home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Búzavirág és bóbitás angyal várja a visszatérőket
Kőművesné Nyáry Márta
2013.06.26.
LXVIII. évf. 26. szám

Szent Péter és Pál apostolok napján, június 29-én minden színesebb és vidámabb Kisoroszon, hiszen akkor ünneplik a templombúcsú napját.

A szeretet és az összetartozás napján a faluból elszármazottak rendszeresen hazajárnak, mert ilyenkor hívogat legesdeklőbben a templom harangja. Az a messze szóló harangszó, amely kergetőzik a széllel és végigkócolja a búzaföldeket. Az artézi kutakba vizet lehel, olyan jéghideget, hogy rögtön oltja a messziről érkezők szomját.

Nem is olyan rég, amikor a Szent Péter és Pál apostolok templomában a helybeli hívek javítási munkálatokat végeztek, egy ezüstszárnyú, bóbitás angyal leszállt a templom szentélyének a képéről, és finom tapintással végigsimogatta a lelkek hajlékában dolgozó emberek arcát. Később, az égig érő nyárfasoron a Jóistenhez járult, és a maga egyszerűségével egy találó epigrammát mondott a falu hőn szeretett népéről.

A Jóisten mosolygott és bólogatott. Angyalával, azzal a kis bóbitással, még több bizakodást, kitartást, nemzeti megerősödést és mélyebb hitet küldött a bánsági falunak.

Búcsúkor fenségesen szól a szentmisén a harang, és sorra nyikordulnak a kiskapuk az Oláj, a Templom, az Új, a Nagyutcában, ahová éppen vendégek érkeznek. Csobban a merőkanál az aranykarikás tyúklevesben. Alig van esztendő, hogy ezen a jeles napon egy-egy zápor után Susánban meg Fölvégben a szivárvány ne fonjon színes pántlikát a falu bejárataihoz. Sír a nagyanya, aki a német földről érkező unokákat kötényéhez szorítja, és csodálkozik, hogy már rég nem emberpalánta korúak. Egy özvegyasszony a falról leveszi férje portréjának rámás képét... És csörren a telefon: „Mindjárt ott leszünk, csak megálltunk a kendergyárnál egy pipacsokkal integető búzatáblánál...”

A Templom utcán nagy a kavalkád. A sátoros bazárostól elszökött egy lila léggömb, és a végtelenbe röppent. A pásztorra váró bárányfelhőkig száll fel a gyereksereg kacaja. Bolyhos bárányka lesz abból is. Éppen olyan bárány, mint a nagyinkótól rám maradt szentképen, amelyen az Úr Jézus köré bárányok gyülekeznek. A szentkép hátulján a következő szöveg olvasható: „Torontáloroszin, 1918-ban, a búcsú napján, amikor Gazsó Pista keszkenőt küldött”.

Csaknem egy évszázad után küldenék én is egy-egy búzavirágmintás keszkenőt húgomnak Philadelphiába és unokatestvéremnek, Irmának Düsseldorfba, mert ők nem hallják az itthoni harangot. De a bóbitaangyal hirtelen a pennám hegye elé száll. Azt mondja, álmukban majd meglepi őket, ott, az idegenben. Lesz olyan kisoroszi ízű cipófalat, ami egyszer sül az évben, búcsúkor. Ezer és ezer morzsája lesz, olyan apró, búzavirágszerű.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..