Magyarország északi szomszédján kívül Ukrajna is egyre inkább magára vonja a figyelmet kisebbségellenes megnyilvánulásaival. Nemrégen ugyanis ott is elfogadtak egy törvényt, mellyel tulajdonképpen a szlovák mintát követik a nyelvhasználat kapcsán. A meghozott kormányrendelet értelmében októbertől csakis az ukrán államnyelvet lehet alkalmazni az ország általános iskoláiban. Habár a kormányrendelet ugyanakkor megengedi, hogy azokban az intézményekben, ahol az oktatás az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvén történik, a kisebbségek nyelvét is alkalmazhatják az oktatás során.
Ez mégis azt jelenti, hogy októbertől a kárpátaljai magyar iskolákban kizárólag ukránul lehet majd beszélni, s csak igény esetén lehet az ukránnal párhuzamosan alkalmazni a magyar nyelvet az osztálytermekben, a folyosókon vagy a tanári szobában.
Amellett, hogy az effajta intézkedések többnyire bizonyos szempontok alapján kirekesztők és mindenképpen megnehezítik, ellehetetlenítik az ott élő kisebbségek mindennapjait, általában még alkotmánysértők is. Ráadásul természetszerűleg pontosan azon állam alkotmányát sértik, amely meghozza ezen döntéseket, törvényeket.
Ukrajnában például a nyelvek használatát az alkotmány garantálja, és törvényben szabályozzák.
A meghozott törvény ezáltal túllépi hatáskörét, önkényesen, az alkotmány figyelembevétele nélkül hozott intézkedést, alkotott kötelező érvényű jogszabályt, ami egy jogállamban megengedhetetlen.
Az újonnan kialakult ukrán magatartásmód és a szlovák minta követése talán nem is véletlen, mivel igaz, hogy az Európai Unió figyelmét ez a terület, pontosabban Kárpátalja a kisebbségpolitika szempontjából elkerüli. Mégis évek óta egyre erősödik a többségi nemzet képviselte nacionalizmus, amely megjelenik az iskolákban vagy éppen a médiában.

Legutóbb az derült ki, hogy Ukrajnában nincsenek magyar iskolák

Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium Innovációs Technológiai és Oktatástartalmi Intézetének igazgatója cáfolja, hogy a jövő tanévben nem jelentetik meg a magyar iskolások részére a 10. osztályos tankönyveket.
A fő probléma vagy kérdés, amely aggodalomra ad okot a Kárpáti Igaz Szó újságírójának felvetését követően alakult ki, miszerint Ukrajna történelme és a jogismeret a 9. osztályban, illetve a 10. osztályos honvédelem tantárgyakból már az idei tanévben is ukrán nyelvű tankönyveket kaptak a magyar iskolák. A megkérdezett igazgató erre a következő választ adta:
''Ha nem tudná, hölgyem, Ukrajnában élünk. Egész Európa és a világ kinevetne minket, ha az ukrán alkotmányt, az ukrán jogszabályokat és történelmünket egy idegen ország nyelvén oktatnánk. A hazavédelem pedig evidens: itt hadi dolgokról van szó, amit csak államnyelven sajátíthat el az ukrán állampolgár. Jó lenne tudatosítani mindenkiben: van egy állampolitikai program, amit be kell tartani. Aki Ukrajnában él, az ukrán. És magyar iskolák sincsenek, ezt is jó lenne tudomásul venni. Ugye, egyetért velem?" - zárta le a vitát az igazgató.

A magyar külügy mindent rendben talált, de most már mégis aggódik.

Balázs Péter külügyminiszter nem régen még azt jelentette ki, hogy jók és rendezettek a magyar-ukrán kapcsolatok.
Az elmúlt hetekben mégis bekérette a magyar külügyminisztérium Dmitrij Tkacsot, Ukrajna nagykövetét, miután tudomására jutott: nem rendelték meg fordításban a kárpátaljai magyar iskolák számára a 2010-2011-es tanévre előirányzott tankönyveket, így jövőre magyar könyvek nélkül marad a tanintézetek 10. osztálya.
A kifogásolt intézkedések ellentétesek az Ukrajna által kétoldalúan és nemzetközi szinten vállalt kötelezettségekkel, valamint az Európában széles konszenzussal elfogadott alapvető kisebbségvédelmi elvekkel. Olyan folyamatokat indítanak el, amelyek veszélyeztetik a kárpátaljai magyar közösség identitásának megőrzését - hívta fel a figyelmet a közleményben Balogh Dénes, a tárca helyettes szóvivője.