Arisztotelész szerint a példaképek révén a kognitív és az érzelmi képességekre, valamint a viselkedésre is hatással lehetünk az oktatásban. Ezt a gondolatot vizsgálták meg Fekete István közismert regénye segítségével. A zentai kis zsinagógában szerdán, majd a zombori Magyar Polgári Kaszinóban csütörtökön megtartott esemény vendégei dr. Nemes László filozófus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatója és dr. Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója voltak, a moderátor szerepét pedig mindkét helyszínen Fekete Áron, a Tanuláskutató Intézet projektmenedzsere töltötte be.

Matula bácsi a Tüskevárban nem pusztán öreg halász és vadász, hanem Tutajos és Bütyök számára igazi mester és nevelő. Türelemmel és következetességgel tanította meg őket a természet tiszteletére, a felelősségre és a kitartásra. Az olvasók számára a gyermekkori kalandokat idézi, alakja pedig generációkon át az egyszerűség, a tisztesség és a tudás szimbólumává vált. A Tüskevár ezért nem egyszerű kalandregény, hanem értékeket közvetítő mű, mely ma is érvényes útmutatást ad.

Dr. Setényi János, dr. Nemes László és Fekete Áron

A gyökereket locsolni kell, különben elfonnyadnak

Dr. Setényi János szerint a regény a taoizmus alapgondolatát tükrözi, az ember és a természet közötti harmóniát, valamint az alázat fontosságát. Matula bácsi társadalmi helyzetétől függetlenül kulcsszerepet tölt be a fiatalok nevelésében, példát mutatva egyszerűségből és kitartásból. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a mai világban a gyerekeket gyakran túlféltik, így nem szembesülnek a nehézségekkel, melyek megerősítenék őket. Mint mondta, az oktatás feladata, hogy gyökereket és szárnyakat adjon: megtartson a közösségben, egyszersmind felkészítsen a felnőtté válás kihívásaira.

Setényi az előadása után hangsúlyozta, hogy a XXI. században újra felfedezzük azt a szemléletet, amely szerint nem leigázni vagy kizsákmányolni kell a természetet, hanem harmóniában élni vele. Ez a józan egyensúly a lényeg, hiszen túl kell lépni a XX. század iparosító szemléletén, de kerülni kell a szélsőséges természetrajongást is, mely csak az ember bűnét látja. A természet részei vagyunk, együttműködünk vele — erre tanít Matula is.

A szakember kiemelte, hogy a Mathias Corvinus Collegium ösztöndíjai révén a fiatalok bejárhatják a világot, de végső soron azt várják tőlük, hogy közösségük felvirágoztatására térjenek haza — ahogyan János vitéz is visszatért Iluskához. A külföldi kaland hasznos, de a cél a szülőföld szolgálata kell hogy legyen. Hangsúlyozta a generációk közötti tudásátadás fontosságát is, hiszen ahol megszakad a közös szál, ott szétesik a közösség, bár a gyöngyszemek külön-külön értékesek, de csak együtt, füzérként alkotnak nemzetet — fogalmazott.

Setényi szerint ma egyfajta gyermekvédelmi túlzás tapasztalható, mely inkább árt, mint használ. A gyerekeknek meg kell tanulniuk sztoikus nyugalommal szembenézni a kihívásokkal, mert ha mindentől megóvjuk őket, sosem válnak felnőtté. Hozzátette: a kevés gyermekre túl sok figyelem jut, míg a nagyobb családokban természetes módon oszlik meg a nevelés. Goethe gondolatát idézve arról is beszélt, hogy a gyerekeknek gyökereket és szárnyakat kell adni. Az ismeretszerzés adja a szárnyakat, de gyökerek nélkül az ember sodródó falevélként válik kiszolgáltatottá. Ezt személyes példával is érzékeltette: osztálytársainak jelentős része ma már Kanadából vagy Németországból tér haza az osztálytalálkozóra. — Miért kerülnek Kanadába, miért mennek Németországba? Az nem az ő igazi helyük. Ilyesmi csak akkor történik, ha elszáradnak a gyökerek — mondta, hozzátéve, hogy a gyökerek ápolása a szülők, nagyszülők, az iskola, az egyház és a civil szervezetek közös felelőssége.

Ha nincsenek történetek a családban, ha nincs múlt és emlékezet, ha nem becsüljük meg azt, amink van, akkor nem fejlődhet ki erős gyökérzet — hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság tapasztalata is azt mutatja, hogy akinek egyszer kitépték a gyökerét, az Budapestet átugorva már nem áll meg, sodródik tovább Berlinig vagy Koppenhágáig. Ezért újra kell növeszteni a gyökereket, türelemmel és apránként. Nem vagyunk már sokan bizonyos helyeken, de a kicsi is szép, és abból idővel lehet több — zárta gondolatait Setényi.

A példaképek ereje

Dr. Nemes László filozófus szerint a példaképek meghatározó szerepet töltenek be életünkben. Példakép az, akit egészében követünk, és akinek életéből erkölcsi mintát merítünk. Nem pusztán elvont szabályokat vagy tantételeket sajátítunk el, hanem ráhangolódunk egy ember személyiségére, és tőle tanuljuk meg, hogyan éljük az életünket, milyen elvek szerint alakítsuk mindennapjainkat.

A filozófus zombori nyilatkozatában kitért a gyerekek túlféltésére is, mely szerinte egyre jellemzőbb az iskolákban és a családokban. Bár a fokozott védelem érthető, a túlzásba vitt óvás miatt a fiatalok elveszítik kapcsolatukat a valósággal, és nem készülnek fel kellően a jövő kihívásaira. Hiányozhat belőlük a kritikai gondolkodás, a más vélemények elfogadásának képessége, így nehezebben tudnak majd reagálni az élet kihívásaira, hiszen nem vértezik fel őket azokkal a képességekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a felnőtt életben. A túlzott védelem végső soron oda vezethet, hogy a fiatalok nehezen tudnak majd megfelelően reagálni az élet kihívásaira.

Hangsúlyozta, hogy a Tüskevár című regény azért is értékes, mert életszeretetet sugároz, mely inspiráló erővel hat a fiatalokra. Mint mondta, valahányszor újra kézbe veszi, felvidul, mert ez a könyv egyszerűen jókedvre derít, és erőt ad. A regény ma is könnyen olvasható és élvezetes minden korosztály számára, s a benne rejlő lehetőséget, nevelő potenciált érdemes kihasználni.

A Tüskevár emellett különleges hidat teremt a generációk között. A szülők és nagyszülők olvasták, a mai gyerekek szintén szívesen forgatják, és remélhető, hogy a következő nemzedékek is felfedezik majd maguknak. Így válhat közös hivatkozási ponttá, melyet mindenki ért, és amelyből közösségi élményt, erkölcsi tartást és inspirációt lehet meríteni. Mindenki tudja, ki volt Matula, ismerjük a berek varázsát, és ezek mind olyan tapasztalatok, amelyek erőt adhatnak, és amelyekből ma is tanulhatunk — tette hozzá a filozófus.