Feszült helyzet — érdekes, hogy a magyar cím mennyivel jobban írja le az angol House of Dynamite-hez képest, hogy pontosan mit is szeretett volna ebben a filmben bemutatni Kathryn Bigelow. Az amerikai rendezőnő otthon van a katonai témákban: A bombák földjén és a Zero Dark Thirty a háborúk, különleges hadműveletek emberi oldalát mutatta be, miközben a díszletek, a közeg, melyben játszódnak, szakértők segítségével ugyan, de hűek próbálnak maradni a katonai doktrínákhoz, zsargonhoz, fegyverekhez.
A Feszült helyzet a patkó alakzatban elhelyezett asztalairól is ismert hadműveleti termek drámája, mely háromszor egymás után meséli el 19 pokoli perc történetét. Rebecca Ferguson játssza Olivia Walker századost, a hírszerzési elemzőt, Tracy Letts pedig Anthony Brady tábornokot, a hadiállapotot mindennél jobban erőltető katonai vezetőt, aki azonnali, megelőző csapást sürget még a becsapódás előtt. Jared Harris alakítja Reid Baker védelmi minisztert, aki rádöbben, hogy elhidegült lánya Chicagóban tartózkodik, Gabriel Basso pedig Jake Baeringtont, a kapkodó NASA-tanácsadót. Idris Elba az Egyesült Államok elnökét formálja meg, akivel egy kosármeccsen közlik, hogy baj van. És hogy milyen becsapódásról van szó? Egy ballisztikus, interkontinentális rakétáról, mely valahonnan a Csendes-óceánon túlról indult meg az Egyesült Államok felé — hamarosan pedig az is kiderül, hogy Chicagóban fog becsapódni, a robbanás pillanatában nagyjából 10 millió ember halálát okozva. Az emberiség 19 percre van az atomháborútól.
Kép forrása: imdb.com
A Feszült helyzet nem olyan, mint, mondjuk, a hidegháború idején készült Másnap című film, mely a nukleáris holokauszt utóéletét vagy a tragikus sorsokat mutatja be. Bigelow alkotása inkább arra a káoszra koncentrál, amelyben az idős katonai vezetők agresszivitást erőltetnek, a fiatalabbak pedig a logikát és az eshetőségek latolgatását. Irányítottnak hitt káosz ez, színes, villódzó radarképekkel, melyek a szereplők arcán tükröződnek. A lehetséges forgatókönyvek vagy megoldások mindeddig csak elméletben léteztek, ami viszont most történik, nem gyakorlat.
A nézők nyilván eldönthetik, hogy ők mit tennének a döntéshozók helyében, a Feszült helyzetben viszont éppen az a lényeg, hogy maguk a felelősségteljes vezetők sem tudják, mi lenne a jó lépés. Nem ismert, hogy az oroszok, az észak-koreaiak vagy a kínaiak lőtték-e ki a rakétát, de fennáll annak az eshetősége, hogy egy lehetséges válaszcsapás elmaradása csak tovább gyengítené az USA pozícióját, és hátrányba helyezné egy kiterjedtebb támadás esetén. Marad tehát a válaszcsapás — mellyel kirobbantanák a III. világháborút. De mi van akkor, ha „csak” egy kósza rakétát lőtt ki valami őrült vezető, mert rossz napja volt? Bigelow ügyelt arra, hogy a főszereplők hátterét is megismerjük, és ez szerencsére nincs túlrajzolva. Családjuk, menyasszonyuk, gyerekük vagy szüleik vannak, a tragikus végkifejlet felé közeledve pedig mindannyian gyarló emberekké válnak, a hideg profizmussal végzett kötelességük másodlagos.
Teljesen érthető és emberi — ettől függetlenül a Feszült helyzet befejezése szerintem rengeteg félreértést és dühöt szül majd. Azért, mert várunk valamit, amit úgy és abban a formában nem kapunk meg, ahogyan szeretnénk, vagy ahogy eddig megszoktuk. Mielőtt beleállítanánk a távirányítót a tévébe, először inkább nyugodjunk meg, és gondoljuk át, mi áll ennek a filmnek a középpontjában, miről szól valójában. Ezért is írom, hogy az oly sokszor szidalmazott magyar címfordítások ellenére a Feszült helyzet elnevezés ezúttal telitalálat az angolhoz képest. Nagyon erős hangulata van ennek a filmnek, mely néha azért átcsap színpadiasba — bár ki tudja, mi játszódna le a valóságban hasonló körülmények között? A Feszült helyzet már látható a Netflixen, ahol egyébként hetek óta vezeti a nézettségi listát, előtte pedig a velencei filmfesztiválon debütált.
