home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Ami az interjúból kimaradt...
2011.10.19.
LXVI. évf. 42. szám

Rövid vallomással kezdem Teleki Júliával megfogalmazott közös kérelmünket. Hosszan töprengett, hogy válaszoljon-e a Hétvégében megjelent interjúban a Nenad Čanakra vonatkozó kérdésemre. Végül is úgy döntött, hogy elmondja az egész történetet. Mellesleg Čanak is többször idézte a különböző...

Rövid vallomással kezdem Teleki Júliával megfogalmazott közös kérelmünket. Hosszan töprengett, hogy válaszoljon-e a Hétvégében megjelent interjúban a Nenad Čanakra vonatkozó kérdésemre. Végül is úgy döntött, hogy elmondja az egész történetet. Mellesleg Čanak is többször idézte a különböző pódiumbeszélgetéseken, amikor az első háborúellenes megmozdulásokra emlékeztek. Itt mondom el: én is az első békemegmozdulásokon találkoztam először Teleki Júliával, magánemberként és újságíróként is. A nagybetűs Sors és a Gondviselés útjai kiszámíthatatlanok, jegyeztük meg az elmúlt két évtizedben számtalanszor.
Mindketten úgy véljük, hogy a Magyar Szóban október 1-jén Helytállás és kiállás címmel megjelent interjúból ezúttal az egyik legidőszerűbb kérdés és válasz maradt ki.
- A békéért kiállva az elsők között emeltük fel a szavunkat a háború ellen. A Vajdasági Békemozgalom tagjaiként támogattuk Nenad Čanak háborúellenes tevékenységét, kiállását Vajdaság autonómiája mellet. Napilapunkban ez rendre nyomon követhető. Mire véli Čanak színeváltozásait?
- Amikor a háború ellen az elsők között tüntettünk 1991 szeptemberében, odajött hozzám egy szerb fiatalember, és rám kiabált, hogy fasiszta vagyok. Čanak ezt meghallotta, és bár nem ismert engem, azt mondta a fiatalembernek, hogy ha ez az asszony fasiszta, akkor ő mint szerb szintén fasiszta. Ez nekem akkor nagyon jólesett. Most viszont fordult a kocka. Ő, aki annak idején kiállt Vajdaságért, most elárulta. Becstelen ez a politika, ha a politikusok változtatják nézeteiket, csak azért, hogy hatalom részesei legyenek.
A vajdasági parlamentben Čanak javaslatára alakult meg a tényfeltáró bizottság is, melynek tagja voltam. Az volt a feladatunk, hogy feltárjuk az 1941-től 1945-ig terjedő időszakban történteket. Akkor is kimondtam, hogy nem lehetünk mi magyarok kollektív bűnösök, és ebben a véleményemben Čanak elnök is osztozott velem. A kollektív bűnösség elvét én mindig tagadtam, és a szerb népet se tartom kollektívan felelősnek a Srebrenicában elkövetett népirtásért. Úgy látszik, a hatalomban való részvétel elfelejteti az igazságot...
Ezért kell meggondolnunk, nekünk magyaroknak, hogy kire is szavazzunk, kinek is lehet hinni. Egy politikusnak következetesnek kell lennie a kitűzött célokért folytatott küzdelemben, nem politizálhat önös érdekből, mert akkor előbb vagy utóbb elbukik. Vajon azok a magyarok, akik a szerb pártokban vannak, mindenben igazat adnak pártjuk vezetőinek? Ha igen, akkor lehet, hogy a saját rokonaikat is kollektív bűnösnek nyilvánítják.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..