home 2024. április 25., Márk napja
Online előfizetés
Hol játszanak a gyermekeink? Avagy: biztonságosak-e a játszótereink?
vas, re, Tha
2013.05.29.
LXVIII. évf. 22. szám
Hol játszanak a gyermekeink? Avagy: biztonságosak-e a játszótereink?

A játszóterek éveken keresztül el voltak hanyagolva, és alapos felújításokra szorultak. Nincs ez másképp ma sem. Vajdaság észak-bácskai önkormányzatai évente több millió dinárt fordítanak ezeknek a felújítására, de ennek ellenére folyamatosan rongálódnak. A hinták leszakadnak, a mászókák deszkaelemei elkorhadnak, letörnek, az összetartó szögek kiállnak, a csavarok ellazulnak, ami súlyos sérüléseket okozhat legféltettebbjeinknek.

Nem minden szülő engedheti meg magának, hogy saját játszóteret alakítson ki gyermekei számára, ami a biztonságuk szempontjából a legmegfelelőbb lenne, de a szocializációjuk szempontjából már kevésbé. A legtöbb esetben tizenévesek rongálják a játszóterek alkalmatosságait. Többnyire azért, mert a szórakozni vágyó fiatalok számára nagyon kevés a szórakozóhely, sokan parkokban, játszótereken gyűlnek össze, s ilyenkor alkoholt is fogyasztanak. Sok esetben következmények nélkül megússzák a rongálást, hiszen a játszóterek legtöbbje éjjel nincs is kivilágítva.

Hogyan lehet megóvni a játszótereket? Vajon elegendő van-e belőlük? Mennyi pénzt fordítanak az önkormányzatok a felújításukra és újak kialakítására? Biztonságos helyen játszanak-e a gyermekeink? Problémák felmerülése esetén mely illetékes szervekhez fordulhatnak a szülők?

Riportunkban szerkesztőségünk újságírói a fenti kérdésekre keresték és találták meg a választ.

Három és fél millió a karbantartásra

Szabadka város területén jelenleg 38 köztéri játszótér van. Ezeknek a karbantartása a Városépítési Igazgatóság feladata. Olga Lukić Trklja, a karbantartási osztály vezetője elmondta, hogy újabbak kialakítását is tervezik.

— A játszóterek felújítására, illetve karbantartására a városi költségvetésből évente 3,5 millió dinár jut, újakra csaknem 4 millió dinárt szán a város minden esztendőben. Az idén is több helyi közösség területén szándékozunk új játszóteret építeni, de hogy pontosan melyekben, még nem tudjuk biztosan, mivel a végleges terv még nem készült el. Annyi bizonyos, hogy a sándori és a Gat helyi közösségek megkapják a várt játszóteret.

Olga Lukić Trklja elmondta továbbá, hogy az óvodák udvarain található játszóterek létesítése, illetve karbantartása nem a város, hanem a Köztársasági Oktatási Alap feladata.

— Tudomásunk van arról, hogy egyes iskoláskor előtti intézmények játszótereit is ugyanúgy megrongálják a vandál fiatalok, mint bármely másik köztéri játszóteret, de ez ellen mi nem tehetünk semmit. A Városépítési Intézet kizárólag a köztéri játszóterekért felel. Arról is tudunk, hogy a legtöbb játszótér nincs kivilágítva, de erre a célra mi sem kapunk külön pénzeket. Ha azonban a polgárok kérelmezik egy-egy játszótér kivilágítását, igyekszünk a rendelkezésünkre álló anyagiakból kigazdálkodni a megvilágításra valót. Felelünk a polgárok kéréseire, és ha észrevételeik vannak a játszótereink állapotával kapcsolatban, keressék föl a Városépítési Intézetet, illetve a városi önkormányzatot.
Az osztályvezető elmondta még, hogy a városközpontban, a Maxi áruház előtti játszóteret biztonsági okokból, valamint felújítás végett zárták be néhány napra, de a munkálatok már befejeződtek, így az egyik legközkedveltebb játszótér újra fogadja a legkisebbeket.

Kevés a játszótér

Dózsai József kétgyermekes apuka szerint kevés a játszótér Szabadka területén.

— Sem elegendő zöldterület, sem játszótér nincs elég Szabadkán. Köztudomású, hogy korántsem felelünk meg az EU előírásainak az egy főre eső négyzetméterenkénti zöldterületek száma tekintetében. Sőt a szerbiai normáknak sem. Ilyen szempontból Újvidéket és Zombort szokták jó példaként emlegetni, ahol sok a park. Nincs elég játszótér sem, mert azokat általában a zöldterületekre tervezik.

Kedvező folyamat tanúi vagyunk: egyes játszótereket felújítanak, korszerűsítenek, néhány, főként a periférián levő viszont még mindig kimondottan rossz állapotban van. A legtöbbet ma már biztonsági okokból be kellene keríteni, de tudomásom szerint ez eddig csak egy-két esetben történt meg. A játszóterek fenntartása is akadozik, sokszor benövi őket a fű, a gaz, volt rá példa, hogy egész idényben rá se néztek a karbantartók az egyébként igen közkedvelt Harcosok sorakozója lakótelepi játszótérre, ahol szinte naponta elromlott valami: leszakadtak a hinták, tönkrementek a padok stb.

Jó példaként kiemelném a Kér helyi közösséget és a Harcosok sorakozója lakótelepet. Az utóbbin az önkormányzat, a Kér helyi közösségben pedig maga a helyi közösség igyekezett javítani a helyzeten. Nemcsak hogy tökéletesen felújították az évtizedekig pangó, elhanyagolt játszóteret, hanem még sportpályákkal is kiegészítették. Rendszerint sok gyerek tartózkodik itt. A Harcosok sorakozója lakótelepi új parkrész is benépesedik esténként, már-már alig lehet itt végigsétálni a tömegben. Ennek alapján létjogosulttá válik egy mérnökünknek a hetvenes évekből (GradSubotica.com) származó terve, amelynek alapján parkrendszerré alakult volna a sándori stadion környéke, városligeti tóval s egyéb létesítményekkel ellátva, de városatyáink akkor elmebetegnek tartották a kollégát, és inkább hulladéklerakót építtettek azon a helyen, nyári estéken bűzlik tőle az egész városrész!

A játszótereink struktúrájáról csak annyit, hogy leginkább vagy piciny gyerekeknek készítik őket, vagy kimondottan nagyobbaknak. Tehát nem igazán világos a szülő számára, hogy az adott játékszer mennyire veszélyes a két-három éves kicsi számára, illetve mennyire nem alkalmas a nagyobbnak. Tehát a nagyobb gyerekek megrongálják a kicsiknek készült szereket, és fordítva: a kisebbeknek meg veszélyes egy-egy szer, és nincs táblán feltüntetve rajtuk a használati rend, mint a belvárosi játszótéren. Van olyan játszótér, ahol az építők szemmel láthatóan semmilyen standardot nem tartottak szem előtt, mondjuk, a tervezők, megrendelők magánalapon készíttették el a szereket (vagy mind így készül?), a kivitelező pedig a saját elgondolása szerint alakította ki a játszóteret. A szerek gyorsan tönkremennek, az idő vasfoga gyorsan kikezdi őket, és ilyenkor a játszótérre kilátogató szülők enyhén szólva meglepetten tapasztalják, hogy a játszótér nem alkalmas semmire. Hangsúlyozom, hogy a szabadkai szülők és gyerekek nagy része használja a játszótereket, ezért azok túlterheltek. Véleményem szerint nincs elég játszótér Szabadkán, és városunkban meglehetősen veszélyesek a játszótér körülményei a gyermekek számára.

A biztonságról csak annyit, hogy szülői felügyelet nélkül a legtöbb játszótér már-már életveszélyes. Az én gyermekeim is többször sérültek már meg játék közben. Tudok olyan esetről is, amikor a kicsi szó szerint a fejére esett egy hibás játékszerről. Örvendetesnek tartom, hogy a klasszikus libikóka visszaszorulóban van, vagy biztonsági okokból leszerelték (ellopták?), illetve már alacsonyabbra tervezik. A homokozónak kevés figyelmet szentelnek a szakemberek, pedig a kert nélkül, lakásokban nevelkedő piciny gyermekek kedvence, egyben viszont fertőzések forrása is. A palicsi tóparton levő játszótér különösen népszerű a gyerekek körében, állatkerti séta után rendszerint ide akarnak kimenni. Hétvégeken különösen sokan vannak itt (ami a gyermekek szocializálódása szempontjából kedvező), és az egyszerűbb játékok (pl. a favonat) is ugyanolyan kedveltek, mint, mondjuk, a függőhíd. Szerintem mégsem kifejezetten a játszóterek minőségével van baj, hanem azzal, hogy kevés van belőlük. A legtöbbre nem felügyel senki, maguk a polgárok jelentik, ha rendellenességet tapasztalnak. Pl. a Kér helyi közösség vezetősége a zöldterület-fenntartókkal karöltve szép új hulladékkosarakat helyezett ki, de ezek hamarosan eltűntek. Tehát az ilyen beruházás nálunk hiábavaló, ha nem őrizzük folyamatosan a játszóteret, de a vandalizmus ellen még az sem segít, ha a terület történetesen be van kerítve.
Újabban jobbnak vélem a helyzetet, javult a játszóterek állapota, és több is van belőlük. Tudomásom szerint a városszerte gombamód szaporodó új lakótömbök építői is kötelesek (lennének) játszótereket, illetve zöldövezeteket kialakítani, ami csak nagyon ritkán történik meg. Jó példa erre a Belgrádi út mentén lévő aprócska játszótér — nyilakozta.
Sok vagy kevés?

Legutóbb 2011 októberében gazdagodott két új játszótérrel Zenta, a Halász téren és az egykori 4. helyi közösségi épület udvarában. A kezdeményezés azért is dicséretes, mert addig mindkét terület gazos, elhanyagolt és kihasználatlan volt. A játszóterek építését a Tisza-part—Alvég helyi közösségben a helyi járulékból fedezték, de gondot fordítanak a karbantartásukra és a játékállomány bővítésére is.

A községi önkormányzat kommunális ügyekkel foglalkozó osztályán számba vettük, hány játszótér áll a kicsinyek rendelkezésére. Nos, közterületen kilenc, az óvodák udvarában hét és a helyi közösségek udvarában kettő. Ebbe a sorba tartozik még a Szép utcában és a Homokon levő nyilvános sportpálya is, amelyeket kosár- és röplabdázásra, teniszezésre használnak. Hogy a húszezres lakosú városban ez sok vagy kevés, azt minden bizonnyal a kisgyermekes szülők tudnák megmondani. Ezenkívül a falvakban, Felsőhegyen, Bogarason, Tornyoson és Keviben is találhatók jól vagy kevésbé gazdagon felszerelt játszóterek.

Megőrizni leginkább azokat a játszótereket lehet, amelyek körül vannak kerítve, esetleg be is zárják őket éjszakára, mint például a volt 4. helyi közösség irodájának udvarát. A legközkedveltebbnek minden bizonnyal a város központi parkjában levő, egy évvel ezelőtt felújított játszótér számít, de sajnos, nem csak a gyermekek körében. Azt ugyanis esténként szórakozó, iszogató fiatalok szállják meg, akik nemcsak beszélgetnek, hanem rongálnak is. Talán két éve történt, hogy alig egy hét eltéréssel vandál támadás érte a parkban és a Széchenyi téren lévő játszóteret. Mindkét alkalommal szomorú látvány fogadta a kikapcsolódni, levegőzni vágyó nebulókat és szüleiket, akik nem értik, ki lelheti örömét abban, hogy tönkretegye a játékszereket. És milyen állapotban lehet, amikor erre vetemedik? Arról nem is beszélve, hogy az egyébként is szűkös anyagiakat javításra kell fordítani, szépítés, újítás helyett.
Az illetékesek minden évben igyekeznek elvégezni az állapotfelmérést és a szükséges karbantartást. Sajnos, az is előfordult már, hogy az ajándékba kapott játszótér viszonylag rövid idő alatt tönkrement, mert a megrendelő vagy a kivitelező nem állt a feladata magaslatán, és az átadáskor rendkívül tetszetős hintákat, mászókákat stb. minőségtelen puhafából készíttette.

Kamaszok a hintákon?

A zentai, illetve a községbeli játszóterek kellékei jellemzően fából, vasból, illetve műanyagból vannak. Hogy biztonságosak-e, és a szülők mennyire elégedettek, erről két anyuka mondta el tapasztalatait.

— Ötéves kislányommal a volt 4. helyi közösség udvarába járunk, egyrészt, mert közel van hozzánk, másrészt, mert az ottani játékszereket stabilnak, biztonságosnak találom. A lányom különösen a hintákat kedveli. A központi park szép hely, de a játszótere gyorsan lestrapálódik, az óvodák udvarában viszont elég kevés a játékszer. Azt tapasztalatom, hogy sok játék nem való a kisgyerekeknek. Nagyon oda kell figyelni rájuk, mert bátrak és vakmerőek, aztán könnyen megtörténik a baj. Úgy gondolom, az már nevelés kérdése, hogy egy-egy gyermek hogyan viselkedik a játszótéren… És eszébe jut-e tizenévesen, hogy régen ő is szívesen hintázott, csúszdázott. Nagyon sajnálom, hogy sok pénzt kell költeni a károk elhárítására, mert ezeket az összegeket okosabb, nemesebb célokra is fordíthatnánk — véli az egyik beszélgetőtársam.

— A zentai kisgyermekes szülők mind meg vannak elégedve a zentai játszóterekkel… Milyen jó lenne, ha ezt mondhatnám! — jelentette ki a négygyermekes anyuka. — De nem így van! Igaz, a támogatóknak köszönhetően városunkban az utóbbi időben felépült több kisebb játszótér, ami nagyon dicséretre méltó. A gyerekek azonban, sajnálatos módon, nem mindig tudják használni őket. Elsősorban azért, mert a hinták ismeretlen okokból megrongálódnak, a csúszdák eltörnek, és sokszor hosszú ideig senki sem javítja meg őket.

Arról, hogy ez kinek a hibája, lehetne vitatkozni. Meg arról is, hogy esténként nem kisgyermekek ülnek a hintákon, hanem kamaszok — ki tudja, miért?! Én azt is megkérdezném, hogy ezek a fiatalok, ha már éjszaka a parkban kell lenniük, miért nem a padokra ülnek? És miért szemetelnek?

Én azt hiszem, minden kisgyermekes szülőnek megvan a véleménye a játszóterekről. Ha megtehetnénk, inkább csinálnának a saját udvarunkba egyet, mert tudnánk, hogy ott a gyermekeik biztonságban játszhatnak.
A vázolt többé-kevésbé teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Zentán a Thurzó Lajos Általános Iskola környékén, a vasút mellett van még egy nagyobb, fás, bokros terület, ahova a polgárok egy csoportja emlékparkot szeretne. Az elképzelésben több sportpálya, valamint jégpálya, szánkázásra alkalmas domb és játszótér kialakítása is szerepel.

Összeállította: vas, re, Tha

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..