home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
„A vár ereje nem a falakban van...”
(f. zs.)
2013.05.29.
LXVIII. évf. 22. szám
„A vár ereje nem a falakban van...”

Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán bemutatkozott a Magyar Örökség díjas, 25 éves Hitel folyóirat szerkesztősége

Az egységes nemzetért száll síkra kezdettől fogva a Csoóri Sándor és Illyés Gyula bábáskodásával megszületett Hitel c. irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat, mint ahogyan a főkonzulátus credója is a nemzetben való gondolkodás. A kettős állampolgárság ugyancsak ezt a célt szolgálja. Eddig 35 ezer ember tette le az állampolgársági esküt Szabadkán, hangsúlyozta Korsós Tamás főkonzul, köszöntve a vendégeket, név szerint a következőket: Papp Endre felelős szerkesztőt, Falusi Márton és Nagy Gábor szerkesztőket, dr. Juhász György hungarológust, Döbrentei Kornél költőt, a folyóirat egykori szerkesztőjét, Domonkos László és W. Nemessuri Zoltán írókat, valamint Kemény Andrást, az Unicus Műhely Kiadó igazgatóját, nem különben Bata Jánost, az Aracs folyóirat főszerkesztőjét és a Gubás házaspárt, a lap elindítóit, hűséges istápolóit, akik mindvégig a Hitel, illetve a Csoóri Sándor által megfogalmazott hitvallás szellemében ténykedtek s ténykednek ma is a nemzet ügyének előmozdításáért. „Hiteles emberekre, értelmiségiekre van szükség, akik hiteles alternatívákat tárnak föl. Újra vissza kell szerezni a szónak a hitelét, az irodalomét és a valóságát is... ” — fogalmazta meg céljaikat 1982-ben Csoóri Sándor, majd hat évnek kellett eltelnie, hogy a folyóirat megszülethessen.

— Az Aracs, melynek a tavalyi látogatását viszonozza most a budapesti testvérfolyóirat, feleannyi idős, mint a Hitel, de mindkettő köré értelmiségi táborok, vitakörök, alkotók és olvasók gyülekeztek, s azt kívánom mindkét szerkesztőségnek, hogy minél sikeresebben vegyenek részt közös sorsunk alakításában, éljenek nemcsak politikai jogaikkal, hanem a gondolkodás jogával, autonómiájával is. — Ezekkel a szavakkal adta át a szót a főkonzul úr Bata Jánosnak, az Aracs főszerkesztőjének, aki megköszönve az illusztris vendégek látogatását, nem állta meg, hogy hangot ne adjon nemtetszésének is az MNT kulturális stratégiájában megfogalmazott minősítés kapcsán, amely az Aracsot „inkább dilettáns, semmint társadalmi folyóirat”-nak nevezi, jóllehet irodalmi és közéletünk kiemelkedő személyiségei, köztük a Hitel csaknem valamennyi szerkesztője, több munkatársa is rendszeresen jelentet meg írást benne.

Papp Endre felelős szerkesztő emlékeztetett arra, hogy a lap főszerkesztője még mindig Csoóri Sándor, s hogy az ő, illetve a magyar értelmiség fejében született meg az ötlet, hogy egy független, pártirányítástól mentes, irodalmi autonómiát képviselő lapot hívjanak életre, amelyet maguk az írók szerkesztenek, s hogy olyan kérdéseket is felvessenek, amelyeket a 20. század elhallgatott. A Hitel célja nemzeti közösséget teremteni az irodalom és a nemzeti kultúra segítségével.

„A nemzet anakronizmus. A közösségi kötődések károsak, a nacionalizmus sovinizmust szül” — mondják a globalisták — folytatta fejtegetését a felelős szerkesztő. — A nemzethez való ragaszkodás viszont nem más, mint az életnek a történetiségében való megértése. Az ember belenő egy kultúrába, mindenki egy hagyományfolyamatnak a részese. Igenis veszélyeztetve van az ember szabad kultúraválasztása. A globalizált világ egyneműsít. Sérül az ember azonossághoz való joga.

Döbrentei Kornél, aki 16 évig volt a Hitel szerkesztője, elmondta: volt idő, amikor 60 ezres példányszámban jelent meg a lap, s pult alól árusították. Nagyszerű emberekkel dolgozott együtt, Csoóri Sándor, Alexa Károly, Sütő András, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, az MDF-es írótársadalom majd mindegyike a munkatársa volt, aztán nemzedékváltás következett, meg kellett újulnia a lapnak, de bizonyos erők tudatos rombolása is belejátszott a változásba. Csoóri Sándort meghurcolták, de talpra állt, s erőt adó forrás napjainkban is a Hitel.

Nagy Gábor szerkesztő arról beszélt, hogy a roppant nagy hagyományú közéleti költészet Magyarországon jó időre megszűnt, politikai verset írni teljes anakronizmusnak számított. Ezt a „mantrá”-t majdnem húsz évig kellett hallgatni. Az irodalom szabadsága viszont éppen abban van, hogy nincs olyan téma, amely tabu volna, mondta. Fölkent irodalomtudósok hunynak viszont szemet az ilyen írók fölött.

Minden, ami esztétikai minőség, az valamilyen módon állást foglal a közösség ügyében is — véli Falusi Márton szerkesztő, költő, esszéista. Téves az olyanfajta problémafelvetés, mondta, hogy az irodalomnak nyelvi vagy morális kérdésekkel kell-e foglalkoznia. Nem lehet ugyanis elválasztani a kettőt. A nemzet nem meghaladott fogalom, s demokrácia, jogállamiság is csak nemzeti keretek között határozható meg.

W. Nemssuri Zoltán a történelmi regény aktualitásáról beszélt, kiemelve, hogy a mai magyar valóságunknak nem ki, hanem be kell vonulnia az irodalomba. A holnapnak a ma a múltja, amit mi jelenként élünk meg. A történelmi regény mutassa föl a valóságot, arra épüljön, s kiemelte, hogy 800 oldalas történelmi regényének írása közben nagyon sok hasonlóságot fedezett föl a valamikori és a mai Magyarország között.

Dr. Juhász György hungarológus, Délvidék-szakértő, aki rendszeresen ír az Aracsba és a Hitelbe is, kulturális sorsközösségünkről szólt. Budapesten az Aracs megjelenése ünnepnek számít a Hitel szerkesztőségében, mondta. Kiemelte: mindkét folyóirat sokat köszönhet Hornyik Miklósnak.

Domonkos László úgy véli, a magyar irodalmat nem válthatja föl a magyar nyelvű irodalom. Az olyan irodalom, amelynek a képviselői dilettánsnak nevezték az Aracsot.

Kemény András, az Unicus Műhely Kiadó igazgatója, aki a Hitel könyveit önti formába, elmondta, hogy Püski Sándor útmutatása alapján dolgozik, az együttgondolkodás, együttműködés eszméjét tartva nagyon fontosnak. A tölgyfa rengeteg termést szór szét, jegyezte meg, de erdő kell hozzá, hogy tovább tudjon növekedni.

A házigazda Korsós Tamás főkonzul úr zárszóként megjegyezte, hogy nagy hiba volna az MNT roppant nagy gonddal készült művelődési stratégiáját csupán az elhangzott egy kitétel alapján megítélni, mindennek ezernyi árnyalata van, s mindenkinek joga van a másként gondolkodáshoz, de igenis nemzetben kell gondolkodni, büszkék lehetünk magyarságunkra, majd Gárdonyit idézte: „A vár ereje nem a falakban, hanem a védők lelkében van.”

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..