Egy hétre ismét beszippantotta látogatóit a délvidéki mozi, hiszen az idén is elhozta a tavalyi év legsikeresebb filmalkotásait Vajdaságba a magyarkanizsai Cinema Filmműhely és Siflis Zoltán filmrendező, a program főszervezője.
Sorrendben tizennegyedik alkalommal került sor A Magyar Film Délvidéki Hete elnevezésű rendezvénysorozatra, melynek keretében a filmek szerelmesei május 15-étől 18-áig tizenkét vajdasági településen ismerkedhettek meg a legfrissebb magyar alkotásokkal. A rendezvény célja, hogy a Magyarország határától délre élőkhöz is közelebb vigye a magyar dokumentum- és játékfilmeket. A szemlén évről évre 8-10 játékfilm és 1-2 dokumentumfilm kerül bemutatásra, s a közönség a kortárs filmkészítők szemüvegén keresztül betekintést nyerhet a legújabb filmtechnikák világába, nyomon követheti a legfrissebb mozitrendeket, vagy éppen meglesheti a szükség és pénztelenség miatt tett rendezői bravúrokat, kreatív megoldásokat.
Az idei filmszemle Szabó Magda Az ajtó című regénye alapján Szabó István által rendezett film bemutatásával vette kezdetét Szabadkán. Az önéletrajzi ihletésű mű, amely a forgatókönyv alapjául szolgált, az írónő és házvezetőnője közötti különös köteléket filmesítette meg, miközben a vásznon nagyon esztétikus és magával ragadó világ tárult a néző elé. Az est folytatásában a Szalai Gyöngyi és Dárday István rendezte Himnusz című dokumentumfilmet láthattuk, mely negyven évet áttekintve, elemző módon közelíti meg Magyarország társadalmi és politikai helyzetét.
Változatos programot kínált a fesztivál második napja, amikor dokumentum-, rövid- és játékfilm is vetítésre került. A szovjet levelezőpajtás című dokumentumfilm Papp Gábor Zsigmond rendezésében egy harmincéves ismeretséget elevenít fel, amikor az alkotó egykori moszkvai levelezőpartnerét keresi fel gyerekkoruk jellemzőit kutatva. Till Attila rövidfilmje, a Csicska, a filmben bemutatott életkörülmények alakította szituációkról szól, hasonló sorsú emberek beszámolói alapján. Harmadik alkotásként egy a szabadkaiak számára kedves gyöngyszemet láthatott a nagyérdemű, hiszen a városban is fel-feltűnő csodás kerámiák mesterének történetét tárja a néző elé A föld szeretője című alkotás. A Zsolnay Vilmos életét megelevenítő játékfilmet Pozsgai Zsolt rendezte.
A harmadik napon Madách Imre klasszikus művének modern feldolgozását tekinthette meg a közönség, az Ember tragédiája című animációs filmet. A csaknem 160 perces mű majd huszonöt évig készült, és noha egyes részleteit korábban már több alkalommal is vetítették, a teljes alkotás most először került bemutatásra. Ezután egy magyar-szlovén-kanadai játékfilm vetítése következett. A halálba táncoltatott lány Hules Endre rendezésében egy komoly történelmi vonulattal zajló emberi megpróbáltatás történetét mutatja be zenés-táncos produkció keretében.
A filmmustrát a Final cut című alkotás zárta. Pálfy György játékfilmje egy igazi szerelmes történetet mesél el a legnagyobb filmesek alkotásaiból merítve ihletet.
Az idén is gazdag és színvonalas programban volt részük tehát a mozikedvelőknek. A kortárs magyar filmalkotások szemléje azonban nemcsak a művek megtekintésére, hanem közönségtalálkozókra is alkalmat teremtett. A filmek előtt és után egy-egy rendezővel, producerrel, operatőrrel való beszélgetésnek is részese lehetett a nagyérdemű. A szakemberek munkaszokásairól, egy-egy forgatás hangulatáról, a filmes kollégák közötti szakmai, illetve emberi kapcsolatokról Basity Gréta, a Szabadkai Rádió munkatársa közreműködésével hallhatott néhány információt az érdeklődő.
Ragályi Elemértől, Az ajtó című film operatőrétől például megtudhatták, hogy egy színésznek is bizalomra van szüksége ahhoz, hogy felfedje és vállalja magát olyannak, amilyen.
Nádorfi Lajos, A föld szeretője című produkció operatőre pedig felhívta a figyelmet arra, amiről a szakmán belül is sokan megfeledkeznek manapság, mégpedig, hogy filmek tekintetében műalkotásról csakis akkor beszélhetünk, ha a tartalom, a forma és a kivitel összhangban van egymással.
A közönségtalálkozókon a néző számára nemcsak a szakmai háttér mélységei, hanem a stábtagok emberi mivolta is kirajzolódott. Történeteiket hallgatva a közönség nem csupán egy-két filmalkotót láthatott, hanem egy egész stábot, szinte egy hatalmas szívként azonos ütemben dolgozni.
Siflis Zoltán, A Magyar Film Délvidéki Hetének főszervezője elmondta, anyagi okai vannak, hogy az idén négy napra zsugorodott a rendezvénysorozat, de mint mondta, már annak is nagyon örülnek, hogy tizennégy év után nem kellett felhagyni ezzel a hagyománnyal. A főszervező kiemelte: a közönség azzal tudja támogatni a filmes megmozdulásokat, ha elmegy szórakozni, és megnézi a felkínált filmeket.