Fontos, hogy tegyük a jót, és beszéljünk is róla — hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkár. „Ez lehet a küldetésünk, ez lehet a küldetése egy sajtóorgánumnak, főleg egy olyan nagy múlttal rendelkező sajtóorgánumnak, mint a Magyar Szó. Hiszen ha sorra vesszük az elmúlt 81 év eseményeit, már-már csodaként kell számontartanunk azt a tényt, hogy a lapkiadó ilyen hosszú évtizedeken át képes volt arra, hogy fennmaradjon, és nemcsak fennmaradjon, hanem fejlődjön, és értéket teremtsen itt a Vajdaságban” — húzta alá a politikus. Hozzátette, hogy a lap 81 éves fennállása bizonyítja, „hogy van igény a hiteles, anyanyelven közvetített információra és a nemzeti ügyek, a vajdasági magyar közösséget közvetlenül érintő események bemutatására”.

Fotók: Nacsa Lőrinc Facebook-oldala

„A külhonban a sajtóra különösen igaz, hogy nem pusztán információt közvetít, hanem közösséget épít, identitást formál, és bár nem beszélünk erről eleget, de a sajtónak kiemelt szerepe van a magyar közösség megtartásában is” — tette hozzá Nacsa Lőrinc. Rámutatott, hogy a média a negyedik hatalmi ág, és fontos szerepet tölt be az emberek életében, ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy a Kárpát-medencében elérhető legyen a magyar nyelvű sajtóhoz való hozzáférés, „hiszen egy olyan lap, amelyből anyanyelvünkön tudunk tájékozódni, amely rólunk és nekünk ír, hatalmas kincset jelent”. Véleménye szerint ezért a külhoni magyar sajtó „megmaradásunk egyik fontos eszköze és pillére, amelynek fenntartása, megerősítése és működtetése mindannyiunk közös érdeke és mindannyiunk közös felelőssége”.

A nemzetpolitikai államtitkár ráirányította a figyelmet arra, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos a külhoni magyar médiaműhelyek támogatása, és Kárpát-medence-szerte számos ilyen vonatkozású beruházást valósítottak meg. „15 évnyi közös munkánknak köszönhetően a Kárpát-medence egysége immár a média területén is kézzelfogható valósággá vált. Vannak közös programjaink, régiókat átszövő együttműködéseink, és ami még fontosabb, van egy nagy közös célunk is, a magyar közösségek megerősítése” — hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc közölte, hogy 81 év alatt rengeteg minden változott, generációk nőttek fel, változott a technológia, de „egy dolog sosem változott, mégpedig az a meggyőződés, miszerint az újságírásnak küldetése van, hogy szükség van hiteles és felelős tájékoztatásra, hogy szükség van arra, hogy beszéljünk a jóról, hogy szükség van olyan hangokra, amelyek nem félnek megszólalni, nem félnek kérdezni, nem félnek leírni dolgokat”.

Nacsa Lőrinc végül leszögezte, hogy Magyarország Kormánya ahogy eddig is, a jövőben is nemzeti jelentőségű intézményként fogja támogatni a Magyar Szót.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében rámutatott, hogy egy kétéves beruházást zártak le most, ami a mai világban nagy szó, mert az elkezdett beruházások befejezését sok minden akadályozza. 2023-ban a nyomdát, tavaly a konferenciatermet és a Vackor óvodát adták át, az idén pedig a Sajtó- és Nyomdamúzeumot. „A Magyar Szó egy olyan csúcsintézménye a vajdasági magyar közösségnek, amely az elmúlt bő nyolc évtizedben nemcsak kísérte, követte a mi közösségünk életét, hanem utat is mutatott, bevilágította azt az utat, amelyen jártak a mi közösségünknek a tagjai 1944 karácsonyától mostanáig” — hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az elmúlt nyolc évtizedben számos alkalommal kellett alkalmazkodni, szívósnak lenni, össze kellett szorítani a fogakat, elviselni az igazságtalanságot, és mindannyiszor fel kellett állni, és folytatni kellett a küzdelmet. Közölte, hogy a beruházás nem valósult volna meg Pásztor István és Potápi Árpád János nélkül, akik akkor vezették a VMSZ-t, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárságot, amikor ez a beruházás elkezdődött. Pásztor Bálint emellett köszönetet mondott a Magyar Szó egykori és jelenlegi főszerkesztőjének, a volt és jelenlegi igazgatónak, valamint minden munkatársnak, aki lehetővé tette és teszi, hogy a napilap működjön. „Szeretném megköszönni Magyarország Kormányának, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a támogatást, hiszen ez egy 4,5 millió eurónyi támogatásból megvalósuló beruházás, amely magába foglalja a konferenciatermet, az óvodát, a Nyomda- és Sajtómúzeumot is. El kell azt is mondani, hogy ebből a 4,5 millió euróból 3,2 millió eurót biztosított Magyarország Kormánya, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a fennmaradó részt viszont Vajdaság Autonóm Tartomány” — húzta alá, és végül a vajdasági magyar közösség egyik büszkeségének nevezte a Magyar Szót.

A nemzeti kisebbségek sajtóorgánumai szinte ugyanazokkal a megpróbáltatásokkal kénytelenek szembesülni, de ami a támogatásokat, az erőforrásokat, az infrastruktúrát illeti, a Magyar Szó továbbra is büszke lehet — emelte ki ünnepi beszédében Pesevszki Evelyn. A Magyar Szó főszerkesztője köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a Magyar Szót, illetve az olvasóknak és a lap munkatársainak is. „Ma azok előtt is tisztelgünk, akik lassan 81 éve nap mint nap életet lehelnek a lapba: a Magyar Szó munkatársai előtt” — húzta alá, majd hozzátette, hogy az ő munkájuk nélkülözhetetlen, hiszen nélkülük megállna a szerkesztőség gépezete. „Az előttünk álló időszak nem lesz egyszerű. Ugyanakkor a vezető elhivatottságát mi sem táplálja jobban, mint a tudat, hogy olyan csapat áll mögötte és mellette, amelynek elkötelezettsége, szakmaisága és embersége a legnehezebb időkben is megtartóerő. Megtartjuk egymást, hogy hozzá tudjunk járulni a vajdasági magyarság megtartásához” — hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a Magyar Szó esetében felesleges szóvirágokat használni, és túlragozni a dolgokat, elég annyit mondani, hogy a Magyar Szó az egyetlen. „Ebben minden benne van. Az öröm, a büszkeség, de a felelősség terhe is. A vajdasági magyarság egyik legfontosabb intézménye, amely generációk számára volt ablak a világra és tükör a közösség felé. Az újság, amely reggelente nemcsak hírt hozott, hanem biztonságot, állandóságot, otthonosságot, anyanyelvet, önbizalmat és összetartozást is. A Magyar Szó ma is bizonyítja, hogy a sajtó gyakran nem kizárólag az adott pillanat eseményeiről számol be, hanem jövőt is formál. Minden cikk, riport, interjú, minden jegyzet egy kicsit arról is szól, hogy milyen irányba haladunk, milyen értékeket tartunk fontosnak, és hogyan képzeljük el az előttünk álló évtizedeket” — magyarázta.

Erdődi Edvina, a Magyar Szó igazgatója egyszerre lezárásnak és kezdetnek is nevezte a napot, amikor átadták a Sajtó- és Nyomdamúzeumot, hiszen lezárult egy beruházás, és kezdődhet egy újabb fejezet. Kiemelte, hogy időkapszulát helyeztek el a múzeumban, hogy „az utókornak példát mutassunk: amit az ember elkezd, azt be is fejezi, bármennyi energiát is kívánjon”. Mint mondta, a lapszám, melyet belehelyeztek az időkapszulába, bizonyítja a vajdasági magyar közösség eltántoríthatatlan ragaszkodását és a sikert, hogy 2025 decemberében a vajdasági magyaroknak még van napilapjuk. A magyar az egyetlen olyan nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van napilapja — tette hozzá. A Magyar Szó 81 éves története a folytonosság, a kitartás és a felelősség története, mely olyan emberekről is szól, akik minden reggel azért kelnek fel, hogy másnap is legyen újság. „Olyan újságírókat, szerkesztőket, tördelőket, fotósokat, lektorokat, korrektorokat és nyomdászokat jelent, akik nemcsak dolgoztak, hanem hittek is abban, hogy a munkájuknak súlya van. És egy közösséget is jelent, amely mindmáig ragaszkodik ehhez a laphoz, mert tudja, hogy a saját hangja szólal meg benne” — húzta alá.

Az ünnepség keretében átadták a Magyar Szó idei évi elismeréseit is. A Feltörekvő Tehetség díjat Kolovity Edina, Az Év Újságírója díjat Homolya Horváth Ágnes, az életműdíjat Mihályi Katalin, a Forum Nyomda díját Slobodan Suvajdžić, Az Év Munkatársa díjat pedig Keceli Róbert érdemelte ki