home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Az ellenségkép fogságában
Káich Katalin
2012.05.23.
LXVII. évf. 21. szám

Ha azt mondom, Umberto Eco, legtöbb olvasónak A rózsa neve című regény jut eszébe, sőt a filmkedvelők számára sem ismeretlen ez a regénycím még akkor sem, ha nem olvasták a művet, viszont látták a mű alapján készült filmet. A Rútság története, A Szépség története is eléggé ismerősen csenghet sokak f...

Ha azt mondom, Umberto Eco, legtöbb olvasónak A rózsa neve című regény jut eszébe, sőt a filmkedvelők számára sem ismeretlen ez a regénycím még akkor sem, ha nem olvasták a művet, viszont látták a mű alapján készült filmet. A Rútság története, A Szépség története is eléggé ismerősen csenghet sokak fülében, hiszen néhány évvel ezelőtt akár tetszetős karácsonyi ajándék lehetett a két impozáns kiadvány. Az új középkornak már a kevésbé ismert művek között lett helye, pedig a minden mindennel összefügg viszonylatában rendkívül izgalmas olvasmánynak ígérkezhet azok számára, akik valóban meg szeretnék érteni a világot, amelyben élnek.
Ilyen könyv az Ellenséget alkotni és más alkalmi írások című kiadvány, amelyet az Európa Könyvkiadó jelentetett meg 2011-ben, s melyben, a Bevezetés szerint, az elmúlt években keletkezett szövegeket gyűjtötte össze a szerző, feltüntetve keletkezésük idejét és indítékát. A kötet címadó írása egy előadás szövege, mely 2008. május 15-én hangzott el a bolognai egyetemen egy klasszikusokról rendezett sorozat keretében.
Ma, amikor majd minden ember úgy érzi, nemcsak a világban, hanem nálunk is, hogy egy ellenségektől hemzsegő világban él, Eco kötetindító elmélkedése a témáról igen tanulságos lehet abból a szempontból is, hogy miként lehetne esetleg kezelni ezt a csöppet sem kellemes helyzetet, hiszen, ha az embernek módja van megismerni az őt körülvevő világ működési körülményeit, az ok és okozat összefüggéseit, talán könnyebben megbirkózhatna a rátelepedő, az életét megnyomorító problémákkal, melyeknek a kiváltója végső soron önmaga.
Ebben az értelemben kulcsfontosságúnak tartom azt a megállapítást, miszerint ''Az ellenség nemcsak arra jó, hogy saját identitásunkat meghatározzuk vele szemben, hanem arra is, hogy olyan akadályt képezzen, amellyel szemben felvonultathatjuk saját értékrendszerünket, és vele szembeszállva felmutathatjuk saját erényünket. Amikor tehát épp nincs kéznél ellenség, magunknak kell teremtenünk egyet.”
Ennek a folyamatnak, sajnos úgy tűnik, soha sincs vége.
Sokszor feltettem a kérdést, inkább csak magamnak, miért van az, hogy a társadalomban tapasztalható pozitív folyamatok nem hosszú életűek, miért van az, hogy róluk nagyon ritkán esik szó, nagyon ritkán hivatkozunk rájuk, és ha egyáltalán szóba kerülnek, megítélésükben az elmarasztalás felhangjai kísértenek.
Eco tanulmánya két jelenséget vizsgál tüzetesen: az ellenség előállításának és démonizálásának a folyamatát. Ciceró Catilina elleni beszédeinek elemzésével indítja az említett vizsgálódást, jelzi a másféleség fenyegető voltát, és kimutatja, miként alakult ki mára a különféle népek közötti érintkezés fejlődésével egy új formája az ellenségképnek. Az idegen ma már nem a rajtunk kívül állókat jelenti, nem a távollevőkre összpontosít, hanem -- és ez a nagyon veszélyes -- belül van, itt van közöttünk. Ezek pl. az Európai Unióba bevándorlók, szűkebb pátriánkban pedig ezek lehetnek akár a cigányok/romák is. De megítélésükben különbség van: mások az őshonosok, és mások a háború következtében idevándoroltak.
Az utóbbi idők történései, de a választások is, igen kedveztek/kedveznek a különféle típusú ellenség megalkotásának. A démonizálás több ezeréves eszköztára állt/áll rendelkezésére mindazoknak, akik csak akképpen tudták/tudják definiálni önnön valójukat, ha ellenségképet állítanak fel. Úgy tűnik, nagyon nagy ezeknek a száma. Amilyen mértékben távolodott az emberiség a kereszténység alapelveinek megszívlelésétől, olyan mértékben sokasodtak meg azok az összebékíthetetlen szituációk, amelyek visszafordíthatatlanul rányomták a szembenállás bélyegét az emberek, a nemzetek, a vallási közösségek stb. közötti viszonyokra.
Hogy hol a kiút ebből az általunk teremtett pokolból, azt minden embernek önmagának kell megfogalmaznia.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..