A Budapestről érkező irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai vezetője először Topolya Község Múzemában várta az érdeklődőket A baba olvas elnevezésű programra, ahol a szülők és a babák együtt nézegethették a könyveket. Köztudomású, hogy már kisbaba korban a szöveg nélküli böngészők vagy a kevés szöveget tartalmazó lapozók is pozitív hatással vannak a gyermek nyelvi fejlődésére. Az eseményen szó volt arról, hogy milyen könyveket szeretnek a legkisebbek, mi köti le a figyelmüket, és mivel lehet becsalogatni őket az olvasás világába. Az irodalomtörténész be is mutatott néhány kiadványt a jelenlevőknek.

Vastag Gazsó Hargita főmuzeológus, múzeumpedagógus elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt indították el Topolya Község Múzeumában a babákkal való foglalkozást a múzeumi térben, múzeumi témákkal.

— Harmath Artemisz keresett meg bennünket a Mesecentrumtól, hogy van neki egy olyan programja, amely babáknak és szüleiknek, nagyszüleiknek mesél arról, hogy a mai kortárs irodalomban melyek azok a könyvek, amelyeket ő mint gyermekirodalommal foglalkozó irodalomtörténész ajánl. Azért szerettük volna, hogy jelen legyenek a babák, mert a foglalkozás közben ők megnézegethetik a könyveket. Az a tapasztalat, hogy ez alatt a néhány év alatt a szülők és a babáik odaszoktak a múzeumba a különféle programoknak köszönhetően. Nagyon fontosak ezek az alkalmak, hiszen a szülőket is odahívják a közgyűjteménybe, ők is megismerkednek az aktuális kiállításainkkal. Fontos azt éreztetni velük, hogy őket is szívesen látjuk, hiszen amikor egy frissen anyává vált nő otthon marad a gyermekkel, akkor szeretne ő is programokat találni magának és a kisbabájának. Mi ezzel szeretnénk csatlakozni ehhez a programsorozathoz — emelte ki a múzeumpedagógus.

Délután 17 órai kezdettel a Juhász Erzsébet Könyvtárban bemutatták az Apa olvas című antológiát, mely 16 kortárs költő és meseíró 28 alkotását gyűjtötte össze. A kiadvány a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jelent meg, és Harmath Artemisz szerkesztette.

Bednárik Prokec Zita, a Juhász Erzsébet Könyvtár igazgatója elmondta, hogy nagyon örülnek ennek a programnak, hiszen ráirányítja a figyelmet az együtt olvasás fontosságára és a generációk összekapcsolására az olvasmányaik által.

— A résztvevők a program során nagyon sok élményt, gyakorlati tanácsot és ajánlott könyvek címét vihették haza magukkal. Az előadás során nemcsak az antológiáról esett szó, hanem arról is, hogy mi a helyzet a mai kortárs gyerekirodalomban, mely témák és szerzők a legkedveltebbek, mitől népszerű és mitől minőségi egy-egy irodalmi alkotás. Az olvasást illetően a sokéves tapasztalatunk, hogy a szülő mutat otthon példát, és a gyermek ehhez idomul, de az ellenkezőjére is láttam már példát, hogy a gyermek elkezd érdeklődni a könyvek iránt, és olvas, a szülő pedig követi őt ebben. Beszélhetünk egymásra hatásról — tudtuk meg a könyvtár igazgatójától.

Az intézmény rendkívüli figyelemmel szervezte meg az eseményt, hiszen felügyeletről gondoskodott a gyermekek számára, így amíg a szülők a könyvtár olvasótermében hallgatták az irodalomtörténész előadását, addig a gyerekek a szomszédos helyiségben játszottak.

Harmath Artemisz az Apa olvas című könyv kapcsán elmondta, hogy Magyarországon is főként az édesanyák vásárolnak könyvet és olvasnak mesét.

— Jó lenne, ha nem maradnának ki ebből az apák, már csak azért sem, mert ez egy olyan kapcsolati élmény, kapcsolódás a gyerekhez, amiből kár kimaradni, mert erre sok mindent lehet építeni. A család életében az olvasás egy köteléket erősítő esemény is. A kutatás pedig amiből kiindultam, az azt mondja, hogy az apák hangján hallott szöveg és az ő kérdéseik által jobban megdolgozott szöveg hatékonyabban rögzül, és fejleszti az egy-két éves gyermek agyát, mivel az édesapák általában olyan kérdést tesznek föl, ami kihívást jelent a gyermeknek. Nemcsak a szöveg egy-egy részletére kérdeznek rá, hanem kitekintenek abból, és a gyerek saját élményeit hívják elő. A szövegek után található kérdések lehetőséget teremtenek arra, hogy egy kicsit benne maradjunk abban a gondolatvilágban, és elmélyüljünk benne, illetve hogy egymást is jobban megismerjük. Igyekeztem olyan szerzőktől válogatni szöveget, akiket nagyon nagyra tartok, mint például Miklya Zsolt, Kiss Ottó, Bertóti Johanna vagy Lanczkor Gábor.

Azt szerettem volna, hogy azok az óvónők vagy szülők, akik ódzkodnak a kortárs magyar irodalomtól, egy olyan válogatást kapjanak, amelyet klasszikusnak érezhetnek. Egyrészt átfogó képet kapnak arról, hogy mi zajlik ma a gyermekirodalomban, másrészt pedig ezek időtálló szövegek, amelyek nemcsak az esztétikai próbát állják ki, hanem valóban a gyerekek körében mértük meg a gyakorlati működésüket — hangsúlyozta a Petőfi Irodalmi Ügynökség szakmai vezetője, aki az antológia mellett még sok egyéb kiadványt mutatott be az érdeklődőknek, akik bele is lapozhattak a könyvekbe, és számukra eddig ismeretlen szerzőkről hallhattak, hogy a jövőben akár gazdagítani tudják velük és műveikkel az otthoni könyvállományt.