóan azon töprengtek, mit is tegyenek, ám Erik mindenkit lekörözve ragyogó arccal bizonygatta, hogy ő szívesen a rendelkezésemre áll.

— Nagyon várom már az iskolát! Szeretnék már megtanulni számolni! Iskolatáskám is van, batmanes — dicsekedett, s utána azt is elmondta, hogy ha nagy lesz, orvos szeretne lenni, méghozzá azért, hogy ha úgy adódik, akkor meggyógyíthassa a mamáját.

Erik egyetlen gyermek a családban, a nagymama és az apuka neveli. A mama, Lennert Erzsébet mesélte el, hogy a kisfiú már óvodáskorában úgy ébredt reggel, hogy azt bizonygatta, neki iskolába kell mennie, s állandóan azt kérdezgette, mikor lesz már elsős. A nagy napon nagymama és unoka együtt örült a tanévkezdésnek.

— Iskolánkban az idén két elsős magyar tagozat nyílik az eddigi hárommal szemben, viszont már most örülünk, hogy jövőre újra sok kisdiákunk lesz, és megint három tagozatot indíthatunk, hiszen rengeteg magyar óvodásunk van — mondta Kecsenovics Szabó Dóra iskolaigazgató. — Nagyon lelkesen készültünk a mai napra, a tornateremben felújításokra került sor, bemeszeltük az alsós osztálytermeket, rendbe hoztuk a játszóteret, ehhez elemeket is kaptunk a magyar kormány támogatásával, a régieket pedig közerőből, összefogással a csantavéri polgárokkal, szülőkkel, a tantestület tagjaival és az iskolai segédszemélyzettel közösen felújítottuk.

Az igazgató megerősítette, hogy az elsős és az ötödikes magyar tankönyvek hiánya náluk is gondot okoz. Ezt a két osztályt érinti ugyanis a beígért nagy reform, a tantervmódosítás és a projektalapú tanítás-tanulás, a magyar könyvek azonban még nem érkeztek meg az iskolá(k)ba. A kollégák leleményességétől függ majd, miként oldják meg tankönyvek nélkül az oktatást — tette hozzá az igazgató, majd arról is tájékoztatott, hogy a tantervre vonatkozó szabályzat elkészült, a tanítók képzéseken vettek részt, melyeken a projektoktatást sajátították el, a Magyar Nemzeti Tanácstól várható interaktív táblákban pedig további lehetőségek rejlenek majd. Erről számolt be Hovanyec Vékony Márta, az elsősök egyik tanító nénije is. Egy év híján negyed évszázada van a pályán, úgy fogalmazott, elsősorban a sokéves tapasztalatára hagyatkozik. 

— Nagyon várjuk az új tankönyveket, hogy mielőbb megérkezzenek. A projektalapú oktatás a tantárgyak közötti korrelációt teszi lehetővé, mi a néphagyományra építünk. Húsz kis elsősöm lesz, már mindenkivel megismerkedtem, hiszen nálunk kötelező a családlátogatás. Úgy tűnik, hogy felkészültek, rendszeresen jártak óvodába, egy-két kivétellel, ambiciózusan állnak a rájuk váró feladatok elé. A gyerekeket csak a játékkal lehet megérinteni, a játék által tudunk közel kerülni hozzájuk, ezt vallom, és eszerint kezdem velük a tanévet.

A helyi színházteremben megtartott ünnepségen az igazgatónő üdvözölte és bátorította a kis elsősöket, akik később közösen fogadalmat is tettek:

— Fogadom, hogy iskolánk szabályait pontosan betartom. Nem henyélek, szorgos leszek, hogy rám mindig büszkék lehessetek. Megtanulok számolni, szépen írni, olvasni, hamarosan minden titkot meg tudok fejteni. Társaimért mindent megteszek, tanítóimra mindig figyelek. Én leszek a legjobb diák Csikéren innen és túl, Hunyadi nevének dicsőséget szerzek még az Óperenciás-tengeren is túl! — hangzott az ígéret 43 kis torokból.

Köszöntőjében Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára elmondta, Kárpát-medence-szerte segítséget nyújtanak az iskolakezdéshez a családoknak és az intézményeknek.

— Örülünk, hogy itt, a Vajdaságban is épülnek, szépülnek az óvodáink és az általános iskoláink. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy itt, a Vajdaságban, a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a VMSZ-szel közösen, együttműködve a gyerekek jó körülmények között, különb feltételek mellett tudjanak tanulni, mint a többségi nemzethez tartozók, és lehetőleg a tudás is magasabb színvonalú legyen. Ez számunkra nagyon-nagyon fontos. Ahogyan az is, hogy minden magyar gyermek és a vegyes házasságban születettek is minél nagyobb arányban menjenek magyar óvodába, magyar általános iskolába, utána pedig magyarul boldoguljanak, elsősorban itt, a szülőföldön. Az elmúlt években számos olyan programot fejlesztettünk ki és vezettünk be a társszervekkel közösen, amely ezt szolgálja, és nagyon reméljük, hogy a következő években az itteni magyarság megerősödik, és így várja majd a következő évtizedeket. A jövőt a mostani óvodásoknak, elsősöknek építjük — hangsúlyozta.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke boldog, örömteli iskolakezdést kívánt az elsősöknek és családjuknak. Beszédében megköszönte, hogy az MNT a magyar kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével iskolakezdő csomaggal köszöntheti minden évben a kisdiákokat. Vajdaság-szerte csaknem 1400 tanszercsomagot osztanak szét az MNT beiskoláztatási programja keretében az elsősöknek a tanév első napjaiban, enyhítve ezáltal az iskolakezdéssel járó gondokat. Az ajándékcsomag mindazt tartalmazza, amire egy elsősnek szüksége van: füzeteket, írószereket és rajzfelszerelést, abakuszt, ugrókötelet, tolltartót és tornazsákot, az idén pedig a Gőgös Gúnár Gedeon című könyvvel is kedveskedtek a gyerekeknek. 

A rendezvényen jelen volt még Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Menyhárt Attila, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezetőkonzulja, Pásztor István, a tartományi parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Petkovics Márta, az MNT VB tagja, Csantavér vezetősége, valamint rengeteg szülő, nagyszülő, óvodás és kisiskolás. Az ünnepi műsorban versek és dalok hangzottak el a diákok előadásában, illetve a Csipetkék néptánccsoport is színpadra lépett.