home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Egy december végi délután Bácsgyulafalván
Tóth Lívia
2005.01.05.
LX. évf. 1. szám
Egy december végi délután Bácsgyulafalván

A falu központja Szabó Attila fotójaA bácsgyulafalvi Égető Emese és Gauder Graciella már visszajáró résztvevőnek számít a tiszaszentmiklósi nemezelőtáborban. Ez a magyarázata annak, hogy faluriportunknak éppen ők ketten és természetesen a családjuk lett a szereplője. Hozzájuk látogattunk el...

A falu központja Szabó Attila fotója

A bácsgyulafalvi Égető Emese és Gauder Graciella már visszajáró résztvevőnek számít a tiszaszentmiklósi nemezelőtáborban. Ez a magyarázata annak, hogy faluriportunknak éppen ők ketten és természetesen a családjuk lett a szereplője. Hozzájuk látogattunk el december utolsó napjaiban, egy esős, szürke délutánon.
Már elhagytuk Topolyát, amikor megcsörrent a telefonom. Vendéglátóink érdeklődtek, merre vagyunk, és figyelmeztettek bennünket, nehogy elvétsük a leágazást. Aggodalmuk okát később azzal magyarázták, eszükbe jutott, hogy a falu neve egyetlen útjelző táblán sincs feltüntetve. Mi azonban pontosan tudtuk, hova igyekszünk. A tájat, a telecskai dombok hullámzását még egy ilyen borús téli napon is érdemes megcsodálni. Aztán meg is álltunk, és lefényképeztük a település bejáratánál lévő táblát, mert a szerb elnevezés alatt szépen ott áll az is, hogy: Bácsgyulafalva. Senki sem festette le, húzta át vagy firkálta össze. Sőt, hamarosan kiderült az is, hogy az ott élők szívesen és büszkén használják a visszakapott régi/új nevet. Ki is javítják azokat, akik még Telecskát mondanak.
Elöregedőben
A falunak az utolsó népszámlálás adatai alapján 2050 lakosa van, ebből a becslések szerint mintegy 500 a nem magyar ajkú. A kilencvenes évek közepén menekültek érkeztek a helységbe, és felvásárolták az üresen álló házak egy részét. Beszélgetőtársaim szomorúan jegyzik meg: Bácsgyulafalva elöregedőben van, sok az idős ember. Nem úgy van már, mint a boldogabb időkben. Munkalehetőség a környező városokban sincs, nemhogy odahaza. Szinte mindenki földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozik, megtermelik a jószágnak való takarmányt is. És dohánnyal, mert ez a legjellemzőbb. Az ősi kultúra, mondják, ezt még a falualapítók hozták magukkal Bánátból. Pedig de sok munka van vele! Hányszor meg kell fogni minden egyes dohánylevelet, mire átadásra kerül, és pénz lesz belőle. De a saját munkájuk értékét már nem is számolják. Meg aztán egyszer jobb, máskor rosszabb, mindig abban reménykednek, a következő esztendő ,,gazdagabb” lesz.
A Kiss Ferenc Általános Iskolában egyelőre még van elegendő magyar diák, habár már akadnak osztályok, ahova csak nyolcan, esetleg tízen-tizenketten járnak. Elsőtől negyedikig viszont szükségessé vált a szerb tagozat megnyitása is. Ez azt jelenti, hogy a szerb anyanyelvű tanulók ötödik osztályba már a szomszédos Kerénybe iratkoznak, a magyar gyerekek középiskolás korukban kezdenek ingázni, amikor Topolya, Szabadka vagy Zombor a cél.
A dandározóműhelyben
Kerepesiék hatalmas oszlopos gangja is tele van dohánybálákkal. Itt vár minket Emese és Graciella a kis Enikővel kiegészítve, aki elújságolja, igazi Télapó járt náluk az óvodában, csomagot hozott, és az ölébe is lehetett ülni. Nem kell sokat kérlelni, máris elszavalja nekünk azt a Weöres Sándor-verset, amit az ünnepségre tanult. Emese éppen itthon ,,vendégeskedik”, ő ugyanis a békéscsabai Bartók Béla zeneiskola és művészeti középiskola elsős tanulója népi ének szakon. Minden nagyon tetszik neki, csak a szünidő rövidségét panaszolja fel, mert neki már január 3-án kezdődik a tanítás. A faluban diszkóba jár, de gyorsan kijelenti, nem nagyon lehet vele dicsekedni, kicsit unalmas már, hiszen mindenki mindenkit ismer. Graciella hetedik osztályos, még nem döntötte el, hova tovább, egyelőre sok minden érdekli, például az építészet, a fizika, a kémia, a matematika.
Arra a kérdésemre, hogy a településen meg lehet-e vásárolni a Hét Napot, Kerepesi Jozefinától kapom meg az igenlő választ. Hozzáteszi azt is, hogy az utóbbi időben gondot jelent a magyar újságok beszerzése, mindenből kevesebb érkezik, néha még sorok is kialakulnak a trafik előtt.
Kerepesi József is főleg azzal foglalkozik, amivel mások, de ha akad rendelés, akkor működésbe hozza az édesapjától rámaradt dandározóműhelyben a masinákat. Ez inkább idényjellegű munka, a gyapjút fonalnak dolgozza fel vagy a paplanhoz szükséges alapanyagnak. A gépek 1936-ban készültek, hozzájuk 1970-ben kerültek, már szinte muzeális értékűek, de még mindig működnek. Korszerűsíteni nem érdemes őket, nincs rá igény. Pedig most már nagyon könnyen össze lehet számolni, hány ilyen műhely van még Vajdaságban. Nemrégiben csukott be például a törökkanizsai is.
Nagyot változott a világ
Égetőéknél disznótor volt, mire mi odaértünk, már a finoman illatozó és nagyon ízletes sült kolbászt rakták elénk. Falatozás közben vitatjuk meg Égető Éva elnökkel a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gondjait, amely egyesület egyébként jövőre lesz nyolcvanéves. Elsőként a színjátszó csoportot említi, mert az őseik is azzal kezdték. Akkorjában még kocsmákban léptek fel, és több darabot is betanultak évente. Most megelégszenek eggyel is. Nemigen találnak alkalmas színművet, nincs pénzük rendezőre, díszletre, útiköltségre. A próbák idejét is nehéz összehangolni, mert a középiskolások és egyetemi hallgatók csak hétvégén vannak idehaza, a földműves fiatalok inkább télen érnek rá, de nincs fűtés a művelődési házban. Az ének- és a citeracsoport éppen vezető nélkül maradt, Emese próbál foglalkozni velük, amennyire az ideje engedi. A kézműves csoport asszonyai tavaly télen szorgalmasabbak voltak, nagyon szép tárgyakat készítettek csuhéból, de most kicsit lanyhult az érdeklődésük. Az anyanyelvápoló csoport szépen dolgozik, legutóbb betlehemeztek. A Telekunyhó is a művelődési egyesület altagozata, néptáncosaik viszont nincsenek. Kellene oktató, de az anyagiak miatt nem tudnak senkit tanfolyamra küldeni. Egyszóval: szakemberhiány van minden területen. Zombor községben időnként elfogadják egy-egy kérvényüket, és juttatnak némi pénzt, inkább csak műsorokra. Segítséget, támogatást a Határon Túli Magyarok Hivatalától és az Illyés Közalapítványtól kaptak. A művelődési házban lakodalmakat tartanak, de a bevétel a helyi közösséget illeti, mert karbantartja az épületet, fizeti az áramot, a fűtést. A Telekunyhóban és a könyvtárban villanykályhával melegítenek, az utóbbiban dolgoznak és próbálnak a csoportok. Éva megemlíti még, hogy Tápé és Magyarszombatfa mellett kialakulóban van a testvértelepülési kapcsolat Csátaljával is. Elgondolkozva teszi hozzá azt is, hogy fel kellene rázni az embereket a fásultságukból, de nem tudja, hogyan.
*
Dr. Bori Imre Szociográfiák nyomában című könyvében olvashatjuk, hogy Lévay Endre az 1943-ban megjelent kötetében (Dél kapujában) vagyonban és gyermekáldásban gazdag falunak látja Bácsgyulafalvát, és megállapítja róla, hogy a sok vegyes lakosságú bácskai község között fehér hollónak számít ez a színtiszta magyar falu. ,,A csöndes kis házakat kemény, akaratos magyarok lakják: szorgalmasak, termékenyek és öntudatosak." A település paraszt-poétája, a maga kedvére írogató Lábadi Gyula bácsi az 1970-es évek legelején a hajdani disznótorokat sírta vissza, majd így sommázott:
Elmúltak a disznótorok, megölte a kultúra,
Mert hiszen most mindenkinek dísznek kell csak a szoba,
Díszes szoba, kevés barát, nem hívják már a komát...
Mindenki csak behúzódik, nem csinálnak lakomát.
Nagyot változott a világ, felülről a feneke:
Odújába behúzódott a kultúra embere.
Mi azt tapasztaltuk, hogy a szorgalom és az öntudat mellett a barátkozás sem veszett még ki a bácsgyulafalviakból. Ha valaki úgy gondolja, a néhány ott töltött óra kevés ahhoz, hogy ilyen következtetést vonjak le, megnyugtatom: nem most jártunk ott utoljára. Szeretnénk látni a dandározóműhely gépeit működés közben, de ötletként felmerült egy nemezelőhétvége megszervezése is.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..