Az idei tábornak is a Kosztolányi Árpád-ház és a helyi általános iskola adott otthont. Guci Mónika szervezőtől megtudtuk, hogy 25 kilenc- és tizennyolc éves kor közötti résztvevője volt a népzenei tábornak, és vannak közöttük visszatérők, illetve olyanok is, akik most jöttek először.

— Nemcsak a környékbeli településekről voltak táborozóink, hanem érkeztek Újvidékről, Temerinből, Lukácsfalváról, de Szegedről, Padéról és Csókáról is. Két népi oktatóval dolgoztunk, Kovács Kata Krisztinával, aki Budaörsről érkezett, és Komáromi Lepár Krisztinával, aki pedig Padéról. Három citeraoktatója volt az idei tábornak, Hézső Zsolt Zentáról, Kelemen Zsolt Topolyáról és Mihók Attila Csókáról. Mivel az idei tábor egy picit rövidebb volt az eddigieknél, változtattunk egy kicsit a programon, hogy minden lehetőséget megragadjunk az elmélyültebb oktatásra és tanulásra. Délelőttönként tudtunk a legtöbb időt ennek szentelni. Mindennap kézműves-foglalkozások — például nemezelés, mézeskalács-díszítés — gazdagították a programot, illetve mesehallgatás, játék is volt. Minden napnak a végén egy nyitott programmal vártuk az érdeklődőket, csütörtökön Adáról látogatott el hozzánk a Borbolya Tamburazenekar, pénteken pedig a szegedi Csergő Banda tartott hangszerbemutatót és táncházat a közönségnek — mondta el a tábor fiatal szervezője.

A Ludasi Népzenei Tábor egyik célja az, hogy megismertessék és megszerettessék a fiatal generációkkal a magyar népzenét, illetve hogy gyarapítsák a népi énekléssel vagy citerázással foglalkozók tudását. Mónika kiemelte, hogy senkit ne tartson vissza az, ha nincs saját hangszere, hiszen arról is gondoskodnak a táborozók számára.

Komáromi Lepár Krisztina népiének-oktató oszlopos tagja a tábornak, szinte már hazajár Ludasra. Elmondta, hogy Kovács Kata Krisztina vezetésével délelőtt bakonyi, délután pedig horgosi dalokat tanultak a résztvevők.

— Mivel nemrég megjelent egy remek, horgosi kiadvány, úgy döntöttem, hogy horgosi dalokat hozok nekik, hogy közelebbről is megismerjük a település néphagyományát. Próbáltunk odafigyelni a korosztályokra, és ez nagy kihívással járt, mivel meglehetősen vegyes összetételű volt a csoport. Egészen más egy kilencéves énektechnikai tudása, mint egy tizennyolc évesé, de igyekeztünk úgy kialakítani a programot, hogy mindenki számára érdekes és építő jellegű legyen. Nagy kincs ez a tábor, és látni a fejlődést azokon a fiatalokon, akik évek óta ide járnak. Természetesen nagyon örülünk minden új résztvevőnek, aki érdeklődik a népi kultúránk iránt, és várjuk őket sok szeretettel.

A tábor szombaton ünnepélyes gálával ért véget, de a résztvevőkben bizonyára még sokáig szólnak majd a Ludason hallott és tanult dallamok.

A Ludasi Népzenei Tábor a Csoóri Sándor Alap, Szabadka Város Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi, Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, valamint a Ludas Közösségfejlesztő Egyesület jóvoltából valósult meg.