home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Főhajtás Csúrogon
Kartali Róbert
2018.10.28.
LXXIII. évf. 44. szám
Főhajtás Csúrogon

Kegyeletes megemlékezést tartottak az 1944–45-ös ártatlan délvidéki magyar áldozatok csúrogi emlékhelyénél, a Megtépázott Krisztus szoborcsoport előtt, a Magyar Nemzeti Tanács és Teleki Júlia, a csúrogi borzalmak egyik túlélője szervezésében.

Halottjaink emléke felelősségre és éleslátásra tanít. Arra biztat bennünket, hogy megkérdezzük önmagunkat, mi válik igazán az emberi közösség javára, mitől függ népünk élete és megmaradása. Aki hívő, az válaszokat keres, és a hit az, ami reményt, megnyugvást tud adni a legkilátástalanabb, embert próbáló helyzetekben is — hangzott el a megemlékezésen, mely a történelmi egyházak képviselőinek imájával kezdődött, Paskó Csaba plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes közreműködésével.

 

A II. világháború végén kegyetlen megtorlás áldozatai lettek a délvidéki magyarok. Több ezer ártatlant végeztek ki. Csúrogot, Zsablyát és Mozsort magyartalanították, akit nem végeztek ki, azt táborokba vitték, a túlélők pedig nem térhettek vissza otthonukba. A szerb—magyar megbékélés jegyében a három település magyar lakosaink kollektív bűnösségi rendeletét csupán 2014-ben törölték el. Teleki Júlia elmondta, hogy ő annak idején tíz hónapos volt, ezért nem tudja felidézni a hetvennégy évvel ezelőtti történteket, de nővérének borzalmas emlékekkel kellett leélnie az életét. Teleki, aki nem ismerhette meg édesapját, hozzátette: a nemzetgyűlölet végzett az áldozatokkal, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy magyarok voltak. Ők nem csupán a hozzátartozók, hanem a magyar nemzet áldozatai is.

— Az előttünk álló időszakot övezze kölcsönös tisztelet — mondta Vesna Stjepanović, Csúrog Helyi Közösségének tanácselnöke. — Az áldozatok emlékeztessenek bennünket arra, hogy a türelmetlenség egy elmúlt időszak része volt, melyet eltemettünk.  

— A múlt borzalmai nemcsak a hozzátartozók és a túlélők emlékeiben maradtak meg, hanem a miénkben is — mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. — Olyan nemzet része vagyunk, amely mindent megtesz azért, hogy József Attila szavaival élve „A harcot, amelyet őseink vivtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés”. Áder János és Tomislav Nikolić magyar és szerb köztársasági elnökök csúrogi főhajtása segített nekünk abban, hogy lélekben mindkét nép a közös jövő felé forduljon.

— Sajnos az ártatlan áldozatok kapják a legkevesebb figyelmet akkor, amikor a társadalmunk katasztrófáira emlékezünk — emelte ki Jasmina Mina Jurišin, a Razzia 1942 Emlékegyesület titkára. — Külön említést érdemelnének azok is, akik életük kockáztatásával mentettek meg másokat. Meggyőződésem, hogy a valódi bűnösök nem várták meg a megtorlást, az ártatlanok maradtak, és sajnos itt, illetve az ehhez hasonló helyeken lelték halálukat.

— A kommunista terror következtében Csúrog hosszú évtizedekig a rettegés és a félelem szimbólumának számított. Ma már azonban a magyar—szerb összefogás, a közös jövő építésének a jelképe — mondta dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete. — Azzal a céllal kezdeményeztük a megbékélési folyamatot, hogy gyermekeinknek ne kelljen egy olyan világban élniük, mint dédszüleiknek. A környezetvédők szerint a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Ez a megbékélésre is érvényes. Gyermekeink üzenete egyértelmű: nem kívánják megtapasztalni a rettegést és a félelmet. Kizárólag tőlünk függ, hogy ezt megadjuk számukra, ne okozzunk nekik csalódást.

— Mi, mai magyarok és szerbek más jövőt szeretnénk közösen építeni közép-európai szülőföldünkön, olyat, amelyben a múlt borzalmai nem ismétlődnek meg, ahol az emberi életnek becsülete van, és ahol a végtisztesség mindenkinek megadatik — mondta Pirityiné Szabó Judit, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője. — Elhunyt szeretteink hiányát megszenvedve, sorsukat elgyászolva beteljesítjük Krisztus kérését: békében és szeretetben fogunk élni, magyarok és szerbek egymást segítve és erősítve.

A megemlékezés koszorúzással és gyertyagyújtással végződött. Az alkalmi műsorban közreműködtek a Zentai Magyar Kamaraszínház színművészei és az Óbecsei Schola Cantorum énekkar.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..