Lakitelek és Horgos testvértelepülési kapcsolata az idén töltötte be a 10. évfordulóját. 2012. március 15-én írták alá a testvértelepülési szerződést, melyben a felek elsősorban a kulturális, gazdasági és társadalmi kapcsolatok ápolását, élénkítését tűzték ki célul. Az egy évtizedes kulturális együttműködés és a kialakult közösségi kapcsolatok egyaránt fontosak mindkét fél számára, akik elérkezettnek látták az időt, hogy konkrét gazdaságfejlesztési partnerséget is elindítsanak. Ennek eredményeként született meg a Gazdaságfejlesztési célú együttműködés Lakitelek és Horgos között elnevezésű projektum, melynek megvalósítását Magyarország Kormánya a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatta.

Bányai Gábor

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a két országrészben, a két településen megvalósítható befektetési lehetőségekről beszélt, egyszersmind leszögezte, hogy a szomszédságban dúló háború miatt nem tudni előre, hogy mit hoz az energiaválság az EU-s országok részére, ahogy az sem tudható, mire készülnek azok, akik a világ újrafelosztásán dolgoznak. Annak ellenére, hogy Magyarország több ezer milliárd forintot nem kapott meg az Európai Bizottságtól, a magyar gazdaság jól működik.

— A két ország szabályrendszerei eltérnek egymástól, de a két kormány közötti megállapodások lehetővé teszik, hogy Magyarország befektessen Szerbiába, Vajdaságba. Nem rossz a szomszédos országban beruházni, így a két ország vállalkozóinak magyar tőkét Szerbiában vagy vajdasági tőkét Magyarországon befektetni, esetleg közösen itt, a Vajdaságban beruházásokat kezdeményezni. Az energiaszektor fejlesztése lehet az egyik közös együttműködési lehetőség a két ország között, ebben benne van a geotermikus energia hasznosítása is, hiszen mindannyian az egykori Pannon-tenger üledékén élünk. A geológusok szerint a mintegy 5000 méter mélyen fekvő homok- és kőrétegben magas tartalmú energiamezők vannak, akár 150-160 hőfokú, nagynyomású gőz lehet itt Vajdaságban. Ez egy olyan együttműködési lehetőség, amelyben tudunk egymásnak segíteni, nem csak a gázvezetékek összekapcsolása révén. Jelentős változások várhatóak a szegedi iparosodás tekintetében, ami magával hozza a munkaerő igényét és ottani hiányának pótlását. Fontos az élelmiszeripar fejlesztése is. Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés megye a magyarországi élelmiszeripari kapacitásoknak majdnem a felét adja, tehát képesek vagyunk Magyarország lakosságának felét ellátni élelmiszerrel. Ha ideszámoljuk Vajdaságot is, akkor egy 20 milliós élelmiszer-termelő bázisról beszélhetünk, hiszen Közép-Európa élelmiszer-ellátásának egyik kulcsszereplőjévé válhatna Vajdaság, az említett magyarországi megyékkel együtt. A magyarországi vállalkozásoknak érdemes volna megjelenniük, illetve közös beruházásokat megvalósítaniuk, hiszen ha a két ország kapcsolatai ilyen ütemben fejlődnek, akkor Szerbiának nem kell uniós tagállammá válnia ahhoz, hogy a kapcsolatok minden területen kiterjedjenek egymás irányába. Az idegenforgalom is óriási lehetőségeket tartogat a két régió közötti együttműködésben, ennek megvalósításához össze kell hangolni a turisztikai fejlesztéseket — mondta Bányai Gábor.

A csaknem 5000 lakosú Lakitelek területén 487 vállalkozás működik, s ezek többsége magántulajdonban áll. Több termelő cég is jelentős exportpotenciállal bír, viszont a külpiaci terjeszkedéshez nem áll rendelkezésükre elegendő piaci információ és beruházási forrás.

Madari Róbert, Lakitelek polgármestere hangsúlyozta, az elmúlt évtizedben számtalan kulturális és baráti kapcsolat alakult ki Lakitelek és Horgos között, és ezek mára elérték azt a szintet, hogy gazdasági előnyöket alakítsanak ki mindkét település számára.

— Bízunk benne, hogy a partnerek és a vállalkozások között közvetlen együttműködés alakul ki, és a fejlődés előtt álló térség a helyi vállalkozók bevonásával, illetve a magyar kormány támogatásával nagy léptekkel halad majd előre — hallottuk.

Fejsztámer Róbert

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere rámutatott, hogy a két térség nemcsak földrajzi, hanem társadalmi-szociológiai szempontból is hasonló. A községben munkaerőhiány tapasztalható, főleg az építőipar, az idegenforgalom, az informatika és a mezőgazdasági feldolgozás területén lenne szükség munkaerőre, de jogászokra, mérnökökre és orvosokra is igény mutatkozik.

— Az önkormányzat feladata összehozni a vállalkozókat és ösztönözni az együttműködést, ebben az esetben Magyarország és Szerbia között. Az önkormányzat próbál motorja lenni ezeknek az együttműködéseknek. Nyitottak vagyunk a befektetések támogatására, akár háttérlogisztika, irodai háttérmunka vagy az ügyintézés útvesztőjében való eligazodás támogatása terén. A további gazdasági együttműködés a vállalkozóktól függ, hogy megtalálják-e a számításukat, megismerkednek-e egymással, úgy érzik-e, hogy érdemes együttműködni, Magyarországról idetelepülni és vállalkozást nyitni, amivel munkához juttatnák a helyi polgárokat. Községünk területén nagyon kevés zöldberuházásos lehetőség van, mivel területileg nagyon kicsi azoknak a helyeknek a száma, ahova új épületek kerülhetnének. Például a horgosi ipari zóna előre van látva egy vasúthoz kötődő logisztikai központ részére, a szerb és a magyar állam együttműködésének köszönhetően a teljes 20 hektáros terület már foglalt. A cégeknek meg kell találniuk egymást és azokat a piaci réseket, amelyeken át új piacokon jelenhetnek meg, vagy megerősíthetik pozícióikat a meglévőkön. Községünk területén minden adminisztrációs folyamat magyar nyelven intézhető. A szerb nyelv segítségével innen kiindulva a szerbiai mellett a bosznia-hercegovinai, az észak-macedóniai, a montenegrói és a horvátországi piac is elérhető.

A konferencia résztvevői

A konferencián Kaszás Anikó, a Magyar—Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a szerbiai befektetési tapasztalatokról tartott előadást, Dobó István, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat irodavezetője a szerbiai befektetési környezetet mutatta be, Fejsztámer Kornélia, a Magyarkanizsai Közigazgatási Hivatal Gazdasági és Helyi Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője a határ menti régió infrastrukturális adottságait ismertette, Vass Zoltán, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagja pedig a Horgoson lévő, beruházásokra alkalmas helyszínekről beszélt.