home 2024. február 27., Edina napja
Online előfizetés
Hatvanon és még azon is túl…
Pap Ágota pszichológus
2017.02.06.
LXXII. évf. 5. szám
Hatvanon és még azon is túl…

A fiatalkorban megért produktivitást és kiteljesedést hatvan felett már az emlékeink összeillesztése, az életünkre való visszatekintés, értékelés követi.

Igaz, már nem az újabb célok kitűzése érdekében, hanem hogy tudatosodjon bennünk, hogyan éltünk, és hogy eldönthessük: vajon a büszkeségnek vagy az elmulasztott tettek, élmények okozta szomorúságnak adunk-e helyet lelkünkben.

Idővel a motorikus képességek csökkennek, ami a nőknél hatvan, a férfiaknál hetven év fölött érzékelhetőbb. Később már az egyszerű és természetes mozgások lassulása, visszafogottsága a jellemzőbb. Mindez persze aktivitással szinten tartható.

Tény, hogy ebben az életszakaszban kerül sor a nyugdíjaztatásra is, melyet eleinte mint megérdemelt pihenést élhetünk meg, ám az idő múlásával egyre gyakrabban törhet ránk a feleslegesség érzése. Az emberek döntő többsége az aktív munkával töltött évei alatt boldogabb, mint nyugalmazása után. Érdekességként megjegyezhető, hogy ezzel a helyzettel a nők jóval könnyebben megbirkóznak, mint a férfiak — ez talán a mindennapi házimunkának köszönhető.

Az aktív életformából való kimaradás a fizikai mobilitással is összefügg, valamint a mind gyakoribb egészségügyi panaszokkal — családomban is gyakran elhangzó gondolat: akinek ötven felett semmi baja, az már nem él. A különféle készségek terén is tapasztalható visszamaradás: csökkent memória, figyelemvesztés, koncentrációs zavar, fáradékonyság… Éppen ezért gyakori jelenség az időskori depresszió, melyet lelki, testi, sőt még anyagi gondok is előhívhatnak. Emiatt testi betegségek is kialakulnak, ami pedig súlyosbítja a depressziót. Idősebb korban a közvetlen környezetben is egyre több a haláleset, a generáción belüli veszteségélmény sokkal mélyebb, gyakoribb, mint korábban.

A depresszió oka lehet egy új családi állapot, azaz az özvegység is. Bekövetkezése már-már természetesnek mondható, és izolálódást, a társadalmi csoportokból való kivonulást vonhatja maga után. A rossz szociális helyzet sem oldja meg a nyugdíjasok gondját, sőt! Gyakran az igazságtalanul alacsony nyugdíjjárulék létfenntartási nehézségeket okoz. Mások akár olyan mértékben leépülnek, hogy a családtagok vagy a gyám az intézeti elhelyezés mellett dönt, ami pedig az esetek többségében még gyorsabb elhalálozáshoz vezet. Ismét mások ilyenkor kivirágoznak, és saját kortárscsoportjuk vezető tagjává válnak. A magazinok címlapjáról nem ritkán mosolyognak ránk koktélozó, ismert nyugdíjas párok, melyek egyfolytában utazgatnak, mintegy üzenve: élvezni kell az életnek ezt a szakaszát is.

A kutatások azt mutatják, hogy erre a korra készülni kell, azaz a jelenleginél nagyobb tudatossággal és felelősségvállalással kell a nyugdíjas korhoz közelednünk.

A lelki és a testi panaszok gyógyszeres kezelése bizonyos esetekben segít — különösen nagy szerepe lehet az alvászavar esetében. Már csak ezért is létfontosságú ebben az életkorban is új célokat, feladatokat találni, amelyek örömöt szereznek, s ezáltal segítik a testi-lelki erőnlét megőrzését. Időskori depresszió esetén fontos a betegek közvetlen hozzátartozóinak bevonása a kezelésbe.

A családi struktúra változásai jelentősen meghatározzák az ötvenen túli időszakot. Ez a fészekhagyás ideje, vagyis a gyermekek elhagyják a családi házat, addigi otthonukat, és már saját családjukra helyezik a hangsúlyt. Ezzel egyidejűleg a házastársak „szembesülnek” egymással. Mivel ez a tapasztalás olykor fájó felismerésekhez is vezet, illetve megszűnik a házastársakat addig sok esetben összetartó tényező (a gyermekek jelenléte, „útra indítása”), a helyzet gyakran válást eredményez.

Nem vitathatjuk el a nagyszülői szerep jelentőségét sem. Egy unoka sok örömet szerez, és vitálisabbá is teszi a nagymamát, nagypapát. A nagyszülők segítsége és támogatása fontos. Noha tudásuk és tapasztalatuk olykor vita forrása, sokszor kisegítik a gyermekeiket a nehéz helyzetekben. A nagyszülők ugyanis főznek, unokákra vigyáznak, óvodába és iskolába szállítanak, altatnak — ezzel egyidejűleg pedig nevelnek is. Némelyek mindent elvállalnak, ezzel is csökkentve a magányt, a fészek megüresedettségével együtt járó fájdalmat.

Hogyan lehet a nyugdíjas mégis boldogabb? Fontosak a napi feladatok, tevékenységek, a rutin gyakorlása. Van, aki részmunkaidős feladatokat vállal, vagy éppen karitatív, önkéntes munkába veti bele magát, mások kisvállalkozás beindításába kezdenek.

Az átlagéletkor növekedésével a nyugdíjas és az időskor is egyre inkább kitolódik, ezért érdemes azt gazdagon, és amíg csak lehet, aktívan megélni. Ehhez pedig elengedhetetlen segítséget nyújthatnak az utódok és általában a családtagok.  


A nyitókép illusztráció: robertsharp59/Flickr.com

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..