— A magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja 2017-ben rajtolt el, akkor úgy gondoltuk, hogy a mi lehetőségeinkhez képest olyan fejlesztések induljanak el, amelyek elsősorban a szórványban indítják meg azokat a lehetőségeket, ahol eddig vegyes csoportok, most pedig magyar csoportok nyíljanak — hangsúlyozta Hajnal Jenő. Mint mondta, azokat a lehetőségeket keresték, hogy új magyar óvodai csoportok nyíljanak, hiszen ez a program és az MNT stratégiája ott találkozik egymással, hogy már a legkisebb kortól fel kell karolni a gyerekeket, odafigyelve, hogy anyanyelven szerezzék meg a tudásukat már a bölcsődétől és az óvodától kezdve. Ennek köszönhetően pedig valószínűleg a szülők is úgy fognak dönteni, hogy a gyermeküket magyar nyelvű iskolába írassák, és így az anyanyelv fontos szerepet töltsön be a gyerek tanulása során az egyetem befejezéséig. — Az óvodafejlesztés igazi lényege akkor derült ki, amikor előjöttek azok a problémák, amelyek addig nem igazán voltak érzékelhetőek, például hogy mekkora a logopédushiány, vagy mennyire fontos az óvónőknek a továbbképzése. Ilyen képzések eddig is voltak, de ezzel a programmal még több lehetőség nyílt — mondta el az MNT elnöke, hangsúlyozva, hogy összeértek a dolgok. — Egyrészt az óvodafejlesztés, új óvodák létrehozása, Szabadkán új gyakorló bölcsőde és óvoda építése, mely a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak lesz a gyakorló óvodája. Újvidéken bölcsőde építése, Maradékon megtörtént egy református egyházi óvoda alapkőletétele, ugyanakkor a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban megindul egy logopédiai, egy mentálhigiénés és egy inkluzív gyógypedagógiai képzés. Ez mind-mind azt erősíti, hogy az óvónőket, az óvodapedagógusokat és a szülőket arról győzzük meg, hogy egy korszerű óvodában, kiváló pedagógusok felügyelete mellett gyermekük anyanyelven biztosan olyan tudáshoz jut, amely egy életre meghatározza a további életét — tette hozzá az MNT elnöke.

A magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja Vajdaságban magában foglalja 6 óvodai szórványközpont kialakítását: Nyugat-Bácskában Zomborban, a Bánságban Nagykikindán, Nagybecskereken, Székelykevén és Ürményházán, valamint a Szerémségben Maradékon. Továbbá 3 szórványóvoda felújítását és működésének támogatását is lehetővé teszi: Nagybecskereken, Törökbecsén és Versecen, ezenkívül csaknem 30 településen egyéb, kisebb-nagyobb egyszeri óvodai fejlesztést, 79 településen összesen 129 magyar jellegű óvodai játszósarok kialakítását, 64 településen pedig összesen 80 korszerű, EU-konform játszótér építését.

A fejlesztéseknek köszönhetően több száz új óvodai férőhely jött létre. A szórványóvodákba a gyermekek szállítását egy-egy, összesen 8 új, korszerű kisbusz is segíti. Egy-egy diákbusz tulajdonosa és hasznosítója a helyi művelődési, illetve civil egyesületek egyike. Ezekre a fejlesztésekre a magyar kormány támogatásának köszönhetően a Magyar Nemzeti Tanács 2019 végéig csaknem 300 millió dinárt fordíthat.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztés kapcsán megtartott előadásnak köszönhetően lehetőség mutatkozott a vajdasági helyzetet összehasonlítani a külhoni területeken tapasztaltakkal, és levonni a következtetéseket. Hajnal Jenő elmondása szerint a vajdasági magyarok szinte az élet minden területén másképp látják a világot. A vajdasági óvodafejlesztésből ugyanis nem lesznek kizárva az állami intézmények sem, mivel fontosnak tartották, hogy a fejlesztéseket az állami óvodákba vigyék be. Kiemelte, hogy ebben partnert találtak a szerb önkormányzatokban, és sehol sem okozott gondot, tehát sem Ürményházán, sem Székelykevén, sem Nagykikindán, és Nagybecskereken vagy akár Zomborban sem, hogy ezekben az óvodákban a fejlesztéseket megvalósítsák.    

— Magyarország határain kívül 1664 óvoda működik — emelte ki a panelbeszélgetésen Grezsa István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa. Elmondása szerint ez a program a külhoni területeken jelentősen hozzájárul a többség és a kisebbség kapcsolatának erősítéséhez. A miniszteri biztos idézte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma délelőtti előadásán elhangzottakat, miszerint Magyarország 130 milliárd forintot fordít az idén nemzetpolitikára, szerinte azonban ez az összeg jóval több, hiszen nemcsak az állam folyósít támogatásokat, hanem más források is vannak, így azok összege meghaladhatja akár a 200 milliárd forintot is. Hozzátette, hogy ez egy óriási fejlődés az utolsó szocialista kormány 9 milliárdjához képest, ám szerinte el kellene odáig jutni, hogy a magyar GDP 1 százalékát, politikai színezettől függetlenül, a mindenkori kormány a határon túli magyar közösségekre fordítsa, ami jelenleg mintegy 380 milliárd forintos támogatást jelentene évi szinten.