• Honnan támadt az ötlet, hogy egy angol nyelvű előadással mutatkozzatok be?

— Évek óta az angol nyelv szerelmese vagyok. Szeretném átadni tudásomat a gyerkőcöknek. Örömmel tölt el, ha nemcsak elsajátítják, hanem meg is szeretik a nyelvet. A választott idegen nyelvet jókedvvel tanulják a gyerekek, ha feledhetetlen élményeket nyújt. A világhálón találtam rá a Nemzetközi Angoltanárok Egyesületére, mely napjainkban közhasznú szervezetként működik. Céljai között szerepel a nemzetközi kapcsolatépítés is, így tavaly tőle kértem segítséget ahhoz, hogy az általam vezetett angol nyelvű Drama Club tagjait eljuttathassam egy olyan angol színjátszó szemlére, ahol a tapasztalatokon kívül élményekkel is gazdagodhatnak. Újvidéken szerettünk volna szerepelni, de szeptemberben még bizonytalan volt, hogy lesz-e elegendő pénz a szemle megszervezéséhez. Végül késve értesültünk róla, hogy sikerülhetett volna, de a decemberi időpontra már nem tudtunk elkészülni. Így a februári magyarországi részvétel maradt az utolsó esélyünk.

• Hogyan léptél kapcsolatba Budapesttel?

— Az egyesület jelezte az elérhetőséget, én pedig nem sokat gondolkodtam rajta, hogy belevágjunk-e. Próba szerencse. Gondoltam, azzal nem veszíthetek, ha jelentkezem. Úgy hallottam, hogy a szervezők már tervezgetik a külföldi iskolák meghívását is, szinte megkönnyítettem a dolgukat azzal, hogy a megadott címre írtam egy levelet. Járó Ildikó, az egyik főszervező nagyon örült a jelentkezésemnek. Utólag elmondta, hogy egy álmát valósítottuk meg azzal, hogy eleget tettünk a meghívásának. Így jutottunk el Budapestre, és így lehettünk az első külföldi vendégeik. Örömöm határtalan, hiszen máris kaptunk egy meghívást a következő évben megrendezésre kerülő angol színjátszó fesztiválra, melyet az általános iskolák számára szerveznek.

• Kikkel és milyen szereppel vágtatok neki a nagy útnak?

— Már hónapokkal azelőtt megfigyeltem a gyerekeket, hogy hogyan találják fel magukat a színpadon. Az angol kiejtésükre különösen nagy gondot fordítottam. Így lettek a választottjaim a következő tanulók: Capár Ákos (hetedikes), Gandis Szebasztián (hetedikes), Nagy Gábor (hetedikes), Pásztor Krisztián (hetedikes) és Virc Martin (hatodikos). Mindegyikük tehetséges angol nyelvből, amit több tanár is megerősített. A The Red Headed League című angol színdarabot tanultuk be, és állíthatom, nagy sikerrel adtuk elő. Egy speciális különdíjjal, rengeteg szép, maradandó emlékkel tértünk haza, és nem utolsósorban ajándékokkal is elhalmoztak bennünket. Számomra nagyon fontos, hogy a gyerekek megismerhették az angol nyelv előnyeit. Köszönettel tartozom a csantavéri helyi közösségnek, mely az utazási költségeket állta, ezzel megkönnyítette a szülők, a diákok és a magam helyzetét is.

Járó Ildikó, a budapesti angol színjátszó fesztivál főszervezője a következőket nyilatkozta a találkozó kapcsán:

— Ezt a szemlét immár tíz éve a budapesti II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat szervezi a kerület iskolái számára. Célja, hogy teret adjon az angol nyelvű színjátszásnak. Fővárosi fordulót még nem szerveztünk meg eddig. Az idén tíz iskola vett részt, körülbelül száztíz gyerekkel. A zsűriben Bereczky Réka (kerületi munkaközösségi vezető), Miriam Grünwald-Farkas (anyanyelvi tanár) és Suppan-Papp Andrea (angoltanár) foglalt helyet. Iskolánként egy rövid jelenettel, verssel, énekkel lehetett nevezni. Terveink közt szerepel, hogy minél több külföldi iskolával lépjünk kapcsolatba, és hogy az angol napokat még szélesebb körben szervezhessük meg.

A csantavéri csapat készül az ÁMV-re (Általános Iskolák Műveltségi Vetélkedőjére) is, mivel az idei évtől idegen nyelvi kategória is lesz, Virág Ildikó, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökségi tagja közbenjárásának hála. Natália ezúttal is a fent említett öt tanulóval és a Budapesten sikerre vitt színdarabbal szeretne a zsűri elé állni. Májusig még van idő a csiszolásra, és a Budapesten kapott hasznos tanácsok megfogadására. Reméljük, az összeszokott társaság ugyanolyan lendületes hozzáállást tanúsít majd az ÁMV-n is, mint a budapesti szereplés alkalmával.