Forsthoffer Ágnes belgrádi látogatása során hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia között az utóbbi időben folyamatosan javuló kapcsolat alakult ki, melyet mind politikai, mind gazdasági téren tovább kívánnak erősíteni.

Fotók: Szerbia Parlamentjének Sajtószolgálata/Peđa Vučković

Az Ana Brnabićtyal, a szerbiai parlament elnökével közös megbeszélésen a két ország közötti együttműködés fejlesztése és a kölcsönös támogatás állt a középpontban. AMagyar Országgyűlés elnöke szerint az a cél, hogy Magyarország és Szerbia egymást segítve lépjen előre, különösen a gazdasági kapcsolatok és a nemzeti érdekek összehangolása terén.

A látogatáson a két parlament jövőbeli együttműködéséről is szó esett. Az országgyűlés elnöke jelezte, hogy a magyar parlament kész megosztani tapasztalatait a szerb törvényhozással, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő területeken.

A látogatás részeként az országgyűlés elnöke részt vett az Interparlamentáris Unió Szerbiában folyó konferenciáján. Felszólalásában a nők szerepét emelte ki a magyarországi választás sikerében. Úgy fogalmazott, hogy a választási eredmény történelmi és egyedülálló volt, és ebben a nők politikai és közéleti részvétele meghatározó szerepet töltött be. Reményét fejezte ki, hogy a magyar példa más országokat is inspirálhat, és „erőt meríthetnek abból az erőből, ami most Magyarországon megszületett”.

Nők a változás élén

A magyar politika hosszú évtizedeken át férfiak által uralt terepnek számított– hangsúlyozta beszédében Forsthoffer Ágnes. A parlamenti padsorokban, a kormányüléseken és a nyilvános politikai vitákban kevés nő kapott látható szerepet, és még kevesebben jutottak valódi döntéshozói pozícióba. A 2026-os parlamenti választás azonban olyan fordulatot hozott, amelyet sokan történelmi jelentőségűnek tartanak: a női képviselők száma csaknem megduplázódott, és a közéletben is egyre hangsúlyosabbá vált a nők jelenléte– húzta alá.

A változás nem egyik napról a másikra következett be. Magyarországon az 1989-es rendszerváltás utáni első évtizedekben a nők parlamenti képviselete Európa egyik legalacsonyabbja volt. Miközben számos nyugat-európai országban fokozatosan nőtt a női politikusok aránya, Magyarországon sokáig alig haladta meg a 10 százalékot. A közéletet hagyományosan férfias világnak tekintették, melyet éles konfliktusok, személyeskedő viták és hatalmi harcok jellemeztek.

A Magyar Országgyűlés elnöke szerint ennek hátterében részben a magyar társadalom patriarchális hagyományai állnak. A nők a médiában és a közbeszédben gyakran passzív szereplőként jelentek meg, miközben a politika olyan területnek tűnt, amely még a férfiak számára is kimerítő és sokszor embert próbáló küzdelmet jelent. Nem csoda, hogy sok tehetséges nő inkább a civil szférában, az oktatásban vagy a gazdasági életben kereste a kibontakozás lehetőségét.

A 2026-os fordulat mögött azonban nem csupán tudatos politikai stratégia húzódik meg, hanem egy erős társadalmi elégedetlenség is. Az elmúlt évek megosztó közéleti légköre, a gyűlöletkeltő kampányok, a folyamatos politikai szembenállás és az ebből fakadó kiábrándultság sokakat arra késztetett, hogy változást akarjanak. Különösen a nők körében erősödött fel az az igény, hogy ne csupán szemlélői legyenek a folyamatoknak, hanem alakítói is.
A Tisza Párt felemelkedése részben ennek a társadalmi energiának köszönhető– mutatott rá Forsthoffer Ágnes. A kampány során tízezrek vállaltak önkéntes munkát, és a szervezők szerint az aktivisták többsége nő volt. Nemcsak szórólapokat osztottak és rendezvényeket szerveztek, hanem közösségeket is építettek. Süteményeket sütöttek jótékonysági rendezvényekre, segítséget nyújtottak rászorulóknak, és olyan politikai részvételi formákat kerestek, amelyek túlmutattak a hagyományos kampányeszközökön.

A házelnök szerint a nőket gyakran személyes és érzelmi motiváció vezeti a közélet felé. Nem a hatalom megszerzése, hanem a család, a gyermekek és a közösség jövőjéért érzett felelősség. Ezt a gondolatot történelmi példával is alátámasztotta: az egri vár védelmében részt vevő asszonyok történetével, akik a legenda szerint ugyanazzal az elszántsággal harcoltak otthonukért és gyermekeikért, mint a férfi katonák.

A választás eredményeként mamár nemcsak több nő ül a parlamentben, hanem vezető tisztségekben is egyre többen jelen vannak. A parlament alelnökeinek fele nő, több bizottságot női elnök irányít, és a kormányban is jelentősen nőtt a női miniszterek száma. Különösen figyelemre méltó, hogy olyan területek élére kerültek nők, mint a külügy, az oktatás vagy az igazságügy–emelte ki. 

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdése megoldódott volna. A politikai részvétel növelése továbbra is hosszú folyamat, melyhez társadalmi támogatásra, intézményi nyitottságra és a férfi politikusok együttműködésére is szükség van. A házelnök szerint a nők politikai szerepvállalása nem kizárólag női ügy, hanem közös társadalmi érdek.