Az április 3-ai előre hozott parlamenti választás ezúttal is a Szerb Haladó Párt győzelmével zárult. A pártnak ugyan önállóan nem volt meg a parlamenti többsége, tudni lehetett, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséggel és más nemzeti kisebbségekkel kíván koalícióra lépni, így biztos meglesz a kellő támogatása. Emellett szinte az is biztosra vehető volt, hogy a Szerbiai Szocialista Párt ismét része lesz a kormánynak. Mindezek ellenére a parlament csak egy picivel a törvényes határidő lejárta előtt alakult meg.

Fotók: Tanjug

A kormánykoalícióhoz tartozó politikusok arról beszéltek, hogy a kormány gyorsan létrejön. Maga a köztársasági elnök is júliusi, majd augusztusi dátumokat emlegetett. Végül csak most szombaton, augusztus 27-én jelentette be, kit kér fel kormányalakításra. A kormánynak, a törvényes határidőket figyelembe véve, október 30-áig kell megalakulnia.

Sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić több figyelemre méltó dologról is beszélt. Egyrészt azt mondta, több esélyes kormányfőjelölt is szóba került. Ana Brnabić mellett Miloš Vučevićnek, Újvidék évtizedes polgármesterének a neve is felmerült, de beszéltek arról is, hogy Siniša Mali pénzügyminiszter vagy Ivica Dačić, a köztársasági képviselőház korábbi elnöke lehetne az új miniszterelnök.

Hosszas megfontolás után azonban a Szerb Haladó Párt azt javasolta, hogy Ana Brnabić maradjon a kormányfő, és a köztársasági elnök elfogadta ezt. (Csütörtökön még az SZHP elnökeként jelentette be, nem közölheti, kit jelölt a párt kormányfőnek, szombaton köztársasági elnökként már ismertethette a nevet.) Az államfő elmondta, leginkább az szólt a hivatalban lévő miniszterelnök munkájának folytatása mellett, hogy Szerbia (és az egész világ) előtt nagyon nehéz őszi és téli időszak áll, a Koszovóval fenntartott helyzetet, illetve a gazdasági válság kezelését legjobb egy tapasztalt politikusra bízni. Egyúttal azt is bejelentette, hogy a válságkezelés után, 2024-ben úgyis kormányátalakítás esedékes, úgyhogy Ana Brnabić csupán addig vezetheti a kormányt.

A köztársasági elnök arra ugyan nem tért ki, hogyan is képzeli el a kormányátalakítást, de egyáltalán nem zárható ki, hogy nem is a meglévő kormányt alakítják át, hanem ismét előre hozott választást írnak ki. 2024-ben ugyanis önkormányzati és vajdasági tartományi választás is lesz, az SZHP pedig a korábbi évek tapasztalatai alapján a parlamenti választást is szereti összekötni ezekkel a voksolásokkal.

Így Ana Brnabić ugyan valóban történelmet írhat azzal, hogy egymás után három mandátumban vezetheti Szerbiát, de ezek egyike sem teljes, négyéves megbízatási idő. Ana Brnabić először 2017-ben lett miniszterelnök, amikor az akkor hivatalban lévő kormányfőt, Aleksandar Vučićot köztársasági elnökké választották, majd a 2020-beli parlamenti választás után ismét ő lett az ország miniszterelnöke.

Korábban 1994 és 1998, majd 1998 és 2000 között Mirko Marjanović, 2004 és 2007, valamint 2007 és 2008 között Vojislav Koštunica, végül pedig 2014 és 2016, illetve 2016 és 2017 között Aleksandar Vučić volt az, aki két egymást követő mandátumban volt Szerbia kormányfője.