HORGOS
A Baranyai-villában lakott
A Délvidéken nemcsak zeneszerzőként, zongoraművészként, népdalgyűjtőként ismeretes Bartók, hanem modellként is, mellyel a magyar közösségi kultúra hagyománymegtartó erejével képes a fejlődésre. Erre utalnak vidékünkön a nevét viselő művelődési egyesületek is, melyek különböző szakosztályokban igyekeznek hagyományainkat továbbadni a felnövő nemzedékeknek. Bartók Béla azonban nemcsak szellemiségében és nem is csak az illyési gondolattal (,,Hangzavart?" Azt! Ha nekik az, ami nekünk vigasz!) kötődik a Délvidékhez. Közelségét, itt töltött heteinek emlékét őrzi Horgoson a pusztulóban levő kamarási vasútállomástól jobbra húzódó villák némelyike is.
- Művelődési egyesületünk csaknem négy éve vette fel Bartók Béla nevét a nem éppen jó emlékeket idéző Testvériség-egység elnevezés helyett. Döntésünket befolyásolta, hogy horgosi tartózkodása idején a Kamaráserdő villái egyikében, a Baranyai-villában lakott, a Brauswetter órásvillában pedig alkalma volt lejegyezni a Kedves édesanyám kezdetű dalt. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a zeneszerző és népdalgyűjtő születése 125. évfordulója után október folyamán megrendezzük a művelődési egyesületek Bartók Béla gyűjtéséből szervezett népzenei szemléjét. Ezt a rendezvényt hagyományossá szeretnénk tenni, és kétévente tartanánk meg itt Horgoson - közölte TÚRÚ Károly, a horgosi Bartók Béla Közművelődési Egyesület elnöke. Mint mondta, ebből az alkalomból az idén végre Bartók-emléktábla kerül az órásvilla és a művelődési ház falára is. A kétszázötven tagot több mint tíz szakosztályba tömörítő egyesület vezetősége igyekezik hosszú távra megoldani a falu zökkenőmentes művelődési életét. Gondot fordítanak ugyanis szakemberképzésre. A népitánc-oktatók iskoláztatása mellett részt vállalnak a Békéscsabán kézművességet továbbtanuló horgosi asszonyok tanulási költségeinek fedezéséből is, mert meggyőződésük, hogy csak a csoportvezetők szakszerű, komoly hozzáállásával van értelme az egyesületi munkának. Az egyesület elnöke szerint a problémák azért vannak, hogy megoldást találjanak rájuk. Ebből a szempontból jelent megoldást számukra a Kucora-szállás birtokbavétele is - ahol már tavaly májusban megrendezhették a vajdasági tájházak találkozóját. A szállás nemcsak faluháznak, hanem találkozók, táborozások megrendezésére is kiválóan alkalmas. A télen itt tartott festőtábor után Döbrei Dénes és Varga Henrietta vezetésével nemzetközi színésztábor, valamint népzenei és néptánctábor megszervezését tervezik.
K. N.
KÚLA
Száztíz éve szól a dal
A kúlai Bartók Béla vegyes kórusnak - a Népkör egyik szakcsoportjának - az 1896. december 30-án alakult Iparos Dalárda az elődje. 1954-ben vette fel a Bartók Béla nevet, és 1980-ig folyamatosan dolgozott az akkori ipartestület helyiségeiben, majd különböző problémák miatt megszakította a munkát, s egészen 1996-ig szünetelt a működése.
- A kórus megalakulásának 100. évfordulójára újra sikerült összehoznom a kórust, s azóta a Népkör szakcsoportjaként működünk - mondta REGÉCZ László, a Bartók Béla vegyes kórus elnöke. Sorolja: rendszeres résztvevői a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozójának, a Bárdos Lajos Zenei Napoknak, a Kárpát-medencei Seprődi János Kórusszövetség tagjaként két éve Ópusztaszeren és Balatonkenesén léptek fel, valamint a Vajdasági Kórusok és Zenekarok Találkozója sem múlik el a kúlai Bartók Béla vegyes kórus nélkül.
- Az idén készülünk Adára, a Bárdos Lajos Zenei Napokra, Csókára, a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozójára, aztán a Palicson megtartandó délvidéki Népdalkörök Találkozójára, valamint a Durindóra, melynek Versec ad otthont - mondja az elnök. Hozzáteszi, hogy a huszonhat tagú kórusban ,,nőuralom" van, a férfiak száma ugyanis mindössze hétfőnyi. A fiatalok nem mutatnak érdeklődést a kórus iránt. Egy tagunk kivételével - aki harminc év körüli - valamennyien ötven év felettiek.
- Öt évvel ezelőtt a kórus vezető nélkül maradt, s akkor magyarként is és emberként is fontosnak éreztem, hogy a kórus tovább éljen, és ebben segédkezem önszántamból és díjmentesen - mondta László, aki hangszeres zenész, a helybeli zeneiskola tanára. - A kórus repertoárjának kiválasztásakor arra ügyelek, hogy olyan művet keressek, amelyet a kórustagok szeretnek. Így a repertoár gerincét a népdalátdolgozások adják, az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazunk Bárdos-átdolgozásokat, de már énekeltünk Bach-műveket is, az idén pedig a Bartók-évre való tekintettel Bartók-átdolgozást és -népdalfeldolgozást is a műsorba iktattunk - mondja BERKÓ László, aki immár ötödik éve karnagya a vegyes kórusnak. Fájlalja, hogy fiatalok nincsenek a kórusban, s úgy látszik, hogy egyhamar nem is lesznek. Azt viszont biztatónak tartja, hogy a Népkörben nagyon szépen működik egy gyermekkórus, s ez a teljesen új és fiatal kórus reményeink szerint egy szép napon átveszi majd a stafétabotot, s a mostani kórus örökébe lép.
TÓTH Tibor
CSANTAVÉR
,,Folyamatosan fejlődünk"
A csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület 1968-ban alakult, habár gyökerei 1924-ig nyúlnak vissza - akkor már létezett a faluban egy színjátszó szakkör, mely kocsmákban, különböző rendezvényeken lépett fel. A Bartók Béla nevet valószínűleg azért kapta, mert két kiváló zenepedagógus: Sándor Géza és Gogolyák Antal alapította - tudtam meg NIKOLIÆ Antontól, a művelődési egyesület jelenlegi elnökétől, aki már a második mandátumát tölti be ebben a tisztségben. 1968 óta folyamatosan fejlődik az egyesület, otthona is van, melyben a különböző szakcsoportok rendesen működhetnek. Az épületet a község, a pártfogók és a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával tudták rendbe hozni.
- Mindig a tél okozza a legnagyobb problémát, mert olyankor nehéz minden helyiséget felfűteni, de még akkor is folyik a munka az épület falai között - mondta az elnök.
Jelenleg az egyesületnek tíz szakcsoportja van, és több mint kétszáz tagja. Vannak kiscsoportok, középcsoportok és felnőttcsoportok, vagyis minden korosztály képviselteti magát. Nikoliæ Anton szerint az egyesület egyik büszkesége a Szedlár Rudolf festőművész vezette képzőművészeti csoport, mely négy-öt évvel ezelőtt létesült, és évente több képzőművészeti tábort is szervez. A kézimunkázóknak Nagy Rózsa a vezetője, szép eredményeket érnek el a MIRK-en. Az irodalmi szakcsoport is aktív, Bozsik Péter író is tagja, nemrég volt az Atentátor című kötetének a bemutatója. A néptáncosok - melynek vezetője Barna Barbara - és a vegyes kórus rendszeresen fellép a Gyöngyösbokrétán és a Durindón. A magukat csak parodistának nevező színjátszó csoport is népszerű a faluban, különböző rendezvényeken, falunapon szoktak szerepelni.
A művelődési egyesület szorosan együttműködik a helyi általános iskolával, hiszen a gyerekek java része onnan kerül ki, de más egyesületekkel is szoros kapcsolatot tart fenn. Mivel a Bartóknak nincs zenekara, együttműködik a csantavéri Mendicus Művészeti Központtal, mely szükség esetén kisegíti őket. Az elnök szerint az egyesület egyik legnagyobb gondja az, hogy kevés a fiatal szakember. Sokan hálátlan feladatnak vélik az ilyenfajta önkéntes munkát, hiszen fizetést nem tudnak adni a nevelőknek és a szakcsoportvezetőknek. A pénz nagy úr, az idei Gyöngyösbokrétára és a Durindóra - melyet Versecen rendeznek - való elutazás is kérdéses, hiszen az út 28 ezer dinárba kerül, és legalább kétszer kell megtennie a busznak ezt a távot. Nikoliæ Anton elmondta, hogy úgy próbálják megoldani az utazást, hogy a szomszédos településekkel összefognak, és közösen szervezik meg.
(tv.)
ADA
Csaknem fél évszázada a zenéért
Az adai Bartók Béla Zeneiskola 45 évvel ezelőtt alakult. Ez alatt a csaknem fél évszázad alatt több tucat tehetséges diák került ki a falai közül. Tanárai még a legnehezebb időben is önzetlenül, sokszor mostoha körülmények között, végezték és végzik a munkájukat, tanítják a gyerekeket az egyik legfontosabb dologra, a zene szeretetére.
Az adai zeneiskola az 1958/59-es tanévben nyitotta meg kapuit a zentai zeneiskola önálló tagozataként. A Szécsényi Ferenc tanító vezette iskolába 150 tanuló iratkozott be. Az oktatás kezdetben nagyon rossz körülmények között folyt az adai színház termeiben és egy moholi, használaton kívüli tanteremben. Később az intézmény az adai művelődési egyesületben és a moholi iskolában kapott otthont. Az 1960/61-es tanévre sikerült önállósulnia, ekkor vette fel a Bartók Béla nevet. A frissen megalakult intézmény első igazgatójául Szécsényi Ferenc tanítót és tagozatvezetőt választották. Már az első évben sikert ért el az iskola fúvószenekara a palicsi Pionírjátékokon, az énekkar pedig a Tartományi Zeneiskolák Szemléjén kapott elismerést. 1962-ben, az előző igazgató lemondása után, Cvitkó Ferenc került az iskola élére. Ekkor alakult meg a vegyes kórus, amely sikeresen szerepelt itthon és külföldön egyaránt. 1963 tavaszán a zenede a Beko varroda épületébe költözött. Öt évvel később az intézmény vezetését átvette Jakobovics Andor. Megalapította a vonószenekart, mely a Vajdasági Zeneegyesületek Fesztiválján ezüstérmet szerzett. Ekkor kezdi meg működését a harmonika-zenekar is. A Bartók vonós kamaraegyüttest 1974-ben alapította meg Birkás János. Ez volt az egyetlen olyan vajdasági zenekar, amely részt vehetett az UNESCO 23. konferenciájának tiszteletére rendezett hangversenyen a belgrádi Száva Központban. Birkás János 1989-ben az iskola élére került. Ekkor már több fellépést tudhatott maga mögött az adai és a moholi gyermekkórus, és újból létrehozták az időközben felbomlott harmonika-zenekart. A következő évben a vonószenekart a Zenei Egyesületek 27. Tartományi Szemléjén aranyplakettel jutalmazzák. Egy év múlva ugyanott a Revüzenekar közönségdíjat, a Bartók kamarazenekar pedig, immár kilencedszer, első díjat kapott. 1998-ban Rózsa Ildikó lett az intézmény vezetője. Ekkor már 253 tanulója volt az iskolának, és a gyerekek hétfajta hangszeren játszhattak.
LATÁK Zsuzsanna az adai Bartók Béla Zeneiskola jelenlegi igazgatója:
- Állandóan nő a jelentkezők száma, ebben az évben 227 tanulónk van, ezek közül 85-en a moholi tagozat diákjai. Az iskolában nyolc hangszer közül választhatnak a gyerekek, tanulhatnak zongorázni, hegedülni, harmonikázni, csellózni, fuvolázni, klarinétozni, gitározni és tamburázni. Tanulóink már az idei iskolaévben is több érmet és elismerést szereztek, méltán lehetünk büszkék rájuk. A decemberben Törökkanizsán megtartott Nemzetközi Harmonikaversenyen Lázár Boglárka bébikategóriában első helyezett lett, Skita Anett az első kategóriában, Gyarmat Klaudia a második kategóriában, Borsos Kitti pedig a harmadik kategóriában végzett a második helyen. A kamaraegyüttesünk pedig a legjobbnak bizonyult. Az iskola diákjai jó eredményekkel tértek haza a nagybecskereki és a šabaci zongoraversenyről, a loznicai és a kragujevaci harmonikaversenyről, a zombori tamburaversenyről és a topolyai hegedűversenyről. A valjevói fuvolaversenyen Sterbik Anita az első helyen végzett, Szőke Viktória pedig második lett. Sok tehetséges diákunk van, akikkel érdemes versenyekre járni, de a szűkös anyagi keretből ezt egyre nehezebb megoldani.
Az igazgatónő elmondta azt is, hogy zeneiskola havonta kétszer rendez diákhangversenyt, s igyekeznek minél több vendégművészt elhívni, április 5-én 18 órakor például Szabó Imre zenészcsaládjának hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők a városháza dísztermében. Azért ott, mert az adai zeneiskolások régi vágyát, hogy végre hangversenytermük legyen, sehogyan sem sikerül megvalósítani. Talán nem is elsősorban a pénz, hanem inkább a tenni akarás és a segítő szádék hiányzik.
KRIZSÁN Mónika