home 2024. február 26., Géza napja
Online előfizetés
Halottak napjától Virágvasárnapig
Szakáll Laura
2013.02.26.
LXVIII. évf. 9. szám
Halottak napjától Virágvasárnapig

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadása Szabadkán • A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház 2002-ben alakult meg. A társulatot Andrási Attila, szabadkai születésű rendező alapította azzal a céllal, hogy, olyan előadásokat készítsen, amelyek a délvidéki magyarság történelmével, sorsával kendőzetlenül foglalkoznak.

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház 2002-ben alakult meg. Első ősbemutatója a Vörös bál című színmű volt. A társulatot Andrási Attila, szabadkai születésű rendező alapította azzal a céllal, hogy, olyan előadásokat készítsen, amelyek a délvidéki magyarság történelmével, sorsával kendőzetlenül foglalkoznak.

Andrási Attila az újvidéki Művészeti Akadémián, rendező szakon diplomázott 1986-ban. Ezt követően dolgozott az Újvidéki Színházban, a Szerb Nemzeti Színházban, valamint a szabadkai Népszínházban is. A nyolcvanas évek végén szabadkai, újvidéki és belgrádi színművészekkel színházi csoportosulást alapított, amely a FEUD nevet kapta. Olyan előadást állítottak színpadra, amely az akkori jugoszláv szocialista valóságot mutatta be. A FEUD című produkciót 1988 nyarán az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság legtöbb nagyvárosában bemutatták. 1989-ben a szabadkai Népszínház repertoárra tűzte a S.V.E.R.C. című előadást, amelyet Ljubiša Ristić, az intézmény akkori igazgatója letiltott, arra hivatkozva, hogy a darab Slobodan Milošević politikáját bírálja. Andrási Attila nem sokkal ez után elhagyta a színházat. 1991-ben Magyarországra költözött. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Halottak napjától Virágvasárnapig című előadását másfél év szünet után újította fel a rendező. A közelmúltban Szabadkán, a Népkör Magyar Művelődési Központban láthatta a közönség.

* Hogyan alakult az ön szakmai élete, miután Magyarországra költözött? 
— Kezdetben magániskolákban tanítottam színészetet, majd 4-5 évig a menekülttáborokat jártam. Dokumentum-drámákat készítettem, a Szkéné Színházban dolgoztam. 2002-ben pedig megalapítottam a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházat. Az volt a célom, hogy a XX. század magyar sorsfordulóit színdarabokká írassuk, színre vigyük ősbemutatók formájában. Ezeket bemutassuk Sepsiszentgyörgytől Zalaegerszegig, Rozsnyótól Óbecséig. Eddig 98 helyszínen játszottunk a Kárpát-medencében. Budapesten is rengeteg fellépésünk volt már. Bebizonyította az idő, hogy nagy szükség van egy olyan színházra, amely kizárólag a magyar történelem eseményeinek színpadra állításával foglalkozik. Igény van a tevékenységünkre. Mi ezt az igényt igyekszünk kielégíteni az előadásainkkal. 

* Siposhegyi Péter: Halottak napjától Virágvasárnapig című darabját 2004-ben, Magyarkanizsán mutatták be. Azóta a Kárpát-medence szinte minden pontjára eljuttatták az előadást. Ön szerint miben rejlik az évek óta töretlen siker?
— Másfél év szünet után most felfrissült szereposztással játsszuk az előadást. A közönség most is igényli ezt az előadást, ugyanis kevés színpadi mű foglalkozik a XX. század magyar sorsával, kevés olyan produkció készül úgy, mint ahogyan mi dolgozzuk fel a darabokat. Két fontos szál van az előadásban. Egy hölgy 22 évéről, három szerelméről szól az előadás a két világégés között. Ugyanakkor a délvidéki magyarság hazájától való elszakításáról is szól a történet, annak az első 22 évéről, az etnikai kiszorításról. Ennek a politikának a milyenségét, következményeit már lassan 100 éve tapasztaljuk. Mi arra törekedtünk, hogy megszabaduljunk attól a virágnyelvtől, amely a kommunizmus ideje alatt jellemző volt a színházi életre. Gondolok itt arra, hogy nem lehetett kimondani a dolgokat, csupán sejtetni lehetett, vagy utalni dolgokra. A dráma szerkezete azonban követeli a nyílt szót, a kendőzetlenül kimondott tényeket. Ettől lesz erőteljesebb. A Halottak napjától Virágvasárnapig eddig 60 ismétlést élt meg. Meg vagyok győződve arról, hogy újabb 60-70, vagy 100 előadás vár még ránk. Az előadás előnye, sikere talán éppen abban van, hogy megtanultunk kendőzetlenül beszélni. Élünk is ezzel a lehetőséggel.

* Milyen visszajelzéseket kap az előadás kapcsán a közönségtől?
— A lejátszott előadások 75 százalékát álló taps fogadja. Ez nem zenés, könnyed műfaj, ha ilyen jól fogadja a közönség, fantasztikus méltatásokat kap a mai napig az anyaországi sajtóban is, az önmagáért beszél. Ez egy sikerelőadás. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház minden előadása úgy készül, hogy magára a szerepre keresem a színészeket. Ha kell, akkor várok is a színészre, Csernik Árpádra például egy hónapig vártam, hogy kissé több szabadideje legyen, majd három hónapig próbáltunk. Az az érzésem, hogy rendkívül sikeres a válogatás.

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Halottak napjától Virágvasárnapig című előadásában Mária szerepében Szemerédi Bernadettet láthatja a közönség. Kiss Ernő őrnagyot Mészáros Árpád, Kende Ferencet Kálló Béla, Szépvölgyi Aladárt pedig Csernik Árpád alakítja. A nagysikerű történelmi színművet legközelebb március 7-én, este fél nyolctól láthatja a közönség Szabadkán, a Népkör Magyar Művelődési Központban. Később Csókán és Budapesten is vendégszerepel a társulat, majd Erdélyben több településen is bemutatják az előadást.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..