Pénteken nyílt napot tartottak az intézményben, és prezentációkkal mutatták be a középiskolásoknak a gimnázium történetét, így megtudhatták, hogy az iskola 1872-ben alakult Magyar Királyi Állami Főgymnázium néven, a mai nevét pedig Zombor költőjéről, Veljko Petrovićról kapta, aki magyar nyelven is alkotott. A diákok megismerkedhettek a tanári kar egy részével, majd miután körbevezették őket, egy közös pizzázással ünnepelték meg a találkozást. A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Varjú Potrebić Tatjana fogadta az érdeklődőket, és elmondta, hogy miért érdemes a zombori gimnáziumot választani a továbbtanulás kapcsán.

A gimnázium bejárata (fotó: S. Stepanović)

Szenn Andor segédigazgató lapunknak kifejtette, hogy a gimnázium immár több mint tíz éve a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű oktatási intézménye.

— Büszkék vagyunk a Magyar Nemzeti Tanács támogatására, melyre nagy szükségünk is van. 2017 óta javuló tendencia mutatkozik, az ősztől ugyanis talán ismét eljutunk oda, hogy mind a négy tagozaton lesz magyar osztályunk. Ez hatalmas előrelépés ahhoz képest, hogy volt olyan évünk, amikor nem nyílt magyar tagozat. Mikroosztályokban gondolkodunk, mivel jelenleg négy-öt magyar diák van egy osztályban, vagyis a tanulóinkra több figyelem és idő jut, ezért olyan magas szintű tudást sajátítanak el nálunk, hogy kiemelkedő eredményeket érnek el a különféle versenyeken, valamint a többségük továbbtanul a gimnázium elvégzése után. A legtöbb tantárgyat magyarul hallgatják a tanulóink, a választható tantárgyakat viszont szerbül, és azért találtuk ki ezt így, hogy a magyar ajkú diákok barátkozzanak a szerb ajkúakkal, valamint hogy gyakorolják a szerb nyelvet. Ezt a két-három tantárgyat általában magyar ajkú tanár adja elő szerbül, viszont a diákoknak lehetőségük van a prezentációkat, a házi dolgozatokat és az egyéb otthoni feladatokat magyar nyelven elkészíteni — hangsúlyozta a segédigazgató.

Szenn Andor (a szerző felvétele)

Az utóbbi években a zombori tanulók mellett főleg Bezdánból érkeznek új diákok az intézménybe, de olyan fiatal is van, aki Óbecséről költözött a családjával a városba, és így vált a Veljko Petrović Gimnázium tanulójává. Mivel az intézmény tagja az Erasmus-programnak, jelenleg egy budapesti cserediák is itt tanul.

— Tény és való, hogy fogyóban van a nyugat-bácskai magyarság, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy legyenek magyar ajkú gimnazistáink. Szeretnénk, ha a környező településekről, Bácskertesről, Nemesmiliticsről, Gombosról, Telecskáról, Bácsgyulafalváról és természetesen Bezdánból is érkeznének hozzánk a jövőben is fiatalok, akik nálunk szeretnék megszerezni az egyetemi előtudásukat. Hálásak vagyunk a tanügy-minisztériumnak és a tartományi oktatási titkárságnak az eddigi toleranciájáért és segítségéért. A Dunatáj Egyesülés civil ernyőszervezettel karöltve létrehoztunk egy ösztöndíjprogramot, mely négy éve működik. Ahogyan a szervezet elnöke, Péter István szokta emlegetni, ez egy leheletnyi segítség, de mégis fontos, és a diákok örömmel fogadják. Azért hoztuk létre ezt az ösztöndíjat, hogy ilyen formában is támogassuk a tanulóinkat, és megháláljuk, hogy az itthon tanulást választották. Általában öregdiákokat keresünk fel, akik valaha a gimnáziumban tanultak, és őket kérjük fel arra, hogy egy 80—100 eurós egyszeri támogatással járuljanak hozzá a tanulóink ösztöndíjaztatásához. Bárkit kerestünk meg eddig, mindenki nyitott volt a kezdeményezésre, ráadásul mi, tanárok is részt veszünk a programban, tehát ilyen módon is támogatjuk a diákjainkat — tudtuk meg Szenn Andortól.

A gimnáziumnak olyan kiemelkedő diákjai is voltak, mint például Szenteleky Kornél, Papp Dániel, Herceg János — vagy a jelenkort nézve mgr. Hajnal Jenő, megboldogult dr. Káich Katalin vagy Antalovics Péter költő, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, aki a pozitív emlékeit is megosztotta az olvasóinkkal.

— Zombori gimisnek lenni egy életet meghatározó négyéves élmény volt számomra. Egyfelől maga a város teremti ezt meg a hangulatával, történelmi és kulturális örökségével, jellegzetes helyszíneivel és nem utolsósorban szépségével. Másrészt a gimnázium négy éve alatt olyan tudást sajátíthattam el a kiváló tanároknak köszönhetően, amely további tanulmányaimat is erőteljesen megalapozta, és az általános műveltséghez, a számtalan területen való jártassághoz is sokat adott hozzá. Harmadrészt olyan közösség része lehettem, amelyre mindig szívesen emlékezem vissza, és az itt kialakított baráti kapcsolatok egy életen át elkísérnek, akkor is, ha sokfelé szóródtunk szét a világban, a gimi összeköt bennünket.

Antalovics Péter (fotó: Brenner János)

Csernai Panna, a Szabadkai Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője és a Pannon Televízió riportere két évig volt a zombori gimnázium diákja, és csak szép emlékei vannak az ott töltött időszakról.

— Nehezen tudtam eldönteni az általános iskola végén, hogy mely középiskolát válasszam, de abban biztos voltam, hogy közel szeretnék maradni a lakóhelyemhez, vagyis Bácskerteshez. Talán ez volt a legfőbb oka annak, hogy a zombori gimnáziumra esett a választásom, de a bátyám is hatással volt rám, aki szintén ebben az intézményben tanult. 2016-ban összesen hárman kezdtük el a tanulmányainkat, rajtam kívül még egy bácskertesi lány és egy nemesmiliticsi fiú járt az osztályunkba. Nagyon színvonalas oktatásban részesültünk a kiemelkedő tanároknak köszönhetően, hatalmas tudást kaptunk tőlük. Úgy éreztem magam, mintha magántanuló volnék, és rengeteg pozitívummal gazdagodtam ott. Voltak óráink, melyekre más osztályokkal közösen jártunk. Nagyon nehéz időszak következett az életemben, amikor az osztálytársnőm közölte, hogy átiratkozik máshová, és már nem láttam értelmét annak, hogy ketten alkossunk egy osztályt, ezért én is átjelentkeztem Szabadkára. Fájó szívvel hagytam ott a zombori gimnáziumot, szerettem oda járni. Nagy pozitívum volt az is, hogy az iskola Zombor központjában van, így a várost is jobban megismerhettük. Sok interaktív óránk volt, ellátogattunk múzeumokba, a színházba. Az intézmény egy nagyon jó alapot adott a későbbiekre nézve, mert rendkívül felkészült tanárai vannak.

Csernai Panna (fotó: Molnár Edvárd)

Szenn Andort is megkérdeztük, hogy szerinte mit ad a diákoknak az, ha Zomborban tanulnak négy éven át.

— Zombor mindig is egy magyar lelkületű város volt, aminek hajtóereje a polgári magatartás és az egyetemes magyarság volt. A mai napig megőrizte ezt a fajta társadalmi ritmusát, és erre szeretnénk ráirányítani a gyerekek figyelmét is. A mindennapi, magyar életnek múltja volt Zomborban, van jelene, illetve egy kicsit rá kell segíteni annak érdekében, hogy jövője is legyen.

A segédigazgató azt is elmondta, hogy aki távolabbi településről érdeklődik az intézmény iránt, és szeretné megtapasztalni, milyen zombori gimnazistának lenni, annak lehetősége van a zombori középiskolások számára létrehozott diákotthonban szálláshoz jutni, ahol kedves és segítőkész nevelők, korszerű szobák várják a diákokat.