Nem tartozott klánokhoz, írói csoportosulásoktól függetlenül alakult gazdagnak mondható pályája, próza- és drámaírói tevékenysége - Drámáit a Vallatást, A budaiak szabadságát, a Duna menti Hollywoodot, A hajót, legutóbb Az angyal álmát stb. a szabadkai Népszínházban és az Újvidéki Színházban, valamint Magyarországon is bemutatták - Országszerte ezrek és ezrek tapsoltak A zöld hajú lány című, Vicsek Károly rendezte rockoperának - Nagy-nagy mesélőkedv jellemzi a Szent bolond című regényét, amely 1976-ban jelent meg - Drámakötete, a Vallatás összesen hat művét tartalmazza - Novelláinak gyűjteményét Másokat hívó hang címmel 1979-ben adták ki - Ma ritkábban publikál, írásait a Magyar Szó mellékletében, a Kilátóban olvashatjuk
Valószínűleg Gobby Fehér Gyula számára is ,,egy lakatlan istálló volt a színház" gyerekkorában egy kis faluban, talán éppen Kishegyesen, ahova iskolába íratták a szülei, vagy Feketicsen, ahol született, de Verbászon is szőhette az álmait a Nagy Játékról, ,,holdbéli csónakos"-ról, s vándorszínész csoportot látott a színpadon téblábolni. Mindez, a látomás a szívéig hatolhatott, mert aztán - felnőttkorában - tudott és akart ,,hidegben hevülni, hőségben fázni', színdarabokat írni hivatásos színházaink számára és a rádiónak. A vajdasági magyar dráma egészen a hatvanas évek végig messze elmaradt a líra, az epika és az értekező próza mögött. Aztán, mintegy beintésre, a drámairodalom és az egész szellemi élet pezsegni kezdett, örvendetes fejlődésnek indult, a szabadkai Népszínház ,,felfedezte' Deák Ferencet és Gobby Fehér Gyulát, két legtermékenyebb drámaírónkat. Mint ,,koronatanú' számolhatok be Gobby Fehér Gyula műveinek sikeréről, majdhogynem valamennyi drámáját volt szerencsém megnézni - a Vallatásban, A zöld hajú lányban és A budaiak szabadságában játszhattam is -, láttam a Vallatás televíziós változatát, hallgattam a hangjátékait. A ,,mi emberünk', Gobby Fehér Gyula megküzdött az érvényesülésért, nehéz csatákat vívott irodalmi életünk tirannusaival, mert hiszen írói csoportosulásoktól függetlenül alakult a pályája, próza- és drámaírói tevékenysége, vagyis - ahogyan mondani szokták a teátrumokban - ,,nem állt mögötte soha senki', csupán puszta tehetségével, mesélőkedvével kellett megtörnie a jeget Szabadkán és Újvidéken, a színházainkban, a rádiónál és a televíziónál, mindenütt, ahol az irodalomban, a vajdasági magyar irodalomban teret lehetett nyerni. Sehol sem okozott műveivel ,,pánikot', bár némely tekintetben kétségtelenül meglepetésekkel szolgált. Árok Ferenc, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának direktora, vezető színművésze 1981-ben ,,szólította le' az írót és Lengyel Gábort, valamint a rendezőt, Vicsek Károlyt, s megszületett az az előadás, amely előtt felemelkedtek a sorompók: a magyar nyelvű előadást a belgrádi Atelje 212 színpadán a belgrádiak is látták, megfordultunk Szarajevóban, Újvidéken, a Szerb Nemzeti Színházban (többször), Szkopjéban, Eszéken, az egykori Titogradban stb., A zöld hajú lány című rockopera az egész országot meghódította. Aki történelmi, netán pszichológiai ismereteinek bővítését remélte tőle, vagy akár Sigmund Freud elméletének és gyakorlati ténykedésének a jobb megértését várta, az be sem ült erre az előadásra, de A zöld hajú lány megíratta a nagyközönséggel a maga sikertörténetét. Szeged állva tombolt Jónás Gabrielláéknak. Sem azelőtt, sem azután egyetlenegy színházi előadás, egyetlenegy vajdasági magyar szerző műve sem aratott olyan elementáris sikert, mint akkor a rockopera...
A Vallatás című kötet - a Forum Könyvkiadó adta ki Gerold László utószavával - Gobby Fehér Gyula hat művét tartalmazza (A nagy építés, A budaiak szabadsága, Vallatás, Bűnös-e a Szél?, Duna menti Hollywood, A hajó). Az Újvidéki Színház 2002-ben mutatta be Az angyal álma című színjátékát, mely a Vajdaságban született operettszerző, Ábrahám Pál életéről szól, akinek műveit a leggyakrabban a harmincas években játszották a színházak, de a Viktóriát, a Bál a Savoybant és a Hawaii rózsáját a Szabadkai Népszínházban is színre vitték. Az előadást Kisvárdán, a Várszínház színpadán láttam. Kellemes élményben volt részem és a nagyszámú közönségnek, szűnni nem akaró vastaps köszöntötte a szereplőgárdát. (Az angyal álmát László Sándor rendezte.)
A Vallatás című kötet drámáit - A nagy építés kivételével - mind be is mutatták színházaink. A budaiak szabadságát (a tulajdonképpeni A nagy építés című művét, amely a Hídban jelent meg 1965-ben) Szabadkán Virág Mihály rendezte (1974), a Vallatást szintén Szabadkán a marosvásárhelyi Anatol Constantin (1976), a Bűnös-e a Szél? című monodrámát Pataki László állította színpadra Árok Ferenccel az Újvidéki Színházban (1979), a Duna menti Hollywoodot Vicsek Károly rendezte Újvidéken (1985), A hajót Soltis Lajos a tartományi székváros teátrumában vitte sikerre (1989). A Vallatást a bajmoki Jedinstvo-Egység ME színjátszói és a nagybecskereki Madách Színház műkedvelői is színre vitték, s több díjat nyertek a fesztiválokon. Az Újvidéki Rádió több hangjátékát sugározta (Statisztikusok, Mit csináljunk Ellingtonnal?, Oszkár, Az ablakok fontossága a háztartásban, Kopogj csendben, A fölrepülés ideje stb. A Statisztikusokat a rádió M Stúdiójának a színpadán is bemutatták.
Gobby Fehér Gyulának a prózai munkássága is gazdag. Olvastuk az Elrontott csodákat, a Kenyért, A verseny végént, a Szent bolondot, a Másokat hívó hang című elbeszéléseit, Az ellenállás fényeit, a Testek és álmokat, a Tekergőket stb., írásait, tanulmányait a Magyar Szó mellékletében, a Kilátóban, és üdvözölhettük akkor, amikor harmadik díjat nyert a Forum színműpályázatán (A budaiak szabadsága), amikor megkapta a Szirmai Károly Irodalmi Díjat, és amikor a Forum regénypályázatán a Testek és álmok című művével a második díjat érdemelte ki. A próza- és drámaíró tanári oklevelet szerzett, volt újságíró, szerkesztő a Belgrádi Televízió magyar szerkesztőségében és az Újvidéki Televízióban, miniszterhelyettes a Tartományi Oktatási és Kulturális Minisztériumban a Forum Kiadóház vezérigazgatója, televíziós kommentátor stb. Fontos posztokat töltött be, ám mindig volt ereje ahhoz, hogy írói fölénnyel tájékoztassa olvasóit, nézőit hétköznapjainkról, ünnepeinkről, gyávákról és erősekről, hogy bemutassa az embert olyannak, amilyen...