A közönség

Rég jártunk Kishegyesen. Talán öt, talán hat-hét évvel ezelőtt... Ki tudja már? Mint ahogyan arra sincs magyarázat, miért nem látogattunk el gyakrabban a faluba. Talán a vonal mindkét végén hiba volt a készülékben: nem hívtak bennünket, s mi sem ajánlkoztunk nagyon.
Most, hatvanévesen - kedves olvasóink tudják, április 5-én ünnepeltük fennállásunk 60. évfordulóját - már nem engedhetünk meg magunknak ilyen könnyelműséget. Elhatároztuk hát, hogy körbejárjuk mindazokat a településeket a Vajdaságban, ahol egykoron közkedvelt lap volt a Hét Nap. Ezért ,,fordultunk be most Kishegyesre is. Persze, más okunk is volt rá, hogy utunk során épp ezt a falut választottuk első megállónknak.
Pergessük vissza egy kicsit az idő kerekét...
Hét hónappal ezelőtt indítottuk el a Szemünk fénye akciót, melybe több kishegyesi család is bekapcsolódott, nagy-nagy örömünkre, mert ennek eredményeként több mint 300 százalékos példányszám-növekedést jegyeztünk a faluban (vagyis háromszorosára nőtt az eladott Hét Napok száma), amire az utóbbi években sem itt, sem másutt a Vajdaságban nem volt példa. Hát ezért választottuk élőújságunk színhelyéül Kishegyest: hogy közvetlenül is megköszönjük lapárusainknak és olvasóinknak az együttműködést és a több hónapon át tartó bizalmat. Ennek a közös célkitűzésnek - hiszen mi is nyerni, a kishegyesiek is győzni akartak - meg is lett az eredménye. A családi nyereményes játékunkba bekapcsolódott kishegyesi gyerekek közül többen díjazottak lettek - azaz bekerültek a legnépszerűbb vajdasági gyermekek legszűkebb körébe -, felkerültek a ,,húszas toplistára.
Aztán volt egy harmadik okunk is, amiért épp Kishegyest választottuk. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják - évekig itt zajlott a több száz pajtást megmozgató óvodás színjátszók találkozója, a mai napig emlékezetesek maradnak az Anna-napi rendezvények, nyaranta pedig másról sem beszélnek, mint a Dombos Festről, amely heteken át lázban tart kicsiket-nagyokat egyaránt... -, hogy bár nincstelen a falu, a kishegyesiek lélekben mindig gazdagok voltak. Olyan szellemi tőkével, erővel rendelkeznek, amely ki-kitör abból a bizonyos palackból, és cselekszik, és megmozgat, megbolygat, újít, épít... egyszóval csodákat tesz.
Ennek a csodateremtő erőnek néhány pillanatnyi töredékét érezhettük, láthattuk április 21-én mi is a színházteremben, az élőújságunkon, ahol csaknem telt ház előtt szurkolhattuk végig a húzást, és találgathattuk, vajon hova kerül majd tárgysorsjátékunk főnyereménye, a mosógép.
Vendégeinket meglepetéssel vártuk: a kicsiknek alkotóházat szerveztünk, a felnőtteknek pedig gyermekrajz-kiállításon mutattuk be, milyennek látják a családot az óvodások és iskolások. Mindkét kísérőrendezvényt Tumbász Kornélia óvónő rendezte.
A tartalmas szórakoztató műsor mellett - melyet kizárólag a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökével, Linka Gabriellával és a szakcsoportok tagjaival együtt valósíthattunk csak meg - értékes tombolatárgyak is várták a közönséget, természetesen a magánvállalkozók, magánkereskedők és más támogatók jóvoltából. Hálás szívvel köszönjük a felkínált ajándékokat az Ági boltnak, a Retina Moccának, a Gabi és az Ibolya virágüzletnek, a Tippnetnek, az Újvidéki Rádiónak, a Szó-Beszédnek, a Berti és Stella fodrászszalonnak, a Duker és a Tumbász fatelepnek, a Chickprom cégnek, a Sitograf nyomdának, a Subtratum Kft.-nek, ifj. Czékus Árpádnak, Kollár Ilonának, Kátai Gézának, Hegedűs Tibornak és Kalmár Jánosnak.
Élőújságunkon tisztelettel köszönthettük Szűgyi István polgármestert, valamint Pál Károlyt, a képviselő-testület tanácsának elnökét, aki régi Hét Nap-olvasóként és barátként a következőket mondta:
- Együtt ünnepeltem a Hét Nappal a 60. születésnapján. Ha ott kaptam volna szót, elmondtam volna, hogy a magyarság megmaradásának a záloga az, hogy nyomot hagyjunk. A nyom pedig az írott szó - az írott magyar szó, legyen az könyv, újság vagy bármilyen más formában. Az újságíró feladata pedig az, hogy az írott szó hiteles legyen. A vajdasági magyar ember számára fontos, hogy az ő álláspontja tükröződjön az írásokban. A régi 7 Nap régi rendszerben írt írásaiban sem csalódtam, mert azok az újságírók, akik az akkori 7 Napban és a maiban is munkatársak, kiálltak a saját véleményük mellett. Megtalálták a régi rendszerben is a módját a véleménynyilvánításnak, és nem forogtak szélkakas módjára a napi politikától függően.
Amikor azt látjuk, hogy fogyunk, a körülöttünk lévő nemzetek is fogynak. A reményt a gyermek jelenti, mert ez az ország is egyszer megnyugszik, és élhető országa, szülőföldje lesz az utánunk következő nemzedéknek, és szeretnénk, ha az békében, nyugalomban, jólétben élne a többi népcsoporttal együtt. Ehhez kívánok sok szerencsét az utánunk következőknek, Önöknek pedig, akik részt vesznek ezen az élőújságon, kellemes szórakozást!
A tartalmas időtöltésről és kikapcsolódásról, mint már említettem, a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakcsoportjai gondoskodtak: a Marcipán gyermekcsoport tavaszi párválasztó játékokat játszott Tumbász Kornélia óvónő útmutatásával, a Krajcárka rábaközi táncokat adott elő Patyerek Csaba és Kovács Hanna koreográfiájában, a Szajkó énekcsoport sárközi népdalcsokrot énekelt Patyerek Orsolya vezetésével, a Garagulya pedig sárközi táncokkal mutatkozott be Utasi Péter és Patyerek Orsolya felkészítésével. Székely Imelda és Gellér Tibor egy-egy versenytánc-számmal lepte meg a közönséget, míg a Rizgetős népi táncegyüttes bagi mulatságot mutatott be, melyet Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna tervezett színpadra. Simonyi Lili bácsfeketehegyi versmondónak is tapsolhatott a közönség.
A szerkesztőség tagjai és munkatársai közül fellépett Nagy Farkas Dudás Erika, Perisity Irma, Kovács Nándor, Tóth Tibor és Tomek Viktor.
A közönség előtt bemutatkozott új kishegyesi lapárusunk, Sipos Levente.
A Szemünk fénye családi tárgysorsjátékunk győzteseinek Kókai Szilveszter igazgató gratulált, és adta át a megérdemelt ajándékokat.
A húzásban - amelyet háromtagú bizottság felügyelt (Franciskovity Olga, Lackó Ildikó és Linka Gabriella) - Zsoldos Sára és Zsófia segédkezett, a tombolánál pedig Harmat Beáta és Sipos István.
Az eseményt Szabó Attila fotoriporterünk örökítette meg.