A Prosperitati Alapítvány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság együttműködve a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületével ötödik alkalommal indította el a Vajdasági Mentorprogramot.

A mentorprogram célja, hogy összekapcsolja a vajdasági magyar nagyvállalkozókat kis- és középvállalkozó társaikkal, ezzel is hozzájárulva a vajdasági vállalkozói közösség még sikeresebb együttműködéséhez, a vállalkozók közötti tapasztalat- és tudáscseréhez.

A mentorprogram 5. évadának ünnepélyes megnyitóját Zentán, a Pro Scientia Naturae Alapítvány székházában tartották meg. Az eseményen jelen volt Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a vajdasági képviselőház elnöke, Nagy Zsolt kulcsmentor, Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja, dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere.

A Vajdasági Mentorprogram 2019-ben indult útjára Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületének összefogásának eredményeként. A kezdeményezők fontosnak vélték, hogy a vállalkozók kapcsolódjanak, a gazdaságfejlesztési programban részt vevő nagyvállalkozók át tudják adni a tudásukat és tapasztalataikat a kezdő vállalkozóknak és az érdeklődőknek.

A kezdetekről Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány egykori ügyvezetője számolt be az egybegyűlteknek. Összefoglalóját azzal kezdte, hogy egyéni siker nem létezik, hiszen az is csak csapatban valósulhat meg, és megköszönte a vállalkozók, mentorok és mentoráltak tevékenységét, valamint mindazoknak a munkáját — köztük a Prosperitati Alapítványnak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Kárpát-medencei partnerszervezeteknek —, akik megvalósították, sikertörténetté tették ezt a programot, és hozzájárultak a közösség erejének növeléséhez.

— Azt gondolom, hogy Kárpát-medence-szerte a 200 mentor és a több mint 1000 mentorált olyan szám, amit az Oscar-díjjal is elismert a szakmai közeg. Fontos volt az a pillanat, amikor rájöttünk, a gazdaságfejlesztési programban nemcsak az épületek és a gépek számítanak, hanem legalább annyira fontos és igazolt a tudásba és közösségbe való beruházás is.

Nacsa Lőrinc a Nemzetpolitikai Államtitkárság szempontjából foglalta össze a tapasztalatokat. Véleménye szerint a három kulcsszó a bátorság, az alázat és a titok. A mentoráltaknak szükségük van bátorságra az első lépés megtételéhez, a mentorok részéről pedig nagyon fontos az alázat.

— A harmadik dolog a titok. Feltehetjük a kérdést: mi az üzletvezetés vagy a politikai közösség sikerének a titka? A válasz nagyon egyszerű: a munka. Ez az a nagy titok, ami igazából nem is titok, mert munka kell mindenhez az életben — a vállalkozáshoz, a politikához, a kapcsolatok fenntartásához — mutatott rá a nemzetpolitikai államtitkár. Ezután így folytatta: — Mindig azt mondjuk — a közgazdászok most fogják be a fülüket, mert ilyen nincs a közgazdasági szakkönyvekben —, hogy mi a Kárpát-medencei GDP-t szeretnénk gyarapítani. 1 forint elköltött gazdaságfejlesztési támogatás 2 forint Kárpát-medencei GDP-t ad össze. Lehet, hogy ezt a közgazdaság-tudományi egyetemen nem így tanítják, mi mégis hisszük, hogy a Kárpát-medencei GDP-t nekünk növelni kell, mert ez vezet a nemzetközi boldogulásnak az alapjaihoz, a közösségünk megerősödéséhez, ez segít bennünket eszközként az identitásunk megtartásában és a magyar nemzet felemelkedésében.

Dr. Pásztor Bálint egyebek között hangsúlyozta, a mai világban nem könnyű vállalkozást működtetni, talpon maradni, illetve a piacból valamilyen részesedést szerezni.

— Én azt gondolom, két dolog szükséges ahhoz, hogy a vállalkozók hosszú távon boldogulni tudjanak. Az egyik a vállalkozói szellem, a pozitív attitűd, a pozitív hozzáállás, hogy higgyünk a saját termékünkben, szolgáltatásunkban, a munkatársainkban, önmagunkban, a közösségünkben. Másrészt szükség van a közösségi szellemre. Össze kell kapaszkodni, mert akkor tud egy vállalkozás megmaradni, ha közösséget épít, akkor tud prosperálni, fejlődni, ha nem önmagáért, hanem a közösségért létezik. A Prosperitati szakszavát idehozva: ha integrátori rendszert hoz létre, és integrálja a kisebbeket. Ennek az integrátori hozzáállásnak az egyik legszebb megnyilatkozási formája a mentorprogram, ami az elmúlt négy évadban 35 mentort és 200 mentoráltat adott nekünk, vajdasági magyaroknak. És elindíthatjuk az ötödik évadot 20 mentorral, külön 9 külső szakmentorral és 51 mentorálttal.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra is kitért, hogy készül a második gazdaságfejlesztési program, melynek indokoltságáról is megfogalmazott néhány gondolatot, majd így zárta a felszólalását:

— Az az igazság, hogy a számok minket igazolnak, és a számok azt mutatják, hogy pozitív emberek nélkül, erős vállalkozói közeg nélkül, és közösségépítés nélkül nincs jövő, mi pedig közösen kívánjuk ezt a jövőt építeni Vajdaságban, a szülőföldünkön. Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, akár mentorként ült itt, akár mentoráltként, hogy nyitott a tudásra, a tapasztalatcserére és mindenekelőtt a közösség építésére. Ha ez így folytatódik, akkor biztos vagyok benne, hogy lesz magyar jövő Vajdaságban.

Nagy Zita, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője bejelentette, hamarosan elkezdődik a mentorprogram egy új szakasza, mely az oktatáshoz, pontosabban a középiskolásokhoz kapcsolódik. A Nemzetpolitikai Államtitkárság jóváhagyta ennek a programnak a lebonyolítását is, mely 5 vajdasági iskola magyar tagozatait, több mint 200 diákot ölel fel. A foglalkozásokon a tanulókat csapatmunkába szeretnék bevonni, vállalkozásfejlesztést tanítani nekik a vajdasági vállalkozók együttműködésével.