A Jazziré fesztivál újabb állomására egy igazi nemzetközi csapat érkezett, hogy a Kosztolányi Dezső Színházba varázsoljon egy különleges egyveleget. A Kuhn Fu zenekar muzsikája egy távoli világba vitt bennünket, ahol a halak Raichle Ferenccel diskurálnak valami sötét, füstös kabaré legmélyebb bugyrában, és Frank Zappa szolgálja fel nekik a rózsaszín pezsgőt. Jazz és rock keveredik a hangzásban, a mesék pedig Shakespeare-t, Brechtet és a Monty Pythont idézik.
A Kuhn Fu zenekar tagjai ahányan vannak, annyi országból érkeztek. A show-műsorért is felelős Christian Kühn gitáros, énekes, zeneszerző Németországból, Ziv Taubenfeld, aki a basszusklarinétot bűvöli, izraeli, mellette áll a színpadon az argentin Sofía Salvo, hogy bariton szaxofonjával egészítse ki a fúvósszekciót, aztán ott áll a színpad elején Esat Ekincioğlu, aki nagybőgőjével él teljes szimbiózisban, ő Törökországból érkezett, s a dobokat az angol George Hadow üti. Mintha valami könyvből léptek volna elénk. Ez a tarkaság a zenei hagyományok keveredését eredményezi, ami szervesen be is épül a Kuhn Fu világába. A fiúk az idén ünnepelték tízéves fennállásukat egy dupla albummal, ez a Jazz is Expensive/Live in Saalfelden, mely októberben jelent meg.
A zenekar nevéről rögtön valamiféle harcias sportra asszociálhatunk, de nem kell megijedni, ez a kifejezés inkább az improvizációkban jelenik meg, bár elgondolkodtató, hová tűnhetett a nagybőgő „feje”, hiszen csak egy csonk mered az égnek a hangszer tetején, hiányzik a végén csavarodó csiga. Lehet, hogy egy pergődob egy Kuhn Fu-rúgással leterítette szegényt? Misztérium marad.
Nem csak koncertet hallgatunk, egy progresszív jazz zenei performance-nak is tanúi lehetünk, hiszen Christian Kühn igazi showman, nagy mesélő, parodisztikus és szatirikus elemekkel tűzdeli tele történetét, amihez a zene ad aláfestést. Nem is kell behunynunk a szemünket, egy film/rajzfilm képkockái elevenednek meg előttünk koncert közben. A Grimm testvérek A halász meg a felesége című meséjét is meghallgatjuk újraértelmezve, modern történetté átírva, erőltetett német akcentussal. Hogy szemléltessük a mese szürreális átiratát: A történet fő karaktere, a halász, azaz Marcel De Champignon egy kürtjátékos, aki a tökéletes dallamot keresi, „a dallamot, amellyel milliókat keres majd”. A hal neve, melynek ezt a kívánságát teljesítenie kellene, Bruno, az építész, s egy illsebill.com nevű weboldal is többször szóba kerül. Olyan, mintha a Kabaré című film ceremóniamestere szórakoztatna bennünket két koreográfia között.
A számok gondosan komponáltak, mégis nagy teret hagynak a hangszeres improvizációnak. Lelkes zenészek, akik ugyanúgy szeretnek lubickolni a jazz vizeiben, mint az a bizonyos beszélő hal a történeteikből.
Fényképezte: Szerda Zsófi
