A 2006 tavaszán indították útjára, avagy kezdeményezték a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat. A tanácskozást öt alkalommal tartották meg az elmúlt esztendők során, a zárófejezetre (pontosabban a tanácskozások tartalmából merített könyv bemutatására) a napokban került sor a Sándor Palotában. Az eddigi tapasztalatokat
Sólyom László köztársasági elnök összegezte. Elmondta, hogy elnökké választása után nyomban felmerült annak igénye, hogy egy konferenciasorozaton belül elemezzék mélyebben: konkrétan milyen állapotban van a határon túli magyarság.
Sólyom László közölte, hogy a konferenciasorozat meggyőzte: a közös nemzetstratégia kérdése nagyrészt szakpolitika, és azt nem lehet általános elvek alapján vagy hazafiúi lángolással végezni. Véleménye szerint ennek mindenképp tanulságul kell szolgálnia a következő kormányok számára. Saját álláspontját ismertetve kijelentette, hogy elnöksége alatt ezek a konferenciák a ''pozitív oldalhoz tartoztak” és nagy érdeklődéssel vett részt rajtuk. Kijelentette, biztos benne, hogy a tanulmánykötet sokat megőriz a vitákból. A kötet nem egyszerű summázta az elhangzottaknak, a 16 szerző ugyanis mind levonta a konferencia tanulságait is. Megjegyezte, hogy ezeken a konferenciákon tisztázni akarta az érzelmeket is, mert ebben a témában ''nincs ellentét az ész és a szív között”. Kitért arra is, hogy elnöksége legszebb mozzanataihoz tartozott, amikor bejárta az összes magyarlakta vidéket és eljutott olyan helyekre is, ahová a magyar politikusok nem szoktak ellátogatni. Ezekből a látogatásokból rengeteg tanulságot leszűrt, és hatással volt rá az ott élők sorsa is.
Politikája fogalmi kereteként említette a kulturális nemzet fogalmát: véleménye szerint ugyanis így lehet képviselni az összmagyarság érdekeit. A kulturális nemzet fogalmát egy nyelvi, kulturális, történelmi és identitásbeli egységként fogalmazta meg, melynek határai nem esnek egybe a politikai határokkal. Hozzátette, hogy ennek az egységnek a fenntartása nem jár területi követelésekkel. Beszéde végén úgy összegezte saját elnökségét, hogy ellátta azt az alkotmányos feladatot, hogy felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért.
A konferenciák időrendben

Rövid visszatekintésként érdemes megemlíteni, hogy az első találkozót 2006. május 4-én tartották meg, és azon alapvető célként fogalmazták meg: fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontosak a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó valós és megbízható ismeretek, illetve az, hogy megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját.

A második tanácskozás 2006. november végén volt. Akkor az államfő azt mondta: a konferencia előnye, hogy azon a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról nem a politikai pártok révén kap híreket, hanem közvetlenül.
A harmadik tanácskozáson - 2007 májusában - a köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Ezeknek a konferenciáknak az a céljuk - mondta az államfő -, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogy hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve ezt az egységet kifejezni az új körülmények közepette.
A negyedik tanácskozás 2007. november 30-án volt. A Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés: a felzárkózás esélyei a határon túl című konferencián a határon túli magyarságnak nyújtható magyarországi támogatás kérdéseit vitatták meg.
Az ötödik, utolsó tanácskozáson, 2008. november 28-án, a magyarság megmaradása alapfeltételének nevezte Sólyom László a kiművelt értelmiséget. A köztársasági elnök fő célként jelölte meg, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetőségük anyanyelven tanulni a határon túl élő magyaroknak.