Szabó Attila felvétele

* Kevés szó esik nálunk az egészségügyről. Doktor úr, hogyan látja ennek a fontos ágazatnak a helyzetét?
- A tartományi egészségügyi ellátás most színvonalasabb, mint az ezredforduló táján. A miloševići rezsim nacionalista és emberellenes politikájával tönkretette, leépítette az egészségügyi intézményeinket, elűzte a legjobb kádereinket, kirabolta és központosította a betegbiztosítási pénztárainkat. Ebből a káoszból kellett talpra állni: végrehajtani az egészségügyi ellátás és a betegbiztosítás reformját. De amennyi munkát már elvégeztünk, ugyanannyi még hátravan. Nem elégedhetünk meg csupán azzal, hogy ismét a tartomány gyakorolja az alapítói jogokat kórházaink felett, az önkormányzatok pedig az alapellátás felett. Szükség van a betegbiztosítási pénztár decentralizálására is. Mindaddig, amíg Belgrádban, illetve Újvidéken - a politikai körök érdekeivel összhangban - döntenek a betegbiztosítási alap pénzének elosztásáról, e téren nem várhatunk jelentős változást. Szintén fontos, hogy minden településen adva legyen a színvonalas orvosi alapellátás. Szintúgy halaszthatatlan a gyógyszerellátás megszervezése falvainkban, valamint a gyors, korszerű és szakmailag hatékony mentőszolgálat létrehozása. Ennek alapvető feltétele, hogy az állam a járulékként behajtott pénzünket arányosan juttassa vissza. Ugyanennyire fontos, hogy végre törvény útján szabályozzák, hogy egy-egy kórház mely területekről fogadhat betegeket - mivelhogy jelenleg a betegfelvétel terén nagy-nagy káosz uralkodik. Hatalmas gondot jelent az is, hogy a törvénnyel összhangban létrejött és működő magánrendelők meg intézetek munkáját az állam nem ismeri el, nem támogatja őket a társadalombiztosító. E téren is mihamarabb rendezni kell a jogi hiányosságokat. Én magam elkerülhetetlenek látom az egészségügyi ellátás és az egészségügyi biztosítás bizonyos mértékű magánosítását, illetve a magánintézetek integrálásást egy egységes, működőképes, érdekalapú rendszerbe, szakítva persze a mostani gyakorlattal, amely mindezt a betegek kárára teszi.
* Milyennek látja szakterületének, a szemészetnek a helyzetét?
- Bizonyos vonatkozásban sajnos messze elmarad az európai normáktól. Viszont a szürke hályog modern, ultrahangos műtéti kezelésében jelentős előremozdulás tapasztalható. Nálunk a vakság egyik fő oka a cukorbetegség - azaz annak szövődménye a recehártyán. Ezért a cukorbetegek jobb gondozása, illetve a szemfenéki elváltozások idejében való feltárása és az elváltozások lézeres kezelése sok beteget megmenthetne a teljes vakságtól. A Vajdaságban nincs elegendő lézerközpont - csak Újvidéken. Bajok vannak a kisgyermekek látásának idejében végzett vizsgálatával is, mert az idevágó - egyébként jó - törvényeket egyszerűen nem tartják be. Az iskoláskor előtti szervezett szűrővizsgálatokkal a tompalátás kialakulásának megelőzése eredményesebb volna. A polgárok nemigen tudják, hogy rendkívül káros szemvizsgálat nélkül vásárolt olvasószemüvegeket viselni, mivel így nem mérhető a szemnyomás mértéke. Ebből következően hadd hangsúlyozzam, hogy a saját hozzáállásunkon való változtatással is elkerülhető lehetne a zöld hályog - glaukóma - okozta vakság. Szintén nagyon sok munkahelyi sérülés és látási szövődmény volna megelőzhető, ha a cégek illetékesei megkövetelnék a védőszemüvegek törvényben előírt használatát.
* Az utóbbi időben szinte nem is hallani a Segítő Jobbról. Miért?
- Szabadkán 1999-től, Zentán pedig 2001-től működött sikeresen ez az emberbaráti szervezet. 2007-ig több mint háromezer esetben sikerült orvoskollégáimmal Magyarországon találnunk gyógyírt itteni súlyos betegeink számára. Ezúton szeretném megköszönni a Magyar Köztársaságnak ezt az önzetlen támogatást. Külön köszönettel tartozom a Segítő Jobb vezetőinek - elsősorban dr. Kalmár Lászlónak és prof. dr. Tényi Máriának, hogy munkatársaikkal megszervezték a délvidéki betegek megfelelő magyarországi ellátását. Számomra ismeretlen okokból a magyar kormány az idei évtől kezdve az egészségügyi támogatási rendszer körüli bábáskodással a CMH-irodákat bízta meg. Ez azt jelenti, hogy a Segítő Jobb gyakorlatilag megszűnt, annak helyébe egy új intézményi rendszer lépett.
* Hogyan lehetséges összeegyeztetni az orvosi praxist a politizálással?
- A fiatal, napról napra alakuló és törékeny demokráciánkban az élet minden területén - így az egészségügyién is - meg kell küzdeni a közösségünk jogiért. Ezért szükséges, hogy minden szakterület megválasztott képviselői útján hallassa hangját a közéletben és a politikában. Ezt teszem több mint tíz éve én is a VMSZ színeiben. Szigorúan elválasztva e kettőséget: a munkahelyen orvosként, a politikában politikusként tevékenykedem, a kettőt sosem keverem össze.
* Az elmúlt négy évben Ön volt a VMSZ tartományi frakciójának a vezetője. Mit tapasztalt Újvidéken?
- Ez a feladat nagy megtiszteltetés volt számomra. Képviselőtársaimmal igyekeztünk felelősen elvégezni a választók bizalmából ránk háruló feladatokat. A tartományi hatalmi koalíció megkerülhetetlen, fegyelmezett tagjai voltunk. Hatalmi pozícióból sokkal nehezebb a politizálás, mint ellenzékből. A kormány által javasolt döntéseket el kell tudni fogadtatni, és vállalni is kell értük a felelőséget - még akkor is, ha az ember látja döntéseinek a hátrányait is. Amit kedvezőnek tartok, az az, hogy néhány olyan területen is sikerült bővíteni, illetve érvényesíteni Vajdaság hatáskörét, amely a magyar közösség javát szolgálja. Ilyen a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megnyitása Szabadkán, az újvidéki Európa Kollégium törvényi rendezése, a Nagyberuházási és a Fejlesztési Alap létrehozása, a nemzeti türelmetlenséget kiváltó politikai kijelentések szóvá tevése és elítéltetése.
A legnagyobb sikertelenségnek azt tartom, hogy a tartományi parlamentnek nem sikerült a Vajdaság számára hátrányos szerbiai alkotmányt több fejezetben módosítani, illetve eredményesebben megakadályozni Vajdaság vagyonának az elherdálását.
* Miért indul újra a tartományi választásokon?
- Azért, mert a VMSZ és a Magyar Koalíciót alkotó másik két párt, illetve a választókörzetem polgárai a támogató aláírásaikkal így döntöttek.
* Ha ismét tartományi parlamenti képviselő lesz, mik a tervei?
- Bízom a Magyar Koalíció sikerében. Biztos vagyok benne, hogy képviselőink és tisztségviselőink továbbra sem okoznak csalódást közösségünknek, és tovább fogjuk bővíteni Vajdaság hatásköreit. Legfontosabbnak azt tartom, hogy a tartományi kormány részeként a Magyar Koalíció tovább növelje a gazdaság, az infrastruktúra, illetve az egészségügy támogatását. Azért, hogy minél több magyar ember jusson munkához, illetve minél több magyar ember orvosi ellátása európai színvonalú legyen. Meggyőződésem, hogy a reális politizálás azt követeli meg tőlünk, hogy polgáraink anyagi helyzetén és jövőképén tudjunk ténylegesen és kézzelfoghatóan javítani.