Az Orbán Viktor vezette kormány a megválasztása után szinte első döntéseként hozta, illetve szavazta meg a kettős állampolgárságról, azaz az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt. Ezzel mindenképpen jelezni szerette volna, hogy Magyarország új politikai vezetősége szakít az elmúlt nyolc esztendő nemzetpolitikájával és megpróbálja, legalábbis részben, orvosolni azokat a súlyos lelki sebeket, amelyeket a határon túli magyarság elszenvedett a róla szóló népszavazás idején és után. Hogy a döntés mennyiben gyógyír, azt mindenki saját maga döntheti el az új állampolgárság megszerzését követően, a gesztust azonban mindenképpen értékelni kell. Valamit adni, több jogot kapni mindig nehezebb, mint valamit elvenni, megvonni vagy valamitől megfosztani valakit. Ez az év talán elhozza majd a változás szelét a magyarság nemzetpolitikájában is, határon belül talán egyre többen rájönnek arra, hogy minél népesebb egy nemzet, annál erősebbé válhat az egyre fogyatkozó Európában. Határon túl pedig talán egyre többen rájönnek majd arra, hogy a múlt rendszerei, diktatúrái, amelyek nagyrészt megosztották az embereket és a magyarságot, ha nehezen is, de végleg összeomlanak, a választófalak helyét pedig az összefogás ereje veheti át. Hogyha a jelenlegi kormány kitartóan alkalmazza nemzetstratégiai döntéseit, amelyek ráadásul egy cseppet sincsenek ellentétben a kulturált Európa hagyományaival, jogrendjével, akkor a jövőben talán nem kell folyton lehajtott fővel járniuk a magyaroknak, éljenek akár határon túl, akár határon belül. Lássuk, hogyan vélekedik minderről egy anyaországi politikus, Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára - az a politikus, aki saját maga vette át a kettős állampolgárságra feljogosító első honosítási kérelmet.
* Ön személy szerint, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként és országgyűlési képviselőként is jelentős mértékben támogatta a kettős állampolgárságról, illetve az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény kidolgozását. Milyen érzésekkel vette át az új esztendő kezdetén az első honosítási kérelmet?
- Azért volt különösen felemelő érzés ez, mert egy olyan politikai döntés végrehajtása kezdődött meg, ami nem szembenállásról vagy pénzügyi kérdésekről szól, hanem hazaszeretetről, összetartozásról, ünnepről. Ez a nap igazi nemzeti ünnep volt a magyarok számára.
Tavasszal az új összetételű Országgyűlés az elsők között tárgyalta a kettős állampolgárság kérdését, s a képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Örömteli volt számomra, hogy szemtanúja lehettem ennek az eseménynek. Végre elértük azt, amit már oly hosszú ideje akartunk. A nem az anyaországban élő magyarok újból nemzetünk tagjaivá válhatnak.
* Vannak-e pontos adatok arról, hogy hányan nyújtották be a kérelmüket a határon túli területekről? Hol érdeklődtek a legtöbben, és hol volt visszafogottabb az érdeklődés? Tehát melyek a jelenlegi számadatok?
- Már az első öt napban annyian adták be kérelmüket, mint tavaly egész évben. Az első heti adatok után biztosan mondhatom, hogy a legtöbb kérelmet Csíkszeredán, Kolozsváron, Szabadkán és Beregszászon nyújtottak be. A Felvidéken és a Kárpátalján életben levő törvények nem teszik lehetővé, hogy az ottani magyarok honosítási kérelmet adjanak be. Remélem, ez a szabályozás hamarosan megváltozik, elhárítva minden akadályt az ottani magyar érzelmű emberek kérelmének beadása elől.
* Az új alkotmány mennyiben fogja befolyásolni a leendő kettős állampolgárok jogait? Ezen azt értem, hogy vajon bővülhet-e a jogkörük, például kaphatnak-e a jövőben szavazati jogot?
- A jelenleg hatályos törvények egyértelműek, nincs két típusú állampolgárság, csak egyféle van: annak van szavazati joga, akinek Magyarországon állandó lakcíme van és magyar állampolgár. A kettős állampolgárok közül, aki létesít Magyarországon lakcímet, annak lesz szavazati joga, aki nem létesít, annak nem.
Az Alkotmány vitáját az idei tavaszi ülésszakában kezdi meg a Parlament, ennek keretében képzelhető el változás.
* Készülnek-e olyan jogszabályok a jövőben, amelyek a jelenlegi népességcsökkenés megakadályozását szolgálják, illetve lassítják ezt a folyamatot? Tehát a felesleges és túlzott migráció vagy az értelmiség ''agy-elszívása” ellen fellépnek-e esetleg a jog eszközeivel?
- Nem célunk az agyelszívás, a magyar kormány igyekszik minden segítséget a szülőföldön megadni a magyar identitás megerősítésére. A magyar állam alapvető küldetése, hogy megtartsuk a határon túli magyarságot magyarságában, ehhez pedig nekünk kell erős impulzusokat adni. Hogy milyen további jogszabályok változnak majd az érdekükben, az tavasszal, az Országgyűlés munkája során fog majd eldőlni, de például már felállt a Bethlen Gábor Alap, mely az eddigieknél hatékonyabban segíti a határon túl átívelő kapcsolattartást.
* Ön mire számít, vajon lecsendesedik-e az a nyomasztó nyílt vagy suttogó propaganda, amely a határon túli magyarok ellen folyt az elmúlt években, igencsak erőteljes módon? Azaz javítja-e majd a kettős állampolgárság a magyar-magyar kapcsolatokat?
- Egyértelmű a változás, hiszen a választás eredményei után az MSZP-frakció is kénytelen volt megváltoztatni az álláspontját, és támogatta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Úgy gondolom, egy ilyen kérdésben nemcsak az anyaországnak kell szemléletet változtatnia, hanem a körülöttünk levő országok politikai vezetőségének is. Ha csak egy lépésnyi elmozdulás történik is a felfogásukban, az már mindenképpen javíthat a magyar-magyar kapcsolatokon.