Amerika és Európa is úgy látja, hogy a jövőre nézve kívánatos lenne elfojtani a mostani világgazdasági válság kiváltó okait, egyebek között a banki bonuszok nyakló nélküli osztogatását is meg kellene szüntetni. Legalábbis a héten megtartott G20-találkozó egyik fontos napirendi pontja a banki különju...
Magyarországon az elmúlt időszakban sorozatosan derült fény a különféle horribilis végkielégítésekben, juttatásokban, prémiumokban megnyilvánuló osztogatásokra. Miközben az államadósság soha nem látott méreteket öltött, ezáltal az államháztartás csupán ,,szitaként' működött (azaz bármennyit gyűjtöttek be megszorításokból, mind szerteszét hullott), s egyesek közben rendkívül meggazdagodtak bizonyos állami pozíciókban. A Magyar Posta, a Gázművek, a BKV, a MÁV vagy a Regionális Fejlesztési Zrt. mind-mind a rendkívül jól jövedelmező cégek közé tartoznak, természetesen a legfelső vezetőség számára. Az önkormányzatoknál pedig jó példa Hunvald György egykori VII. kerületi polgármester is, aki azóta is növelheti vagyonát, amióta börtönben van. Csaknem hatmillió forintos juttatást kapott az önkormányzattól az előzetes letartóztatás időszakában.
A kormány folyamatosan hangoztatott mondataiból, cselekvési terveiből vagy kommunikációjából viszont az derül ki, hogy a lakosság számára az egyedüli kiút a válságból az, ha szolidárisabban, azaz csendben eltűri a megszorításokat. Mindenkinek ajánlott meghúznia a nadrágszíjat, másról sem szólnak a kormány tisztségviselői az elmúlt másfél évben. Miközben egy pillanatig sem tartóztatták meg magukat felsőbb üzleti körökben.
Banki becslések szerint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak magyar gazdagok külföldön. Csaknem 1-2 ezer emberről van szó, akik a fejenkénti körülbelül egy-egy milliárd forintjukat Lichtensteintől Cipruson át a Holland Antillákig készpénzben, részvényekben, ingatlan- vagy cégvagyonban tartják.
A gazdagok elsősorban a kedvezőbb adózás végett viszik pénzüket külföldre, de akadnak olyanok is, akik a vagyon eredetéről nem tudnának Magyarországon számot adni. A kormány pedig ahelyett, hogy szigorú pénzügyi szabályokat vezetne be, folyton az egyszerűbb, ,,középkori' utat választja, azaz a lakosság sarcolását és a különféle megvonásokat, amelyek minden korosztályt érinthetnek. Az ellenzék például elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben a gyermekétkeztetésen akar spórolni. Felvetődik a kérdés: minek a digitális tábla, ha az étkeztetés kérdése sincs megoldva?
Soltész Miklós, a FideszKDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője szerint: miközben Bajnai Gordon miniszterelnök és a szocialisták a válságból való kilábalást ecsetelik, addig a hozzájuk kötődő ,,munkások talicskával tolják ki a közpénzeket'. Az MSZP-frakció viszont várhatóan módosító indítványt fog benyújtani a jövő évi költségvetéshez annak érdekében, hogy ne változzon a rászorult gyerekek étkeztetésének normatívuma - jelentette be válaszként Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő. A szocialisták, úgy látszik, továbbra is azt gondolják, hogy el lehet játszani azt, hogy ők csupán távolról jött emberek, nem felelősek sem a költségvetésért, sem a megszorításokért, és főként nem az állami cégekben kifizetett tíz- és százmilliókért. Tulajdonképpen úgy tesznek, mintha éppen ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések és más különjuttatások, valamint a többmilliós havi fizetések ellen.
A lakosság bizonyos része azonban továbbra sem lát világosan, több évtizede megtévesztve él egy kizárólag álságos materializmusra épülő világban.
A juttatásokból, végkielégítésekből nekik nem sok jut, annál inkább marad idejük (mint ahogyan egykoron is) egymás megfigyelésére vagy feljelentésére. Az anyagiaskodásnak semmi sem szab gátat, még a család sem szent ez ügyben.
A családtagok a rokonokat, a vevők a kereskedőket, a munkavállalók a főnökeiket igyekeznek bemártani az adóhatóságnál. A rendőrségre is naponta érkeznek lakossági bejelentések. Érdekesség az is, hogy az esetek hatvan-hatvanöt százalékában ,,elfelejtik' a nevüket közölni azok, akik szeretnék felhívni a figyelmet valamilyen disznóságra. Sokat elárul a lakosság mentalistásáról az évi jövedelem egy százaléka felajánlásának százalékaránya is. Hiszen amikor az emberek élhetnének a lehetőséggel, hogy olyan célt támogassanak, amiben hisznek, nem teszik meg.