Hol tart a magyar gazdaság közvetlenül a választás előtt 2026-ban? Erről közölt részletes elemzést a Hét Nap kérésére az Oeconomus három kutatója, Pásztor Szabolcs kutatási igazgató, Erdélyi Dóra szenior elemző és Horváth Sebestyén elemző.

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan írható le 2026 márciusában a magyar gazdaság állapota — stagnálásról, lassú kilábalásról vagy fejlődésről beszélhetünk-e. És bár 2026 első negyedévéről még nincs hivatalos KSH-adat, az alacsony — mintegy tízéves mélyponton lévő — infláció, a 11 százalékos minimálbér-emelés és a javuló konjunktúraérzet alapján szavaik szerint fennmaradhat a stabil, de mérsékelt gazdasági bővülés. A lakossági bizalom erősödését mutatja, hogy a GKI indexe kétéves, a Századvég mutatói pedig négyéves csúcsra értek, miközben az üzleti bizalom továbbra is stagnál. A tavalyi teljesítményt elsősorban a mezőgazdaság és az ipar húzta vissza, ami a külső piacok gyengélkedésével és az egyes piacokról való kiszorulással magyarázható. Ezzel szemben a belföldi fogyasztásra épülő ágazatok — például az építőipar, a kiskereskedelem és a turizmus — 2-3 százalékos növekedést értek el, így részben ellensúlyozták az export visszaesését. Összességében tehát a visszafogott növekedés oka nem a belső kereslet gyengesége, hanem a külső piacok stagnálása, miközben a fogyasztást továbbra is erősíti a reálbérek emelkedése és a családtámogatási intézkedések bővülése.

Horváth Sebestyén

A magyar kormány részéről gyakran hallani, hogy a hétköznapi élet szempontjából fontosabb a családok védelme, mint önmagában a GDP-szám. Ezzel kapcsolatban az Oeconomus szakértői úgy fogalmaztak, tény, hogy az orosz energiahordozókról való leválás, a háborúk és egyéb geopolitikai konfliktusok miatti bizonytalanság, a magas kamatkörnyezet és a felvevőpiacokról való kiszorulás miatt az egész kontinens a vártnál — és a gazdasági riválisoknál jóval — alacsonyabb gazdasági bővülést tudott elérni az elmúlt években. Ám míg az EU számos országában ehhez megszorításokkal és a gazdasági racionalitást nélkülöző, ideológiavezérelt szakpolitikák megvalósításával alkalmazkodtak, addig Magyarországon tovább szélesítették a sokrétű családtámogatási rendszert. A minimálbér idei, 11 százalékos emelése kapcsán gyakran merül fel a kritika, hogy a jelenlegi GDP-bővülési ütemmel nem fenntartható. A valóság ezzel szemben az, hogy a törvényileg kötelező legalacsonyabb fizetések mértékét nem a kormányzat, hanem a munkavállalók és munkaadók érdekvédelmi szervezetei határozzák meg egy egyeztetési folyamat után, a kormányzat csak formalizálja az így született megállapodást.

A magyarországi családokat nagymértékben segítették a kormány 2026-beli intézkedései, például a családi adókedvezmény emelése, a csed és gyed adómentessége vagy a kétgyermekes anyák szja-kedvezményének kiterjesztése. A 2026. évi intézkedések jelentős mértékben növelték a magyar családok elkölthető jövedelmét, elsősorban az adómentességek és a célzott támogatások bővítése révén. Ennek központi eleme az édesanyák személyijövedelemadó-mentességének fokozatos kiterjesztése, a háromgyermekes anyák már 2025 őszétől mentesülnek az adófizetés alól, 2026-tól pedig a kétgyermekesek esetében is megkezdődött a rendszer bevezetése. Első lépésben a negyven év alatti anyák kaptak teljes szja-mentességet, ami havi szinten mintegy 118 000 forintos többletet ad, és hosszabb távon akár több mint félmillió családot érinthet. A korábbi intézkedésekkel — például a harminc év alatti és a négygyermekes anyák kedvezményeivel — együtt 2029-re csaknem 1 millió édesanya válhat adómentessé. Ezzel párhuzamosan a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások is kedvezőbbé váltak: 2025 közepétől a csed és a gyed teljes egészében szja-mentessé vált, ami akár több százezer forintos, illetve összességében milliós nagyságrendű megtakarítást eredményezhet a családoknak. A családi adókedvezmény emelése szintén érdemi pluszforrást ad: 2025-től 50 százalékkal nőtt, majd 2026-ban tovább emelkedett, így például egy háromgyermekes, átlagbért kereső család havi szinten több százezer forinttal nagyobb jövedelemhez juthat. A családokat célzó támogatások és adókedvezmények ráadásul érdemben hozzájárulnak a fogyasztás bővüléséhez, mely a magyar gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje. A kiskereskedelem 2024 tavasza óta folyamatosan erősödik, 2025-ben csaknem 3 százalékos, 2026 elején pedig már 3,5 százalékos növekedést mutatott.

Erdélyi Dóra

Ami a magyar munkaerőpiacot illeti, az Oeconomus szakemberei szerint az továbbra is stabil: a foglalkoztatottság magas, a munkanélküliség alacsony és az uniós átlagnál kedvezőbb. Viszont a korábbi feszesség enyhült, és a munkaerőhiány ma már inkább bizonyos ágazatokban és szakképzettségek esetében tapasztalható: a vendéglátásban és turizmusban, a magas szaktudást igénylő területeken — például mérnökök, informatikusok, egészségügyi és oktatási szakemberek körében —, valamint több fizikai munkakörben, mint a logisztika, raktározás és gyártás.

Sokakat foglalkoztat az is, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában milyen gazdasági logika rejlik, illetve milyen nemzetpolitikai célok jelennek meg. Elmondták, ha pusztán a gazdasági logika és a közgazdasági racionalitás mentén közelítjük meg a kérdést (egyébként nem lehet), akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország elsődleges munkaerő-tartalékként tekint a magyar közösségekre. Többször elhangzott Magyarországon, hogy a munkaerőhiányt nem migrációval kívánja enyhíteni a kormányzat, hanem a határokon túl élők megszólításával. Abban az esetben, ha szilárd és anyagilag is életképes közösségek vannak a határon túl, akkor az anyaországnak is jó: kereskedelem, pénzügyi kapcsolatok, vállalati együttműködések. A nemzetpolitikai célok között pedig az jelenik meg, hogy az anyaországnak kötelessége gondoskodni külhoni magyarokról, illetve segítenie kell megőrizni a nyelvet, az identitást és a kultúrát.

Pásztor Szabolcs

A közel-keleti konfliktusok árnyékában, a jelenlegi geopolitikai helyzetben elmondásuk szerint a magyar gazdaság energiaárak általi sérülékenysége továbbra is jelentős. A régió energiabiztonságát elsősorban a Barátság kőolajvezeték esetleges leállása veszélyezteti, miközben a közel-keleti konfliktusok — különösen a Hormuzi-szoros körüli feszültségek — globális szinten is visszafogják az olajszállítást, ami elkerülhetetlenül megjelenik az európai üzemanyagárakban. Bár léteznek kerülő útvonalak, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetékei, ezek kapacitása nem elegendő a kieső mennyiség pótlására, a földgáz esetében pedig nincs ilyen alternatíva. Hasonló a helyzet a Barátság vezeték kiváltásával is: az Adria kőolajvezeték ugyan elméletben képes lenne részben átvenni a szerepét, de kapacitása korlátozott, ráadásul drágább is. Viszont a jelenlegi politikai és finanszírozási helyzet miatt várható, hogy a vezeték működése fennmarad, mivel a régiós együttműködés és az ukrajnai támogatások kifutása is ebbe az irányba hat. A magyar lakosság a védett üzemanyagár és a háztartások számára nyújtott rezsicsökkentés következtében védett a Barátság kőolajvezeték blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta energia-vészhelyzettől.

Végül pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire határozza meg a magyar gazdaság mozgásterét az energiafüggőség — mindez pedig hogyan befolyásolja a külpolitikai döntéseket és az EU-val folytatott vitákat. Az Oeconomus kutatói szerint Magyarország energiafüggő országként folyamatos alkalmazkodási kényszerben működik, így gazdasági mozgásterét alapjában meghatározza a stabil és megfizethető energiaellátás. Ennek hiánya versenyhátrányt okozhat a termelésben, és a külpolitikai döntésekre, valamint az EU-val való viszonyra is hatással van. A jelenlegi helyzetet egyfajta „energetikai polikrízis” jellemzi, ahol egyszerre vannak jelen az uniós szankciók, a Barátság vezeték körüli feszültségek és a közel-keleti konfliktusok hatásai. Éppen ezért kiemelt cél az energiafüggetlenség erősítése, melynek eszközei között szerepel az atomenergia fejlesztése, a megújuló források bővítése, a tárolókapacitások növelése, valamint az új regionális energetikai kapcsolatok — például a Szerbiával tervezett kőolajvezeték — kiépítése.