home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az út a fontos, nem a cél
Farkas Zsuzsa
2013.07.10.
LXVIII. évf. 28. szám
Az út a fontos, nem a cél

Történelmi és emberi tanulságok megkapó kaleidoszkópja — Várady Imre: Napló 2. (Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2012)

Várady Imre Naplójának 2. kötetét tartom a kezemben, s olvasom nagy érdeklődéssel, nagyobbal talán, mint az egy évvel korábban megjelent elsőt, amely főként visszaemlékezésekre épült, ezeket a feljegyzéseket pedig már a friss élmények pergőtüzében vetette papírra 1943 januárja és 1957 márciusa között a régi magyar kisebbségi mozgalom vezető embere: 1927-től a Magyar Párt országos elnöke, 1939-ben a belgrádi országgyűlés egyetlen magyar szenátora.
Egy olyan tisztafejű és tisztaszívű értelmiségi — becskereki ügyvéd — írja a naplót, aki a vérzivataros időkben felelősséget vállal nemcsak a maga családja, hanem a népe sorsáért is: vállalja a közéleti szereplést, figyel, széleskörűen informálódik, regisztrál, levonja a következtetéseket, és a mindenkori hatalom szorításában igyekszik menteni a menthetőt. Megtalálni a helyes utat népe, közössége és családja számára egyaránt. Minduntalan újrakezdve a megmaradásért vívott harcot. Felettébb izgalmas élmény arról olvasni, hogy a történelem eseményei hogyan tükröződnek vissza a családja sorsán, valamint Nagybecskerek utcáin, a város többnemzetiségű közösségén, amelyhez Várady Imre is tartozik. A saját szemével látottak, a saját bőrén tapasztaltak, az önmagán átszűrt történelmi események naplószerű rögzítése többet, igazabbat mond bármilyen történelemkönyvnél.
Végeredményben az igazság keresése vonul végig a Naplón. S noha írója maga is tisztában van azzal, hogy az ember valójában arra van kárhoztatva, hogy a teljes igazságot sose ismerje meg, az igazság keresése, a hozzá vezető út megtalálása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy felleljük helyünket a világban. Ügyvédként, „igazságszolgáltató” szakemberként Várady Imre a maga hivatásáról megjegyzi: „A szakma túl szűk ahhoz, hogy az élet beleférjen.” A hatalomváltások utáni új szituációk „elmozdult koordinátarendszerében”, amikor semmi sincs már a helyén, amikor semmilyen tere nem maradt a logikának, az örök emberi értékeknek, kiszolgáltatott emberek sokasága keresi fel a közmegbecsülésnek örvendő bölcs embert, hogy tanácsát kérje, s hogy közbenjárjon ügyében. És Várady Imre minduntalan szót emel az ártatlanok érdekében. S minő meglepő — napjaink ügyvédi gyakorlatát ismerve —, nem ellenszolgáltatás reményében, hanem emberbaráti szeretetből.
Rendkívül tanulságos olvasni a Naplóban arról, hogy a háború előtti időkben milyen szép egyetértésben éltek egymás mellett a becskereki szerbek, magyarok és németek. Amikor nem vetélytársnak, hanem sorstársnak tekintették egymást, ráérezve — a naplóíró is ezt igyekszik hangsúlyozni, ami manapság felettébb megszívlelendő —, hogy így nagyobb az esély a kisebbségek érdekérvényesítésére. Az akkori Becskereken természetes volt a háromnyelvűség, akárcsak a különféle pártokhoz tartozó, különböző nemzetiségű közéleti személyiségek barátkozása. Ezek az emberek el tudták választani a politikai meggyőződésüket a hétköznapi élettől, s nemzetiségükre való tekintet nélkül igyekeztek embernek maradni. Az új politikai rendszerek pimasz magabiztossága közepette, amikor hol az egyik, hol a másik nemzet tagjai kerekedtek felül, amikor a hatalomgyakorlókból egy időre megtűrt kisebbségek lettek, a naplóíró mindvégig a történelem viharában sodródó kisemberek oldalán áll, az ő védelmükben cselekszik. Egy életre szóló elkötelezettség ez számára, s hacsak teheti, felemeli szavát az erőszak ellen. Megkapó példákkal bizonyítja a különféle nemzetiségek tagjai közötti igaz barátságokat: az ő Pesten rekedt fiának például egy hozzájuk beszállásolt partizán viszi el a levelét, egy olyan partizán, akinek az orosz szövetséges hadteste éppen a magyar fővárost támadja. A partizánnak eszébe sem jut ellenségként kezelni a szállásadója fiát.
1944. X. 26-án ez a feljegyzés kerül be a Naplóba: „Az elfogatások, bekísérések megszakítás nélkül tartanak.”  Mint az unoka, a napló megtalálója és közreadója, dr. Várady Tibor ezekről az időkről a Híd 2013. januári számában megjegyzi: „képletek és divatok diktatúrája” következik, a „hevület uralta korszak”, amikor minden egyszerű, és már a tárgyalás napján megszületnek az ítéletek. „Minden a besoroláson múlik.” „Keményen ideológiafüggő korszakokban a hitelesség nem a történet felépíthetőségén és bizonyíthatóságán múlik, hanem azon, hogy mennyire áll közel az uralkodó képlethez.” Azt például, aki német hadseregben szolgált, nemigen lehetett kivonni a „fasiszta ellenség” képletből. Várady Imrének életbevágó kérdésekben kell eljárnia: ki a magyar, ki nem (névelemzés alapján), ki járhat magyar iskolába, ki nem.     
Látja a kis emberi fondorlatokat a történelem ellenében, látja azt is, hogy a háború során a válások gyakran nem a házasságról szóltak, gyakran nem azon múltak, hogy a házasfelek milyen viszonyban voltak egymással, hanem hogy „milyen viszonyban voltak a történelemmel”.
„Az arányvakságban szenvedők nem képesek a képleteken belül választóvonalakat látni” — mutat rá a lényegre Várady Tibor. Az emberek a naplóíró korában (is) képletek falai közé szorultak. Rajtuk igyekezett segíteni a naplóíró nagyapa. 1946 január elsején ezt jegyzi fel: „Éltem és a pályámat, amelyet a sors elém szabott, befutottam. (...) A közélet külvilágával számadásomat befejeztem. A több mint ötvenéves közéleti viaskodás végén lehetne a gyümölcsöző eredmény sokkal kedvezőbb, s a mulasztások sorozata sokkal ritkább. — De a földi életben nincsen teljesség, nincsen tökéletesség.”
A Napló 2., a hálálkodó levelek, az őszinte emberi megnyilvánulások sokasága viszont arról tanúskodik, hogy igenis egy páratlanul szép, kerek, sikeres, emberien megformált élet  volt az övé. Útját követni, a Naplót olvasni érdemes.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..