home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Brazilok piros cipőben
Szerda Zsófi
2019.06.26.
LXXIV. évf. 25. szám
Brazilok piros cipőben

Fiatalok, barnák, göndör hajúak, hajlékonyak, pillekönnyűek, izmosak. Talán így lehetne legjobban körülírni a brazil Circo No Ato társulat tagjait, akik nemrég Vajdaságba érkeztek európai turnéjuk egyik megállójaként. Döbrei Dénesnél és Varga Heninél szalmabálaházat építettek, majd a Kosztolányi Dezső Színház deszkáin mutatkoztak be a közönségnek.

Arról már többször írtunk, hogy ma a cirkusz egészen más, mint régen volt. Sátrakból színházakba kerültek át terei, s egy újcirkusszal foglalkozó művésznek igen sok mindenhez kell értenie. Az előadások ugyanis több műfajt ötvöznek, szinte mindig megjelenik bennük az élő zene, a tánc vagy sokszor a vetítés. Az artistáknak színészkedniük kell, sok esetben szöveget is mondaniuk, tehát komplex művészeti ággá nőtte ki magát a cirkusz. Régen elég volt ugrani két szaltót, a végén mosolyogni, s a karokat széttárva megköszönni a tapsot. A hat éve működő Circo No Ato társulata is ezt az utat követi, ötvözi az akrobatikát a színészi játékkal és a tánccal, a szereplők mesélnek, játszanak, színházat csinálnak. Szabadkán a Salto Alto című előadás hatalmas sikert aratott a nézők körében, nem is csoda, hiszen nem mindennap láthatunk cirkuszosokat színházainkban.

Az előadásban fontos szerepet kap a sok piros cipő. Piros cipővel a lábán minden nő nőiesebbnek, különlegesebbnek érzi magát. Mégis — szabadabban mozgunk nélküle. Mert a ruha, a sok drága holmi, a külcsín csak egy maszk, egy álarc, mely mögé elbújhatunk. Mindent levetkezve magunkról, őszinte szívvel azonban még a lehetetlenre is képesek vagyunk. Hegyeket mászhatunk meg és csúcsokat hódíthatunk meg. Talán így foglalható össze röviden az előadás lényege. A produkció egy szép, finom, már-már kortárs táncos mozgószobor-installációval indít. A félhomályban egy embermasszát látunk lassan mozogni, egymás hátán, hasán, térdén másznak, egyszer fel, egyszer le, a földet a mászó nem is érinti a lábával. A másik kedvenc jelenetem a szőlővel való zsonglőrködés volt. Szájból szájba köpés. Gusztustalannak hangzik, ugye? De tessék kipróbálni. Egyáltalán nem könnyű.

A csapatszellem, a közös munka s a bizalom látszik is a művészeken, minden mozdulat pontosan be van gyakorolva. A cirkuszban nincs helye improvizációnak, hiszen súlyosabban is megsérülhet valaki, ha nincs minden másodperc alaposan megtervezve, illetve százszor elpróbálva.

Döbrei Dénes elmesélte, hogy a velük töltött egy hét is különleges volt. A Nyári Mozi Színházi Közösség szalmabála-épületének elkészítésében is segédkeztek, közösen főztek, étkeztek. Egy artista ugyanis egészen máshogy épít házat. Ha valaki a tetőn a baltát kérte, néhányan egymás nyakába álltak, s egyszerűen feladták a szerszámot a magasba. Létrára nem volt szükségük. Jó hangulatban folyt a munka, közös étkezésekkel, bulikkal, nagy beszélgetésekkel. A tetőn még dalra is fakadtak, és táncoltak is ezek az őrült energiájú brazilok — mesélte Dénes.

A csapat tervei között egy új előadás létrehozása szerepel. Mint mondják, nagyon jól érezték magukat nálunk, és remélem, hogy nem utoljára jártak Szabadkán.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..