Gobby Fehér Gyula művei közt van regény, elbeszélés, dráma, hangjáték, televíziós játék, song, jegyzet. Írói pályája során novelláiban előbb szürreálisan elmosódó kontúrok közé helyezi, majd éles közelségbe hozza, és parabolikusan ábrázolja a világot. Alkotásaiban sajátos eszközökkel ábrázolja Vajdaság tér- és időbeli képét, azon belül is Újvidéket, valamint a Telepet.

Gobby Fehér Gyula a díj névadójának emléke előtt tisztelgett visszaemlékezésében.

— 1958-ban kezdtem bejárni az Újvidéki Rádió szerkesztőségébe, az ifjúsági műsorban dolgoztam. Herceg János ritkán volt jelen a szerkesztőség közös szobájában, a szokásos tereferébe sem kapcsolódott be, mivel kora délután indult vissza a vonata Zomborba, mégis figyelt ránk, fiatalokra. Amikor kezdtek megjelenni a novelláim az újságokban, megállított a folyosón, és elmondta a véleményét róluk. Szinte minden kezdő írót megtisztelt a figyelmével, bátorított bennünket. Legjobban a Kitekintő című könyvét szeretem, amely a szerző nyolcvanadik születésnapjára jelent meg a Forum Kiadó gondozásában. A fülszövegben úgy fogalmaz a szerkesztő: Herceg egy kis nyugat-bácskai faluban, Doroszlón élt, mégis a nagyvilágra nézett falusi kis házának az ablaka, onnan figyelte a világirodalom, a művészet történéseit. Herceg minden félretett pénzét utazásra költötte, bejárta Európa nagyvárosait, múzeumait, képtárait, de legtöbb megfigyelését, gondolatát az otthon elolvasott újságokból, könyvekből merítette.

Fekete J. József a díjazott születési helyére, nevelkedésének körülményeire kérdezett rá. Kiderült, Gobby Fehér Gyula Bácsfeketehegyen született, de a múltban az ősei Kunhegyesről települtek át erre a vidékre. Édesapja vasúti munkás volt, aki ezért feleségével együtt egyik településről a másikra vándorolt, de elhatározták, hogy gyerekeik Bácsfeketehegyen látják majd meg a napvilágot. A háború után Kishegyesre költöztek, így az a tájék az író alkotómunkája és személyes kapcsolatai szempontjából is meghatározó.

Gobby Fehér Gyula első novellája ötvenegy évvel ezelőtt jelent meg az Ifjúság című lapban. Az első szövege kafkai parabolákból állt, és az újvidéki életről szólt, később Szentelekyről is született egy ilyen jellegű írása.

A vendég vendégeként jelen volt Vicsek Károly rendező, újságíró, kritikus. Közösen idézték fel a Herceg Jánoshoz, a televíziós drámajátékokhoz, a filmkészítéshez fűződő élményeiket.

— Képzeljék el, van az embernek egy kamerája, és a szerkesztő azt a feladatot adja, hogy egy színházi drámajátékból készítsünk egy televíziós produkciót. Nyolc-tíz óra alatt néhány színésszel csináltuk meg az első közös munkát. 1974-től, az Újvidéki Televízió megalakulásától professzionális körülmények között dolgoztunk. Jugoszlávia hat stúdiójának mindegyike rendszeresen versenyzett a különféle fesztiválokon, tehát mi is. Örültünk neki, hogy az első alkotásunk díjazott lett. Afféle irodalomterjesztő megfontolásból elsősorban a vajdasági magyar írók műveit, Gion Nándor, Deák Ferenc, Herceg János regényeit vittük filmre — mondta Vicsek.

Szó esett még A zöld hajú lány című, Lengyel Gábor által megzenésített első magyar rockopera születésének körülményeiről is.

A díjátadóhoz kapcsolódott Milan Stojkov zombori tervezőnek, építészmérnöknek, festőnek az építészet és a portréfestés sajátos ötvözetét bemutató, a múlt megőrzését célzó tárlata a Magyar Polgári Kaszinó előcsarnokában.