home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Fekete J. József a Sikolyban
LENNERT Tímea
2012.03.28.
LXVII. évf. 13. szám
Fekete J. József a Sikolyban

A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad által kiadott Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztői: Sándor Zoltán (író) és Csík Mónika (költő) március 6-án a zombori Magyar Polgári Kaszinóban, a Berta Ferenc Zsebszínház Találkozások című műsorának keretében beszélgettek a Fekete J....

A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad által kiadott Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztői: Sándor Zoltán (író) és Csík Mónika (költő) március 6-án a zombori Magyar Polgári Kaszinóban, a Berta Ferenc Zsebszínház Találkozások című műsorának keretében beszélgettek a Fekete J. József író, irodalomkritikus, irodalomtörténész 55. születésnapja és a műveinek, (élet)történeteinek szentelt, legújabb folyóiratszám kapcsán.
Sándor Zoltán visszatérő vendégként köszöntötte a zombori közösséget, az ünnepeltet. Mint fogalmazott, a saját közegében furcsán hathat az alkotó bemutatása, ám sokszor hajlamosak vagyunk nem észrevenni a mellettünk élő kiválóságot, aki egy közülünk. Mondhatnánk, egyszerű nyugat-bácskai polgár. Bácskossutfalván született, Bácsgyulafalván élte fiatalkorát. Szépírói munkássága mellett újságíró (anno a Zombori Rádió szerkesztője, ma a Magyar Szó nyugat-bácskai főmunkatársa), a Berta Ferenc Zsebszínház keretében pedig szervezőtársaival együtt hiánypótló  művelődésszervezői tevékenységet folytat. A Sikoly szerkesztőségének tagjai a több mint három évtizedes, tizenöt kötetet életre hívó munkásságra kívánták fölhívni a figyelmet. Négy részre tagolódik ez a folyóiratszám. Az elsőben, Efezeusi betűk főcímmel egy csaknem negyvenoldalas mélyinterjú olvasható, Sándor Zoltán beszélget Fekete J. Józseffel. A második  az Alakváltás breviáriuma, a különböző, a Feketében benne rejlő, avagy Feketét magukba rejtő szerzői entitások, Mihályi Czobor, Nettitia K. Froese, Lakatos F. Margit, Ephemeria Silver és maga Fekete J. József szólalnak meg. A harmadik, A periféria horizontja címmel azon szerzők kritikáit, tanulmányait tartalmazza, akik jól ismerik Fekete J. munkásságát végül pedig a műveket valamivel oldottabban értelmező versek, prózák, naplók kaptak helyet, Egy helyben ülő világutazók címmel. Az interjúról szót ejtve Csík Mónika elmondta, hogy meglátása szerint a gyermekkorról beszámoló rész a legkedvesebb, a legmelegebb hangon azokról az időkről mesél Fekete, akit ő maga már tiszteletre méltó, szakállas irodalomtudós mivoltában ismert meg. Édesanyja korán megtanította a betűkre, előtte pedig felolvasások által ismertette meg fiával az írott szó nyújtotta örömöket, a benne rejlő vigaszt. Történetesen amikor a kicsi, négyesztendős Jóska a sárgaságjárványból lábadozott, édesanyja távoli vidékek idealizált életéről, A nagy indiánkönyvből olvasott fel neki. Egyébként azt vallja, hogy nem kimondottan történetei, hanem élményei vannak. Hibának tartja, hogy a nagyszüleitől hallott megannyi, anekdotaszámba menő, háborús históriára  nem figyelt fel. Ha az mind elraktározódhatott volna benne, biztosan más irányt vett volna az írói tevékenysége, mondta. Nem mintha így nem ültetődnének át a megélt impulzusok az írásokba. Nem a klasszikus történetiség szintjén, hanem meditatívabb, elvontabb formában. Két entitást is hallhattunk ,,megszólalni'' az esten, a Győrfi Klára és Győrfi Sándor előadóművészek által felolvasott Haláltanfolyam és A gyászoló kis fekete menyasszony című írásoknak köszönhetően. Csík Mónika pedig saját, a Sikolyban is megjelent, Botero Zomborban című, igen frappáns novelláját olvasta fel, melyből többek között kiderült: Fekete a feketekávét törökösen főzve szereti, a novella által életre hívott újabb, fiktív Fekete J. József legalábbis... ,,Mi a közös a fent említett entitásokban?'' hangzott el a kérdés. Négyük közös pontja, hogy mindegyikükre hat az, amit Fekete elolvas. Az olvasók gyakran felróják ezeket az álneveket, nem mindig világos számukra, hogy mögöttük Fekete J. József áll, nehezebb lehet talán átlátni a teljes eddigi életművet. Mint alkotó úgy véli, a szöveg hívja meg, illetve elő az írót és nem fordítva. Talán éppen ez az attitűd teszi, hogy kritikusként előszeretettel foglalkozik a perifériára szorult, ismeretlenségükben  még ,,névtelen'' szerzők munkáival. Az irodalom tényleges szerepére, be- és elfogadtatására terelődött a szó. Szerinte nem feltétlenül a régi szövegek olvastatásával lehetne célt érni. A beszélgetések, sőt a felolvasások fonala is végig a nyugat-bácskaiság mentén göngyölítődött. Fekete a szintén a régióhoz tartozó, bácskertesi (kupuszinai) nyelvész, néprajzkutató, művelődéstörténész kolléga, sorstárs dr. Silling István meghatározását ,,tulajdonítva el'' így szólt az otthonáról: ,,Nyugat-Bácska számomra a haza, Nyugat-Bácska számomra az élet...''  Megtalálhatóak ezen a vidéken az irodalomnak és a művészetnek azok a hagyományai, amelyek többek között Herceg János akadémikusra és a vajdasági magyar irodalom atyjának is nevezett Szenteleky Kornélra vezethetők vissza. Csík Mónika a ,,nem borozunk már többet a gangon...'' Kispál és a Borz-idézettel vezette be a gondolatot, miszerint az ő saját nemzedéke, a mai fiatalok zárkózottabbak, nincs már meg közöttük az a létélmény, melyről Fekete J. meghatározóként regél. A középiskolás évek alatt Bácsgyulafalván borozgatva véleményt cseréltek irodalomról, de nemcsak arról, hanem a  mindennapok kérdéseiről is. Végül a nyugat-bácskai és a bánsági szórvány összefüggésében, a Találkozásokhoz hasonló rendezvények jelentőségét hangsúlyozta Sándor Zoltán. Kiderült az is, nem véletlen, hogy a Zsebszínház, Berta Ferenc kisoroszi művelődésszervező nevét kapta. Összeszálazódást rejtő gesztusok ezek.
A Fekete J. Józsefet köszöntő estnek több mint százfős közönsége volt. Megvásárolhatták a legutóbbi, Ami átjön című tanulmánykötet (Életjel Kiadó) és természetesen a 30. Sikoly-számot. Közreműködött a Zsebszínház Kisegyüttese, az előcsarnokban pedig tárlat nyílt Somosi Péter faesztergályos munkáiból és a Zsebszínház festőtáborából származó, eladásra szánt művekből.
 
 
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..