A vérzivataros időszak következtében a a Nyugat-Balkán országainak mindegyike fehér folt Európa térképén. Szlovéniát leszámítva - mely már jó ideje az Európai Unió tagja - vagy Horvátországot, mely már az unió kapujában áll, de a többi egykori délszláv köztársaságnak még nagyon keményen meg kell küz...
Legjobb kilátása természetesen Horvátországnak van, hiszen esteében nem a jelöltségéről, hanem az EU-csatlakozási tárgyalások lezárásáról van szó. Magyarország főként a közös történelemnek, a stratégiai partnerségnek, a tengerpartja hozzáférhetősége végett hatalmas diplomáciai energiát mozgósított a csatlakozása érdekében. Nem véletlen, hogy Martonyi János külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ''több mint jó esély van” arra, hogy még a magyar EU-elnökség alatt ebben a hónapban eredményesen végződjenek Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásai.
Sokan úgy vélik, Horvátország után talán Szerbia kerül sorra. Sajnos ez az ország, kizárólag magának köszönhetően, még Montenegróval, Boszniával vagy Macedóniával is alig tud megküzdeni az elsőségért. Figyelmeztetőek lehetnek Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szavai, melyek szerint most, amikor Horvátország már nagyon közel került a csatlakozási tárgyalások lezárásához, Montenegró veszi át az élenjáró szerepet a balkáni országok közt az unió bővítési folyamatában. Ahhoz azonban, hogy a már hivatalos tagjelölti státust elnyert Montenegró még az idén tárgyaláskezdési időpontot is kapjon, arra van szükség, hogy a következő hónapokban teljesítse az unió szabta feltételeket a felkészülésre. Tehát a dolgok kedvező alakulása esetén Montenegró tárgyaláskezdési időpontot kaphat, vélhetőleg a jövő év elején. Mindenesetre Milan Rocan külügyminiszter bizakodóan szólt arról, hogy a jövőre esedékes társulási tanácsülésen már eredményekről is beszámolhatnak. Igaz ugyan, hogy Szerbia is esélyes a tagjelölti státus elnyerésére, de semmi, illetve senki sem garantálja, hogy rögtön tárgyaláskezdési időpontot is felajánl neki az unió. Évekig, mondhatni évtizedekig packázott az unióval, ezért nehogy most forduljon a kocka, és Európa nyugati része húzza-halassza ezúttal évtizedekig a döntését. Macedónia nem került nagyobb konfliktusba az EU-val, számára azonban a legfőbb akadályt Görögország jelenti, pontosabban az elhíresült névvita, jelesül az, hogy Macedónia nem hajlandó megváltoztatni országának elnevezését. Ha az elkövetkező hónapokban áttörés következne be a volt délszláv tagköztársaságnak Athén számára is elfogadható elnevezése kérdésében, akkor a macedónok is várhatják a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését. Uniós források ugyanakkor óvatosságra intenek, és felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani görögországi válság - a pénzügyi krízisből eredő belpolitikai krízis, a kormányzat felettébb ingatag pozíciója - nyilván akadályozza a görög kormányt abban, hogy nagyobb rugalmasságot tanúsítson a macedón névvitában.
Kedvező hír lehet azonban mindhárom ország számára, hogy Stefan Füle bővítési biztos nemrég úgy nyilatkozott: akár három nyugat-balkáni ország csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését is javasolhatja még az idén az Európai Bizottság. A jól tájékozódottak észrevehetik, hogy Bosznia még innen is kimaradt, avagy még nem volt szó róla. Orbán Viktor szarajevói látogatásán az unió üzenetét tolmácsolta, azt, hogy az Európai Uniónak szüksége van Bosznia-Hercegovinára. Mivel Bosznia-Hercegovina stabilitása egyenlő a Nyugat-Balkán stabilitásával.