Sokáig nem volt mozi Bácskában, aztán az 1900-as évek elején megjelent két férfiú, Lifka Sándor és Bosnyák Ernő, illetve velük együtt a mozgókép s az első filmszínházak. Október 13-án ünnepeljük a vajdasági magyar mozgókép napját, ekkor nyitotta meg ugyanis Lifka 1911-ben első önálló moziját Szabadkán. S egy ünnepnaphoz programok is dukálnak, az idén kilenc filmet vetítettek hat városban (Magyarkanizsa, Szabadka, Zenta, Topolya, Újvidék és Zombor). A kínálatban főleg dokumentumfilmek szerepeltek, de helyet kapott egy animációs filmecske is.
A rendezvény fő szervezője az idén is a Cinema Filmműhely volt. A bemutatott filmeket többször közönségtalálkozó is követte.
Fejős Csilla három dokumentumfilmmel is képviseltette magát, ezek a Szerémi borvidék, a Bácsi királyi és érseki lovagvár, valamint az Aracsi pusztatemplom. Mindhárom film producere Iván Attila volt, operatőre Csubriló Zoltán. Az első a szerémi borvidékre, az ott működő borászokra irányítja rá a figyelmünket, ahol már nagyon régóta folyik bortermelés. Például Mátyás király visegrádi palotájának szökőkútjából is szerémi bor folyt. A filmben megszólalnak Sagmeister Ernő és Maurer Oszkár borászok.
A második a Bácson található királyi és érseki lovagvárat mutatja be, mely szintén a Vajdasági Értéktár — Külhoni Nemzetrész Értéktár része, s az egyik legjelentősebb középkori várromnak számít a Délvidéken. 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánították. A filmben szerepel: Nagy Tibor történész, dr. Pfeiffer Attila történész, dr. Hovány Lajos vízépítő mérnök, dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festő, restaurátorművész.
Az aracsi pusztatemplom sem ismeretlen a vajdasági magyarok számára. Ez az egyik legrégebbi magyar épített örökségünk. A filmben megszólalók között van prof. dr. habil. Raffay Endre művészettörténész, Valkay Zoltán építészmérnök, Bicskei Zoltán filmrendező, Micsik Béla hitoktató és Fehér Viktor, a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
Az Antika című dokumentumfilmet már két alkalommal láttam, Herczeg Zsolt és Bartus Bella a film szerkesztői, Szarapka Szabolcs az operatőre, a vágó Alen Igumanović. A film Antikáról szól, mint a címe ezt el is árulja, egy nehéz gyerekkort megélt, kishegyesi fiú története bontakozik ki szemünk előtt, aki nevelőszülőknél él, s igen hátrányos helyzetű, olvasni és írni sem tanult meg soha, mégis imádja a verseket. Szeretné elfelejteni családját, édesanyját. A dokumentumfilm igazán felkelti érdeklődésünket Antika iránt, néztük volna még, hogyan éli napjait, miről hogyan gondolkodik.
A kínálatban egy animációs film is helyet kapott. A Szalonspicc Agárdi Gábor egy novellája alapján készült, rendezője Miskolci Rolland, a narráció Koltai Róbert hangján hangzik el. A filmet a XVII. Göcsej Filmszemle szakmai zsűrije is elismerte. Az illusztrációk Ruzicskay György festőművész munkái. Vágó: Miskolci Rolland és Varga Olga; hangmérnök: Nagy Gergely; hangfelvétel: Bodzsoni Péter, Vadlövő Gabriella.
Iván Attila dokumentumfilmje a Ha jön a fa, akkor menni köll, mely egy olyan szakmát mutat be, amely hamarosan eltűnik, lefolyik a Tisza hullámain. A folyó mellett élő találékony fiatalemberek uszadék fákat halásznak ki a vízből, ezt feldolgozzák, s eladják, ebből szerezve maguknak megélhetést. Martonos, Magyarkanizsa és Adorján mellett is többen gyűjtik rendszeresen a Tiszából az uszadék fát, ráadásul nálunk ezt még nem tiltja a törvény. A filmben három igazi tiszai férfiú mesél erről a cseppet sem könnyű szakmáról. A filmben Iván Attila segédoperatőre Ilić Aleksandar volt, alkotói Császár Viola, Makári Réka, Haraszti Olivér (a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium média tagozatos diákjai), valamint Bagi Eszter egyetemi hallgató és Erdélyi Eszter tanárnő. S hogy kik halásszák az uszadék fát? Ők nem mások, mint Muhi Lajos, Muhi Vilmos és Muhi László. A filmfesztivál számomra legjobb mondata is ebben az alkotásban hangzott el, amikor kiderül, hogy az uszadék fát kihalászó urak nem tudnak úszni. A válaszuk erre a következő: „Nem tudunk úszni, na és? A pilóta sem tud repülni.”
Az Arcélek — Vajdasági Triptichon című dokumentumfilmet Lavro Ferenc rendezte, operatőre Szarapka Szabolcs volt. A film egyik erénye, hogy rengeteg csoda szép drónfelvételt tartalmaz, a levegőből járjuk be Vajdaság legszebb vidékeit. Színek, napszakok és évszakok váltakoznak, miközben a rendező bemutat, azaz inkább felvillant egy-egy vajdasági embert. Pásztort, földművest, szikvízkészítőt, lelkészt, tehát a legkülönfélébb, legszínesebb palettát tárja elénk.
Csubriló Zoltán a Nagyon köll már az eső című dokumentumfilmjével szerepelt a rendezvénysorozaton. Alkotása egy bánáti, magyarlakta falucskáról szól, Rábéról, melyről már az 1200-as évekből származó írásos emlékek is említést tesznek. 135 lakosa van, de a létszám évről évre csökken. Ez a zárt közösség magyarságunk kiemelkedően fontos értékeit, emlékeit őrzi. A film ezeket mutatja be.
S. Gordán Klára dokumentumfilmjének címe: Magyarok a Miljacka partján — Irma asszony története. Főszereplőnk Szarajevóba kalauzol bennünket, itt él ugyanis Irma asszony az egyik legkisebb magyar diaszpórában, melynek tagjai ebben a vegyes kavalkádban őrzik magyarságukat. Irma asszony életébe látunk bele, megismerjük családját, férjének édesapját, aki kilencvenöt évesen nősült harmadik alkalommal, százéves korában pedig negyedszer. Belelátunk Szarajevó ostromába, milyenek voltak Irma és barátai hétköznapjai, hogyan élték túl, hogyan találták fel magukat. Tanulságos film egy erős asszonyról és a boszniai magyar kisebbségről, mely nagyon küzd azért, hogy fennmaradjon, továbbadja az anyanyelvét, megismertesse hagyományait az új generációval. A film narrátora Rabb Ferenc, az operatőr-vágó pedig Beklavac Dejan.
Amire felkaptam a fejem, az az a tény, hogy Lajkó Félix A madárnak című szerzeménye mennyire felkapott filmeseink körében, hiszen több alkotásnak is ez a szám (vagy egy másik Félix-szerzemény) volt az aláfestő zenéje. Lehet, hogy Lajkó Félix muzsikájával lehet a legjobban érzékeltetni, milyen is Vajdaság? Talán ez az igazi vajdasági dokumentumfilmes zene?
Egy picit sajnáltam, hogy a második napon kevesen ültünk Szabadkán a moziban, mert a filmeket sokan élvezték volna. Nem volt elég nagy a reklám? Lehet. Vagy nem vonzóak a dokumentumfilmek a fiatal mozinézők számára? Ez is lehet. Találjuk ki, hogyan tegyük vonzóvá számukra.
A Cinema Filmműhely vetítései mellett a szabadkai Kurbli Filmklub is megemlékezett a vajdasági magyar mozgókép napjáról: a Középiskolások Színház- és Filmművészeti Vetélkedőjén látott filmekből mutatott be egy csokorral, ezután Horváth Noel Határvonal című alkotását néztük meg, majd az ifjú filmessel műhelytitkokról, témaválasztásról beszélgettünk. Külön érdekessége volt az estének, hogy Noel filmjét édesapja története ihlette, aki a ’90-es évek elején szökött el a katonai behívótól Magyarországra. Ezt dolgozta fel kisfilmjében, a beszélgetésen pedig az apa és a nagyapa is jelen volt. Az est végén pedig Tímár Péter Egészséges erotika című szatíráját néztük meg, szem nem maradt szárazon, ezúttal a nevetéstől.
Fényképezte: Szerda Zsófi
