A Sarm es-Sejkben megrendezett nemzetközi békecsúcson aláírták a Gázai övezetre vonatkozó húszpontos megállapodást, mely a tűzszünet megerősítését, a túszcsere lebonyolítását és az újjáépítés elindítását tűzte ki célul. A konferencián több mint húsz ország képviselője vett részt, köztük a közel-keleti régió meghatározó szereplői. A Guardian és a Reuters beszámolói szerint Donald Trump amerikai elnök házigazdaként a politikai bátorság és a kölcsönös engedmények fontosságát hangsúlyozta. A békecsúcsra mindössze néhány európai ország vezetője kapott meghívást, köztük Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, ami önmagában is jelzésértékűnek számít. Az amerikai elnök a tanácskozáson külön is kiemelte a magyar kormányfőt, akit határozottságáért és következetes békepolitikájáért méltatott. Politikai elemzők szerint ez a gesztus nem pusztán udvariassági megnyilvánulás volt, hanem annak a jele, hogy Magyarország külpolitikai mozgástere az utóbbi időben érezhetően megnőtt, és Orbán olyan diplomáciai kapcsolatokat épített ki, amelyek révén sikerült kiegyensúlyozott viszonyt kialakítania a világ két legnagyobb hatalmával, ezzel a nemzetközi térben is erősítve Magyarország szerepét. A szakértők úgy látják, a békecsúcs nemcsak a Közel-Kelet jövője, hanem Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából is fordulópont lehet, hiszen ritkán adódik alkalom arra, hogy magyar vezető ilyen szinten vegyen részt a világpolitika alakításában.

Forrás: Beta/Evan Vucci

Izraeli túszok szabadon bocsátása

A békecsúcs egyik legmeghatározóbb pillanata a túszok szabadon engedése volt, melyet a nemzetközi sajtó a békefolyamat első kézzelfogható eredményeként értékelt. A híradások szerint a Hamász elengedte az utolsó élő izraeli túszokat, míg Izrael válaszul több száz palesztin foglyot bocsátott szabadon. A csere nemzetközi megfigyelők jelenlétében történt, és ezzel egy időben humanitárius segélyszállítmányok is érkeztek a Gázai övezetbe. A Financial Times és az AP beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök történelminek nevezte az eseményt, mely, mint mondta, a bizalomépítés fontos lépése. Elemzők úgy vélik, a folyamat sikeressége attól függ, hogy a felek képesek lesznek-e fenntartani a most elért együttműködést, illetve politikai szinten is megteremteni az egymás iránti bizalmat. A túszok szabadon engedése viszont már most is mérföldkőnek számít a Közel-Kelet békéjéhez vezető úton.

ENSZ-békefenntartók létszámcsökkentése

Az ENSZ közölte, hogy világszerte mintegy 25 százalékkal mérsékli békefenntartó erőinek létszámát, ami nagyjából 14 000 katona és megfigyelő kivonásával jár. A döntést elsősorban a pénzügyi források csökkenése indokolja, miután az Egyesült Államok bejelentette hozzájárulásának jelentős mérséklését. A Reuters és az AP beszámolói szerint több afrikai és közel-keleti misszió is érintett lehet, ahol a csökkentés nehezítheti a helyi biztonsági helyzet stabilizálását. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kivonások hosszabb távon a humanitárius műveletek hatékonyságát is visszavethetik.