A vajdasági magyarság egyetlen napilapjának háromnegyed évszázados működése alkalmából — az Újvidéki Színház épületében megszervezett jubileumi ünnepségen — Kabók Erika és Árok Ferenc életműdíjjal lett kitüntetve, az év újságírójának Máriás Endrét választották meg, az év ifjú feltörekvő újságírója címet Patyi Szilárd érdemelte ki, a 2019. évi Forum díjat pedig Dragan Todorović, a nyomda munkaközösségének oszlopos tagja vehette át.

A szerző felvételei

A Magyar Szó első száma még a második világháború alatt, 1944. december 24-én jelent meg Szabad Vajdaság címmel, amit 1945. szeptember 27-én Magyar Szóra változtattak. 1945 januárjában még 25 fillérért lehetett megvenni, februárban már tíz dinárért. Alapítói Gál László, Kek Zsigmond, Lévay Endre és Majtényi Mihály voltak. Az első szám csupán 4 oldalas volt és három napig készült.

— A Magyar Szó írásaival 75 éve formálja a vajdasági magyar közvéleményt, rögzíti és értelmezi a politikai élet történéseit, és önti formába e magyar közösség igényeit, érdekeit és elképzeléseit — emelte ki az ünnepségen Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója. Mint mondta, a lap megalapítása után következett a több évtizedes küzdelmes, megpróbáltatásoktól és kihívásoktól sem mentes munka, miközben a lap állandóan bővült, fejlődött és terebélyesedett. Mára egy nagy terjedelmű, frissen szerkesztett, sokféle, sokrétű és sokszínű sajtóorgánummá nőtte ki magát. Az olvasók naponta várják megjelenését, híreit és írásait, olvassák nyomtatott, de mind többen elektronikus formában is a világhálón. Ezt a bizalmat a Magyar Szó igyekszik a továbbiakban is megőrizni és erősíteni, azzal az igyekezettel, hogy a lehető legtöbb olvasóhoz eljusson — tette hozzá az igazgató asszony. Egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik azon fáradoznak, hogy megteremtsék és biztosítsák a lap megjelenésének anyagi alapját.

— A Magyar Szó háromnegyed évszázada alatt megalakult egy ország, új társadalmi berendezéssel, majd évtizedekre rá megszűnt a rendszer és az ország egyaránt. Az újság háború végén született, túlélt egy újabbat és a lap megmaradt. A hét és fél évtizedes időszak alatt megismerkedtünk a televízióval, hogy napjainkra már a számítógép és az internet váljon a mindennapi hírforrásunkká és a kommunikációs eszközünkké. Ennek ellenére 75 év múltával is kezünkben tarthatjuk a Magyar Szót, régi formájában, a papír alapú újságot — emelte ki a rendezvényen Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője. Elmondta, hogy a lapot fenyegette már a megszűnés veszélye, de túlélte a megpróbáltatásokat. Túlélte, mert naponta várják az olvasók, mert naprakészen tájékoztatja a kisközösségektől kezdve a világeseményekig, a politikai törekvésektől a sportrendezvényekig, minden érdeklődésre számot tartó témáról az olvasótáborát. Nem csak informál, de kommentál, magyaráz, szórakoztat és tanít is, és még inkább kiteljesedik azzal, hogy az anyalappal együtt tematikus mellékletek is az olvasók elé kerülhetnek. Kiemelte: az internet korában, amikor a gyorsaság minden szakmai követelményt felülír, hisznek abban, hogy még sokáig tudják szolgálni az olvasókat, mert a Magyar Szó az érdektelen helyett a fontosat, az értéktelen helyett a maradandót, az egyoldalú helyett a tárgyilagosat tálalja az olvasóknak. Mindemellett a kinyomtatott szó nagy felelősséggel jár, megmásíthatatlan dokumentumként szolgál az utókornak, miközben a virtuális véleményt a korok elvárásai módosíthatják.

— A lapot 2014-ben, fennállásának 70. évfordulója alkalmából Magyarország miniszterelnöke a Külhoni Magyarságért Díjjal tüntette ki az anyanyelvű tájékoztatás és a magyar közösség érdekében végzett hét évtizedes tevékenysége elismeréséül — idézte fel beszédében Pirityiné Szabó Judit, a magyar nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője az ünnepségen. Mint mondta, e díj mögött kiváló újságírók és szerkesztők, szívós, áldozatos munkája áll, akiknek köszönhetően a lap ma is a vajdasági magyarság egyik alapintézménye és a magyar közösség mindennapjainak szerves része. A főosztályvezető elismerően szólt a lap hét és fél évtizedes munkájáról, továbbá reményét fejezte ki, hogy a magyarországi támogatással megvalósuló projektek mielőbb befejezésre kerülnek, ami a további színvonalas munkát még inkább elősegíti.

A rendezvényen Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke kiemelte, hogy a tájékoztatás kiemelten fontos szegmense egy demokratikus társadalomnak, az anyanyelven történő tájékoztatás pedig még több ennél, hiszen ez hozzájárul az identitás és a tradíciók megőrzéséhez és az anyanyelvápoláshoz. A tartományi kormányfő továbbá arról is beszélt, hogy a kisebbségi nyelveken működő sajtóorgánumok tekintetében a jövőben is biztosítják a működésükhöz szükséges anyagi eszközöket.

— A magyar közösség napilapjának, reményeim szerint soha többet nem kell ideológia, pártállami direktíva mentén működnie, de mindenkor fel kell nőnie az olvasójához — emelte ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az ünnepségen. Mint mondta, bízik abban, hogy a Magyar Szó, annak minden munkatársa a magáénak érzi a lapot és egyetlen dolgot tart szem előtt: a közösség szolgálatát a tájékoztatás területén. Hozzátette, hogy a lap alakulástörténete folytatódik, a változás, a fejlődés, a színvonal erősítése mindig kihívás, feladat, a szerkesztőség belső ügye. Ami mindannyiunk ügye, az nem más, mint az, hogy akik az Újságunkat írják, a vajdasági magyar közösség érdekét szem előtt tartó elvek mentén és ne egyéb ideológiai irányok alapján végezzék munkájukat. Az elkövetkező időkben is maradjon a Magyar Szó a magyar közösség napilapja — zárta szavait a VMSZ elnöke.

A jubileumi ünnepségen fellépett a Fokos zenekar és a Cirkalom néptáncegyüttes.